A statisztikák rossz szokása, hogy jelentős csúszással állnak rendelkezésre. Nincs ez másképp a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nemrégiben kiadott adataival sem, amiből a 2021-es év mobiltelefonálási szokásait ismerhetjük meg. A jelentés szerint az évben 9,5 millió, hanghívásra alkalmas SIM kártya volt az országban, ezekkel pedig összesen 8,5 milliárd hívást kezdeményeztek hazánkban, összesen 28 milliárd percet beszélve. Az irreálisan magasnak tűnő számok máris jobban értelmezhetők, ha átlagolunk: egy SIM kártyára így havonta 74 hívás, hívásonként pedig 3 perc 20 másodperc beszélgetés jutott. Az NMHH által kiadott mobilpiaci jelentés részletesen kitér rá, hogyan oszlanak meg ezek a számok a céges és magánfelhasználók között (utóbbiak a hosszabbak), illetve arra, hogy azokkal a kártyákkal lényegesen hosszabb beszélgetések zajlottak, ahol a számlázás utólagosan történik, mint az előre feltöltős kártyák esetében.
Covid és karácsony
Az NMHH jelentése szerint míg 2015-ben és 2016-ban átlagosan 178 percet beszéltek havonta az emberek, addig 2021-ben és 2022-ben már 245 percet. A tetőzés éve 2020 volt, azonban nem árt figyelembe venni a külső tényezőket. A Covid terjedésének megakadályozása érdekében március végétől májusig kijárási korlátozás volt érvényben, majd novembertől a következő év március végéig az esti időszakban újra korlátozásokat vezettek be. Mivel zárva voltak az éttermek, szállodák, sportlétesítmények, a szociális interakcióink lekorlátozódtak, valószínűleg nagyban növelve a telefonálási kedvet, ez bizonyára hozzájárult a 2021-es eredményekhez. Ugyanígy a karácsonyi időszak, az ünnepek közeledte, és az időszakot körül ölelő családi logisztika is sokak életében „szervezkedős”, így talán nem véletlen, hogy 2021-ben az első és a negyedik negyedévben voltak hosszabb beszélgetések, a legrövidebbek pedig a harmadikban – tehát júliustól szeptemberig, amikor a legtöbben nyaralnak.
Visszatér: a butafon
Joggal hihetnénk, hogy ha nincs a Covid, már túl lennénk a tetőzésen, hiszen a mai okostelefonok lehetővé teszik, hogy számos más módon kommunikáljunk egymással. Az egykori sms-t már réges-rég leváltották az üzenetküldő applikációk, az online videó- és hanghívások pedig kellőképpen elterjedtek, főleg a fiatalabbak körében – ezekhez viszont a megfelelő minőségű internetkapcsolat, és nem feltétlenül mobilhálózati lefedettség szükséges.
Ennek némileg ellent mond egy meglehetősen szokatlan tendencia: egyre többen vásárolnak a ’90-es éveket idéző, un. butafonokat (angolul dumbphone), amelyek mentesek egy számítógép tudásával felvértezett operációs rendszertől és különféle applikációktól.
Ezek a telefonok ugyanis pár apróságot leszámítva egyetlen dolgot csinálnak, méghozzá azt, amire kitalálták őket: lehet velük telefonálni.
A fejlődés visszafordul
Néhány évvel ezelőtt határozottan nehéz volt hasonló tudású (vagy, a másik nézőpont szerint: nem-tudású) készülékeket szerezni. Ezzel sokaknak megnehezítették az életét, hiszen az idősebb, modern technológiákban kevésbé vagy egyáltalán nem járatos közönség olyan egyértelmű piaci szegmens, akiket a modern mobilok nem szolgálnak ki. Hiába lett például tűéles a kijelző, ha mellette a rengeteg információ és apró betű azt feltételezi, hogy követtük az informatika fejlődését (azaz együtt fejlődtünk vele) és jól látunk. Arról nem is beszélve, hogy az érintőkijelző kezelése jóval kifinomultabb kézmozdulatokat igényel, mint a nyomógomboké. Persze a modern telefonokban léteznek akadálymentesítési beállítások, de még mindig sokkal egyszerűbb egy informatikai tudást egyáltalán nem igénylő butafon használata.
A butafonok aranykora?
A SEMrush szoftvercég szerint 2018 és 2021 között 89%-kal többen kerestek rá „dumbphone” kifejezésre, mint korábban, és a BBC erre a ledöbbentő adatra támaszkodva igyekezett utána járni az eladásoknak. Meglepő módon tavaly világszinten legalább 1 milliárd ilyen készülék talált gazdára. Viszonyításképpen, 2019-ben ez a szám még 400 millió volt. Mindeközben okostelefonból 1,4 milliárdot adtak el, ami 12,5%-kal kevesebb az előző évihez képest.
Ernest Doku mobilpiaci szakértő a BBC-nek nyilatkozva kifejtette, hogy a jelenlegi nosztalgiahullám egyfajta divatnak köszönhető, a készülékek ugyanis előszeretettel tűnnek fel különböző TikTok videókban. Doku úgy véli, a forradalomhoz nagyban hozzájárult a Nokia 3310-es készülék 2017-es újrakiadása. A 3310 eredetileg 2000-ben jelent meg, és az egyik legnagyobb példányszámban eladott mobiltelefon volt a világon. A szakember szerint ezek a készülékek természetesen a specifikációk tekintetében egyáltalán nem mérhetők okos társaikhoz, ellenben amellett, hogy az áruk rendkívül kedvező, strapabírás és akkumulátor idő tekintetében gond nélkül lepipálják a nagy testvéreket.
Kiút az információfüggőségből
A divat mellett a butafonokat előszeretettel használják azok, akik saját információfüggőségükből szeretetnének kigyógyulni.
Így inkább cserélgetik a készülékeket, és hétvégente, kirándulásokkor és nyaralásokkor az egyszerűbb eszközt viszik magukkal, hogy még véletlenül se csábuljanak el felesleges hírolvasásra, vagy social tevékenységre.
Az igényekhez kezdenek igazodni a gyártók, és már megjelentek azok a hibridek, amelyek „mindkét világ” hasznos funkcióit ötvözik. Ilyenek például a Light Phone cég telefonjai: lehet velük podcastokat és zenét hallgatni, vagy összekapcsolni más eszközöket Bluetooth-szal, de nincs rajtuk semmilyen social alkalmazás, böngésző vagy email kliens. Még a New York-i fejlesztőcéget is meglepte, ezzel mennyire nagy sikert értek el úgy, hogy a 100 dolláros árcédulával nem számítanak éppen olcsónak. Ráadásul a vásárlóközönségük leginkább a 25 és 35 közötti korosztályból kerül ki, pedig eredetileg nagyságrendekkel idősebbeket céloztak meg vele.
A folytonos információéhség helyett talán beköszönt az egyszerűség korszaka? Erre korai lenne választ adni, de egyáltalán nem lehetetlen.
Fotók: Canva
Kattints, ha kíváncsi vagy, miért a MIRIAM-ok a tudatos pénzügyi döntések élharcosai!
