Horváth János ma már a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) vezetőjeként azon dolgozik, hogy a hazai cégvezetők és tulajdonosok valódi, bizalmi alapú közösségben fejlődhessenek. Az út azonban korántsem volt egyenes vonalú; és talán éppen ezért hiteles.
Multinacionális alapok, vállalkozói szemlélettel
A Külkereskedelmi Főiskola elvégzése közben Horváth János rövid időt külföldön töltött, hogy stabilizálja angoltudását, majd friss diplomásként a PricewaterhouseCoopers marketingcsapatához csatlakozott, ezt követően karrierje a Citibank kötelékében ívelt felfelé. A banknál fiókvezetőként csapatával látványos eredményeket értek el: az egyik utolsó helyen álló fiókból az egyik legerősebb egységet építették fel. Horváth János elmondta: sikerének kulcsa az úgynevezett entrepreneur attitűd volt, vagyis az a vállalkozói szemlélet, amivel már alkalmazottként is képviselte a vállalat érdekeit.
„A cégben lévő lehetőségeket erőforrásnak tekintve, a cég érdekében, de magaménak érezve végeztem a munkámat” – vallja, és ez a hozzáállás később is végigkísérte pályáját.
Változás, konszolidáció és KKV
Karrierje következő állomása a Magyar Telekom volt, ahol négy éven át több különböző pozícióban, egyebek között értékesítési vezérhelyettesként is dolgozott. Elmondása szerint alkalmazkodásban, rendszerszintű gondolkodásban és változásmenedzsmentben ekkor komoly tapasztalatot szerzett. Ennek ellenére pályájának egyik legnehezebb, mégis meghatározó szakasza a Origo vezérigazgatói pozíciója volt. Horváth János Szilágyi Gábornak elmondta: ekkor tapasztalta meg igazán, hogy a CEO pozíció egy magányos szerep.
Ezt követően az MVÜK vezérigazgatója úgy döntött, a jövőben úgynevezett multimenedzserként folytatja pályafutását. A modell, amit követni akart, külföldön már jól működött azoknál a cégeknél, ahol a második vagy harmadik generáció már nem kíván operatívan részt venni a vállalat életében, és sokkal inkább professzionális vezetőre bízták volna a működést. A feladatról, ami tulajdonosi opciót, nagyobb döntési szabadságot, felelősséget és fejlődést is kínált, Horváth János úgy érezte, igazán rászabták.
A kihívás az Opten Informatikai Kft.-nél talált rá, ahol a multinacionális lét után egyúttal azt is megtapasztalta, hogy a KKV-szektor egészen más valóságot mutatott. Ez az időszak különösen meghatározó volt számára. Bár jelentős tapasztalattal érkezett, hamar ráébredt: a multi és a KKV világa között óriási a különbség.
Ebből az időszakból hozta magával azt az elvet, amely ma is meghatározza vezetői működését: mindig kell hagyni egy kis puffert a rendszerben, legyen az erőforrás, egyéb tartalék vagy mozgástér, hogy a következő célokhoz is biztonsággal el lehessen jutni.
MVÜK: új kihívások vállalkozóként
Ezt követően az Invitelhez került, ahol egy számára sikeres időszak alatt érkezett egy felkérés egy lehetséges stratégiai partnerségről az MVÜK-nál, melynek 2016 augusztusától a vezetője. A Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége az elmúlt évek alatt jelentős fejlődésen ment keresztül, egyebek között tematikus CEO-eseményekkel, tulajdonosi fórumokkal, kiscsoportos beszélgetésekkel és nagyrendezvényekkel gazdagodott az egyesület működése, illetve a női vezetők aránya is megnövekedett. Ez is azt mutatja: a közösség nem statikus, hanem élő, fejlődő rendszer.
A világító lámpás
Horváth János arra a kérdésre, hogy mi lenne az az egyetlen vezérelv, amit mindenképpen kiemelne az eddigi tapasztalatai alapján, úgy fogalmazott: „Hallgassunk a szívünkre. Legyünk tudatosak, mérlegeljünk, de merjünk kockáztatni. És bízzunk azokban, akik körülöttünk vannak.”
Horváth János pályája talán nem tudatosan, első naptól megtervezett íven haladt, de minden állomása hozzátett ahhoz a vezetőhöz, aki ma a hazai cégvezetői közösség egyik meghatározó alakja. És aki pontosan tudja: a siker nem magányos sprint – hanem közös építkezés.
