hirdetés
Arról, hogy az okosórák mennyire ízléses kiegészítők, eléggé megoszlanak a vélemények. Az órarajongók nem is tekintik valódi órának őket, inkább egy kisebb, karra csatolható telefonnak. Amivel, lássuk be, azért annyira nem járnak messze az igazságtól.
Az okosórák az elmúlt évek során esztétikailag közelebb kerültek a valódi órákhoz, például azért, mert az akkumulátorméret csökkentésével vékonyabbak lettek, a kezdeti négyszögletes kivitelezést pedig mostanra felváltotta a kör forma. Emellett az anyagminőségre is nagyobb figyelem összpontosult a gyártók részéről, ezért most már nem kizárólag olcsó hatású, fröccsentett műanyag változat képzelhető el belőlük. Az órafanatikusokkal szembeni vitát ezzel együtt biztosan nem lehet megnyerni, hiszen ők az aprólékos, mechanikus szerkezetek látványos csodájával érvelnek, szemben az alaplapok látvány szempontjából nem túl izgalmas – éppen ezért szem elől tokba rejtett – egyszerűségével. Érdemes viszont arra fókuszálni, hogy a nevükkel ellentétben az okosórák nem az elsődleges funkciója, hanem egyszerűen csak a legalapabb funkciója, hogy mutatják az időt. Ezen kívül viszont számos tulajdonságuk van, amelyek például hozzájárulhatnak az egészségünk megóvásához. Ezt immár nem csak az okosóra gyártók állítják, hanem visszaigazolást nyert az orvosoktól is.
Az okosórák egyre precízebb, az egészségi állapotunkat felmérő szenzorokkal rendelkeznek, amelyek, ha folyamatosan hordjuk őket, akár életmentők lehetnek. A BBC beszámolója szerint a svájci CHUV Egyetemi Kórház jelenleg olyan kísérletet folytat, hogy az altatásos műtét előtt állókat a konzultáció során a Masimo W1 típusú okosóra hordására kéri fel. Az eszköz a kommersz okosórákkal ellentétben valóban precíz mérési adatokkal szolgálva abban nyújthat segítséget, hogy kiszűrje a rejtett betegségeket. A cél, hogy az így kapott pár hetes adattal az orvosok sokkal átfogóbb képet kapjanak a páciens egészségügyi állapotáról, minimalizálva ezzel az esetleges utólagos komplikációk esélyét.
A W1 folyamatosan méri többek között a pulzusszámot, légzésszámot és a véroxigén szintjét. Természetesen ezekhez az adatokhoz úgy is hozzá lehetne jutni, ha a beteg befekszik hetekre a kórházra, azonban ez racionálisan kivitelezhetetlen, mert jelentősen rontana erre az időszakra a páciens életminőségén, a plusz kórházi ágy pedig nagyságrendekkel megnövelné a költségeket. Arról nem beszélve, hogy természetesen szabad fekvőhelyek sem teremnek végtelenítve, a kórházaknak pedig az az érdeke, hogy a lehető leghatékonyabban legyenek kihasználva a rendelkezésre álló kapacitások.
Bár a Masimo specifikusan arra fejleszt órákat, hogy minél precízebb mérési adatokkal szolgáljon, a hazánkban ismertebb márkák, mint például az Apple vagy a Samsung is egyre profibb szenzorokat szerelnek a készülékeikbe. Egy tanulmány szerint az okosórákba szerelt EKG mérés például képes precízen megállapítani az 50 és 70 éves kor között előforduló extra szívveréseket. Ez akár a pitvarfibrilláció figyelmeztető jele lehet, amely során a szív szabálytalanul ver, vagy rendkívül felgyorsul.
A BBC-nek nyilatkozó londoni kardiológus szerint ma már egyre több páciens partner abban, hogy az okosórák által gyűjtött adatokat megossza az orvosaival, így segítve a munkájukat, hogy olyan hosszabb időt felölelő mérések adatait is láthassák, amelyekre a kórházi keretek között nincs lehetőség.
Az okosórák mérései azonban jóval túlmutatnak a szíven, és egészen profi módon monitorozzák például az alvásminőséget. Ráadásul a Cadiffi Egyetem egyik kutatása arra jutott, hogy az okosórákkal akár hét évvel(!) a klinikai diagnózis felállítása előtt megállapíthatók a Parkinson-kór tünetei. A vizsgálathoz több mint százezer ember adatait használták fel, akik egy héten át viseltek okosórát. A mozgásérzékelők segítségével megállapították az egyes emberek lépési mintáinak finom rendellenességeit, és ez segített a kialakulóban lévő Parkinson felismerésében.
A jövőben a mesterséges intelligencia még jelentősebben javíthatja a mérési precizitást, vagy akár előre jelezheti a betegségeket vagy rohamokat. Egyes orvosok azonban sokkal elővigyázatosabbak, hiszen a kontrollálatlan adathalmaz folyamatos monitorozása a viselő részéről megnövelheti a stressz szintet. Azaz éppen a precíz mérés okozhat indokolatlanul nagy terhelést az óra viselője számára, hibás mérési eredményekhez vezetve. Nem is beszélve a fals riasztásokról, amelyek önmagukban könnyen ránk hozhatják a frászt.
Fotó: Canva, Kaboompics / Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
hirdetés
