Keresés
Close this search box.

Lárvák szabadíthatják meg a Földet a szemétszigetektől

Becsült olvasási idő: 2 perc
A viaszmoly lárvája lehet a megoldás a 21. század egyik legnagyobb problémájára, a műanyagszennyezésre. Szabolcs Bence fordítása.

hirdetés

2024-ben még mindig az egyik legégetőbb kérdés, hogy hogyan szabadulhatunk meg a műanyag okozta szennyezéstől a leghatékonyabb módon. Most egy szerencsés véletlen miatt kaphatunk választ erre a kérdésre. A módszer szokatlan lehet, de az eredmények magukért beszélnek. A BBC által közölt cikk szerint 2017-ben Federica Bertocchini a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács molekuláris biológusa olyan felfedezést tett, ami nemcsak évtizedekkel, de akár évszázadokkal meggyorsíthatja a műanyaghulladék lebomlását.

A viaszmolyok lárvái elsősorban a méhek által készített kaptárok viaszfalával táplálkoznak. A méhészek ezért igyekeznek gyorsan megszabadulni tőlük, hogy ne tegyenek visszafordíthatatlan kárt a méhek élőhelyében.

A véletlen szerepe a felfedezésben

Bertocchini amellett, hogy biológus, amatőr méhész is, ezért neki is megtelt a baja ezekkel az izgő-mozgó teremtésekkel. Miután összegyűjtötte a kártevőket, egy műanyag zacskóba rakta őket, azonban azzal nem számolt, hogy a lárvák Houdinit megszégyenítő szabadulással képesek lesznek megszökni a műanyag börtönből. A kukacok ugyanis elkezdték megemészteni a zacskó falát és lyukak keletkeztek rajta. „Ez volt az ezt követő kutatás kezdete” – mondja Bertocchini.

A lárvák nyálában olyan enzimek találhatóak, amelyek oxidálják a polietilént – a műanyag fő alkotóelemét –, amivel így sokkal gyorsabban elő lehet idézni a műanyaghulladék bomlását. Az emberek számára ez hatalmas akadályt jelentett idáig, de ezek az apró lények segíthetnek a folyamatban.

A BBC Earth YouTube csatornáján megtalálható videó remekül bemutatja a bomlás folyamatát.

A természet megbetegszik a műanyagtól

A BBC beszámolója szerint minden évben világszerte 400 millió tonna műanyaghulladékot termelnek, amiből 23 millió tonnányi a tengerekbe és az óceánokba kerül. Az ekkora mértékű szennyezés hatalmas kárt okoz a szárazföldi és a tengeri élővilágban egyaránt, mert évszázadokig is eltarthat, amíg teljesen lebomlik.

A biológus szerint azonban közel sem biztos, hogy a lárvák jelenthetik a megoldást, hiszen ha szabadon engedik őket a szennyezett területeken, akár az ökoszisztémában is kárt tehetnek. Abban bízik, hogy a megoldást azok az enzimek jelenthetik, amelyeket felfedeztek a viaszmolyok lárváinak a nyálában.

De ezeket az anyagokat máshol is megtalálhatjuk a természetben: például bizonyos gombafajok és baktériumok is elő tudják állítani. Bertocchini most Franciaországban, egy biokutatásokkal foglalkozó startup cégnél kutatja az enzimek széleskörű használatát a műanyaghulladék leszámolásához.

További lépések

Természetesen pár kukac nem lesz elegendő ahhoz, hogy ez a globális probléma megoldódjon. Rengeteg munka és teendő vár még az emberekre és a világ vezetőire, hogy végleg megszűnjenek azok a veszélyek, amelyeket a műanyagelőállítás okoz. 2024 második felében várható egy egyezmény, amelyet az Egyesült Nemzetek tagállamai fognak aláírni, hogy csökkenjen a szennyezés.

Az ilyen felfedezések, azonban okot adhatnak a reményre, még akkor is, ha a kezdőlépés olyan kicsi, mint egy lárva a műanyagzacskóban.

Fotó: Pexels / Anna Shvets

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: házfaló gombák jelenthetik a fenntartható építőipar jövőjét!

Tetszett, inspirált? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn