hirdetés
Horváth Norbert és Tancsik Tímeával mindketten rajonganak a művészetekért, ezért kezdtek egy olyan művészeti pályázat megvalósításába, ahol teret adnak tehetséges fiataloknak, hogy kibontakoztassák kreativitásukat. Később Gerendai Károllyal, aki civilben lelkes műgyűjtő, szintén csatlakozott a kezdeményezéshez, illetve a kezdetektől együtt dolgoztak a Bodó Galéria tulajdonosával, Bodó Jánossal és az ifjú alkotóművésszel, Sávolt Karolinával. Megalakult az Alkoss Szabadon Fiatal Művészekért Alapítvány, amely 2023 óta kezeli a pályázatot. Az alapítvány másik fontos célja óvodák támogatása, és az aukciós programjukba kedvezményezettként bekerülő intézményeket az Örökbe Fogadok Egy Ovit vezetőjével, Barát Hellával közösen választják ki már harmadik éve, az év végi aukción befolyt összegből hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó oviknak adományozunk különböző eszközöket, főként kreatív-fejlesztő játékokat.
A művészeti pályázatra jelentkezőket három korcsoportba osztják, amely Tímea elmondása szerint indokolt is, miután ebben a korban hatalmas fejlődés figyelhető meg a gyerekek kézügyességében, így a minél szűkebb korcsoportokra bontás tesz lehetővé egy igazságos összehasonlítást és értékelést. Az alapítvány megálmodói igyekeznek minél több fiatalt, minél szélesebb spektrumon megszólítani és szeretnék, ha pár éven belül olyan kezdeményezés lehetne az övék, amelynek keretében életpálya modellt is nyújthatnak, amit tehetséggondozással valósítanának meg.
A pályázat nem csak az itthoni fiatalokat szeretné megszólítani, a korábbi években is érkeztek már pályaművek a határon túlról. „Huszonnégy ország huszonhat magyar intézete csatlakozott a kezdeményezéshez idén. Bármelyik országból csatlakozhatnak hozzánk, de mivel magyarul szerepel a pályázati kiírás és a weboldalunk is magyarul érhető el, elsősorban a külföldön élő magyar gyerekek részvételére számítunk” – világosít fel Norbert. Tímea pályázati kritériumokra vonatkozó válaszából kiderül, hogy tág teret hagynak, nem korlátozzák azt sem, hogy milyen technikával készüljön az alkotás: lehet az rajzolt, festett, de olajjal, akrillal, vízfestékkel vagy temperával is készülhet papírra, kartonra vagy vászonra, különböző méretekben.
Három éve kerül megrendezésre a pályázat, minden évben más témát adva a diákoknak, hogy az alapján készítsék el rajzos vagy festett pályaművüket – idén a sport került fókuszba. Nem csoda, hiszen ebben az évben rendezik meg Párizsban az olimpiai, majd a paralimpiai játékokat is, és nyáron lesz Németországban a Labdarúgó-Európa-Bajnokság, de a Forma-1 is elrajtol. A díjátadó a magazin megjelenését követő napokban lesz a Budapest Parkban, ahol teltházas koncert előtt léphetnek a díjazott gyerekek a színpadra. Idén Dzsúdló koncertjével kötik össze az átadó ünnepséget. „A pályázat fődíja egy izgalmas utazás lesz, a korcsoportok elsőhelyezettjei Rómába, a Collegium Hungaricumba kapnak meghívást, ahol városnéző programokon vehetnek részt és az Alkoss szabadon által, a díjazott pályaművekből – tulajdonképpen a saját pályaműveikből – rendezett tárlatot is megtekinthetik. A nyár folyamán Magyarországon is számos helyen kiállításra kerülnek az alkotások. Mivel a jótékonysági árverést a Szépművészeti Múzeumban tartjuk – a múzeum főigazgatójának, Baán Lászlónak a jóvoltából – igazán nagy dolog a nyerteseknek, hogy egy munkájuk, ha egy estére is, a Szépművészetiben is megjelenhet. A szakmai zsűri korosztályonként 5-5 helyezettet és a partnerek felajánlásának köszönhetően több külön-díjast is választ, de azok se csüggedjenek, akiket nem emel ki a zsűri, mert a nyáron tartandó közönségszavazás szintén esélyt ad egy értékes elismerés megszerzésére”- hangzik el a biztatás Norberttől.
