Neked fél óra, másnak egy élet – A véradás akár három ember életét is megmentheti

Ma Magyarországon bárkiben merül fel a segítés szándéka, nagyon rövid idő alatt eljuthat egy vérvételi helyszínre, ahol aztán maximum fél óra múlva már – jó esetben – dolga végeztével indulhat is haza. Donornak lenni rengeteg haszonnal jár, ezek közül azonban a lelkiek a legfontosabbak: hogy egy szimpla, rövid, művelet által akár három ember életét is megmenthetjük. Dr. Nagy Sándorral, az OVSZ szakmai főigazgató-helyettesével beszélgettünk. Kerekes Anna írása.

Ki alkalmas arra, hogy vért adjon?

Véradásra minden olyan (18 és 65, első véradó esetében 60 év közötti) felnőtt jelentkezhet, akinek testsúlya eléri az 50 kilót és egészségesnek érzi magát. Férfiak évente öt, nők évente négy alkalommal adhatnak vért, két alkalom között minimum nyolc hétnek kell eltelnie, egy alkalommal egy egység (4 és fél dl) kerül levételre.

A véradás előtt ki kell tölteni egy részletes kérdőívet, melynek fő célja, hogy felmérje, a vért kapót mekkora kockázatnak teszi ki az, ha az adott donortól kap vért. A vérkészítményeket nagyon alaposan vizsgálják és ellenőrzik, mielőtt valaki megkapja, de 100%-os biztonsággal soha sem lehet kizárni a kockázatot. Ezért nagyon fontos, hogy már a vérvételt megelőzően képet kapjon a vizsgáló orvos arról, hogy a leendő donor milyen eséllyel lehet fertőzött bizonyos betegségekkel.

Emellett egy gyorsteszttel ellenőrzik a vér hemoglobinszintjét, illetve egyéb kisebb vizsgálatokat is elvégeznek, és ha minden rendben, indulhat a véradás. A levett vérmintát Magyarországon rögtön szűrik a lehető legérzékenyebb módszerekkel HIV, szifilisz, Hepatitis C ellenes antitestekre, Hepatitis B antigénre, illetve első véradók esetében arra is, hogy valaha átestek-e Hepatitis B fertőzésen.

Mi történik a levett vérrel?

A vér azonnal egy speciális tárolóedénybe kerül, ahol hűtőelemek segítségével tartják azon a hőfokon, amely 24 órán keresztül maximális minőségű készítmény-előállítást tesz lehetővé. Bárhol az országban veszik le a vért, az vagy még aznap este, vagy az éjszaka folyamán az OVSZ valamelyik feldolgozó centrumába kerül (Debrecenbe, Szegedre, Budapestre, Győrbe vagy Pécsre).

A központokban a vért centrifugálás során alkotóelemeire bontják, azaz plazmára, trombocitákra és vörösvértestekre. Egy egységnyi vérkészítmény tehát akár három különböző emberhez is kerülhet. Ennek az egész folyamatnak a vérvételt követő huszonnégy órán belül le kell zajlania. A mintákat a budapesti központi laboratóriumba szállítják, ahol a vérvételt követő napon kora délutánra már át is vizsgálják, és akár aznap estére abban a hűtőben lehet, ahonnan egy beteg számára kiadható.

Milyen Magyarország vérellátottsága, milyen a véradó kedv?

Magyarországon jelenleg körülbelül 1500 egység vért használnak fel naponta, ehhez napi 1600-1800 jelentkezőre van szükség. Magyarországon senkinek az egészsége nem károsodhat attól, hogy nem kap vért, ezért a sürgősségi vérellátást mindig biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy szigorú ütemterv van, mely szerint öt-hat napra elegendő vérnek kell rendelkezésre állnia. Ez pedig nagyrészt az önkéntes donoroktól függ, akik ismeretlen személyek számára adakoznak.

2023-ban összesen 355 ezer egységnyi vért adtak önkéntesen Magyarországon, ezzel az ország vérellátottságát tekintve középmezőnyben vagyunk. A véradó kedv némi időszakos ingadozást mutat, ezért bizonyos időszakokban kiemelten szükséges kampányolni, donorokat motiválni. Az adventi és a kora tavaszi időszak több véradót eredményez, míg a január-február, amikor sokan betegek, illetve a nyár, amikor még a rendszeres véradók is nyaralnak, kevesebbet.

Ha még többet szeretnél megtudni a véradás menetéről, arról, hogyan válhatsz trombocitadonorrá, vagy, hogy mely vércsoportra van a leginkább szükség, olvasd el a teljes cikket a Remind Bookazine hatodik lapszámában! Kattints, és szerezd be most!

Fotó: Rawpixel

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: vége az antibiotikumok korának?