A Római Magyar Akadémia megalapítása óta kiemelt figyelmet fordít a fiatal alkotók művészi fejlődésének, inspirációjának támogatására. „Az alapító Gerevich Tibor újszerű megoldásokkal segítette a kor kiváló alkotóit és lehetőséget adott fiatal tehetségeinek is. Kiemelkedő művészettörténész, egyetemi tanár és művelődéspolitikus volt, aki átlagon felül járult hozzá a magyar művészet nemzetközi elismertségéhez. Az Akadémia célja, hogy az ő hagyományait, szemléletét vigye tovább”- mondja Dr. Lantos Krisztina, az intézet vezetője. A Római Magyar Akadémia Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kezdeményezésére alakult meg, a bécsi, párizsi és berlini intézetekkel nagyjából egy időben. A négy “alapintézmény” a Collegium Hungaricum nevet kapta és azt a célt szolgálták, hogy Magyarország kulturális és tudományos diplomáciai érdekeit képviseljék és bemutassák a magyar eredményeket. Az Akadémia a győzteseknek és kísérőiknek helyet biztosít egy római inspirációs hétvégére azokban az ösztöndíjas lakásokban, amelyet Gerevich alakított ki, és ahol Aba Novák, Molnár C. Pál, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor is alkotott.
Bodó János, a Bodó Galéria tulajdonosa oszlopos tagja az Alkoss szabadon! zsűrijének. Megemlíti, hogy a tavalyi pályaművekhez képest az ideiek még jobban sikerültek. Egyetlen képet sosem szokott kiemelni, de a sok jó közül megvan az a néhány, kategóriánként öt-hat darab, ami szerinte remekmű. „Ezek egyrészt technikai kivitelezésben, másrészt színhasználatban és nem utolsó sorban témaválasztásban kimagaslók. A küzdelmes szituációkat nehezebb ábrázolni is, de ma, ezt a több száz képet elnézve elmondhatom, pályázóinknak a témaválasztás is jól sikerült. Egyébként meglepetés számomra, hogy kilenc-tízéves gyerekek az ikonikus sportolóinkat nem elfeledve alkottak műveket. Sokuk festette meg Puskás Öcsit, Egerszegi Krisztinát, és persze korunk labdarúgó sztárját, Szoboszlai Dominikot.”
Rácz Jenő, Michelin-csillagos séf, étteremtulajdonos az egyik favoritjáról mesél. „A legtöbben élénk színeket használtak, de van egy kép, ami egészen sötét, a fekete és a piros dominál rajta. Sziklamászót ábrázol: a hátteret a fekete szín sejtelmessé teszi, míg a piros a mászás veszélyét mutatja. Rózsaszín aura veszi körbe a mászót, amivel a fiatal alkotó minden bizonnyal a sportoló iránt érzett tiszteletét fejezi ki. A színek használata olykor annyira beszédes, hogy általuk a festőnövendékek lelkivilágába is belátunk.”
Petrányi Zsolt, a Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese elmondja, amikor értékelnek, figyelembe veszik, hogy nem kerülhet hátrányba az, aki kreatív, de nem volt még lehetősége jól elsajátítani a technikákat. „Legalább olyan fontos, hogy az alkotó mit szeretne elmondani, és azt hogyan fejezi ki, mint a technikai tudás. Többször találkoztunk tényszerű művekkel, de néhányan a nehezebb utat választották: személyes élményüket alkották meg, például azt, ahogy sportolnak. Szintén elismertük, ha valaki csapatjátékot ábrázolt, mert az is egy nehéz feladat, a mondanivalóban ilyenkor az egyén többiekhez való viszonya is megjelenik. „Művészettörténészként nagyon sok képet látok, és a szokásostól eltérő képi gondolkodás mindig felkelti az érdeklődésem – most is továbbjuttattam azokat a műveket, amik ilyen módon kilógtak a sorból.” A főigazgató-helyettes az idénre meghirdetett téma kapcsán arról beszél, hogy sportról alkotni hálás feladat a fiatalok számára, hiszen szinte mindegyiküknek van viszonya hozzá, akár űzik is az egyik sportágat, így van valamilyen elképzelésük a kedvenc sportjukról, amit – látjuk a pályamunkákon – igen kreatívan és személyes módon fejeznek ki. „Biztos vagyok abban, hogy azok a munkák, amelyek végül győztesen kerülnek ki, magukon túlmutató művek lesznek”, zárja a gondolatait Petrányi.
Fotó: Kurucz Árpád
hirdetés