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Amikor az AI már ügyet intéz helyettünk

Ismerős az érzés, amikor egy egyszerű hétvégi program megszervezéséhez is tizenkét böngészőlapot nyitunk meg? Az AI-ügynökök több lépésből álló feladatokat...

Négy kontinens művészete találkozik Budapesten – hamarosan kezdődik az Art Market

Mi köti össze a kortárs fotográfiát, a köztéri szobrokat, a fiatal művészek első bemutatkozását és a világ különböző pontjairól érkező...

Hogyan dönt egy cégvezető, ha nincs idő mérlegelni? – a The Long Story podcast vendége Nagy Ádám

Egy cégvezető a legtöbb döntését nem hetekig érleli. Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője ezt nem teherként éli meg, hanem...

A nők biztonsága közügy – Közös kampányt indítottak a magyar női magazinok

Ritkán fordul elő, hogy ennyi magyar szerkesztőség egyszerre, ugyanazért az ügyért emel szót. Október 11-én, a leánygyermekek világnapján tizenhárom női...

A barátaink tényleg meghosszabbíthatják az életünket?

Ha hosszú és egészséges életre vágyunk, hajlamosak vagyunk arra gondolni, mit eszünk, mennyit mozgunk, hogyan alszunk, vagy éppen mit mutatnak...

„A szabadság az, hogy azzal töltöm a napjaimat, amitől csillog a szemem” – interjú Vigh Borival

Mit jelent ma szabadon élni? Vigh Bori több mint tíz éve keresi erre a saját válaszait: bejárta a világot, helyfüggetlen...

„Örülök, hogy az identitásom már nem ahhoz kötődik, hogy milyen családból származom” – interjú Nelio Biedermann íróval

Nelio Biedermann mindössze 23 éves, Lázár című regényét mégis már 34 nyelvre fordították le, és jelentős nemzetközi sikert aratott. A...

Pubertástól a menopauzáig: így változik a nők egészsége

A serdülőkor hormonális változásaitól a reproduktív éveken és a várandósságon át egészen a menopauzáig minden életszakasznak megvannak a maga kérdései,...

A reggel saját ritmusa – megérkezett az IZIPIZI Morning Express kollekciója

Nem minden reggel ugyanolyan. Egyik pillanatban még a kávénkat kortyoljuk, a következőben már a metró után rohanunk, biciklire pattanunk, vagy...

Padlógáz a sötétben, a Rabanne legújabb férfi illata nem ismer sebességkorlátozást

Igen kevés olyan jelenség van a szépségiparban, amely hosszú évek múltán is képes megőrizni nyers, lázadó energiáját. A Rabanne 2008-ban...

EZ IS ÉRDEKELHET

Amikor az AI már ügyet intéz helyettünk

Ismerős az érzés, amikor egy egyszerű hétvégi program megszervezéséhez is tizenkét böngészőlapot nyitunk meg? Az AI-ügynökök több lépésből álló feladatokat...

Négy kontinens művészete találkozik Budapesten – hamarosan kezdődik az Art Market

Mi köti össze a kortárs fotográfiát, a köztéri szobrokat, a fiatal művészek első bemutatkozását és a világ különböző pontjairól érkező...

Hogyan dönt egy cégvezető, ha nincs idő mérlegelni? – a The Long Story podcast vendége Nagy Ádám

Egy cégvezető a legtöbb döntését nem hetekig érleli. Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője ezt nem teherként éli meg, hanem...

A nők biztonsága közügy – Közös kampányt indítottak a magyar női magazinok

Ritkán fordul elő, hogy ennyi magyar szerkesztőség egyszerre, ugyanazért az ügyért emel szót. Október 11-én, a leánygyermekek világnapján tizenhárom női...

A barátaink tényleg meghosszabbíthatják az életünket?

Ha hosszú és egészséges életre vágyunk, hajlamosak vagyunk arra gondolni, mit eszünk, mennyit mozgunk, hogyan alszunk, vagy éppen mit mutatnak...

„A szabadság az, hogy azzal töltöm a napjaimat, amitől csillog a szemem” – interjú Vigh Borival

Mit jelent ma szabadon élni? Vigh Bori több mint tíz éve keresi erre a saját válaszait: bejárta a világot, helyfüggetlen...

Pubertástól a menopauzáig: így változik a nők egészsége

A reggel saját ritmusa – megérkezett az IZIPIZI Morning Express kollekciója

Padlógáz a sötétben, a Rabanne legújabb férfi illata nem ismer sebességkorlátozást

A legendák otthona – Ruttkai Éva és a magyar film nagy alakjai előtt tiszteleg a Gundel Bál

„A hibázásra tanulási pontként is tekinthetünk” – interjú dr. Dura Mónikával, a Mindwell alapítójával

27 év, három étterem és egy gólya – bemutatkozott a HUBERT