A szélsőséges időjárási körülmények, az évszakok eltolódása vagy éppen a nyári, aszályos időszak kihívások elé állítanak minden kerttulajdonost. Sokunkat szinte megbénít az aggodalom, ha a klímaváltozásra és annak az életünkben tapasztalható hatásaira gondolunk, V. Topor Erika szerint viszont fontos, hogy inkább azokra a lehetőségekre koncentráljunk, amelyekkel jobbá tehetjük a világot. „A jégkorszak óta folyamatosan egy felmelegedési tendencia zajlik, de az már más kérdés, hogy milyen mértékben. Viszont amíg az emberek a luxust részesítik előnyben – gyorsan cserélt mobiltelefonok, fast fashion, gyorséttermek –, addig nemcsak kertészeti, hanem társadalmi szinten is átgondolandó feladataink vannak” – mondja.
A legfontosabb cél a szemléletváltás
Az évszakok mintha a fejük tetejére álltak volna az elmúlt évtizedekben. A tél enyhébbé vált, viszont rövid, de extrém hideghullámokkal érkezik, a nyár pedig hosszú, aszályos időszakokat hoz. „Ettől a növények is megzavarodnak: évek óta elfagynak a gyümölcsfák, a régen ballagásra szedett orgonát jó esetben húsvétkor tehetjük a vázába, összecsúsznak a szüretek is a gazdaságokban és a veteményesekben” – magyarázza Erika, aki szerint mindenekelőtt új szemléletmódra van szükség ahhoz, hogy fenntartható módon gondozzuk kertjeinket a klímaváltozás kihívásai mellett.
Úgy látja, a bio megoldások térnyerése kézenfekvő megoldás lenne – ezekről a március 28-30-ai Gardenexpón előadássorozatot tart –, ezzel együtt ezeknek a megvalósítása jelenti az egyik legnagyobb kihívást egy erősen szennyezett világban, amelyben mindennapos jelenség a szmog és a vegyszerhasználat.
Szintén kihívást jelent, hogy a fenntartható kert szemléletét sokszor félreértelmezik vagy divatként kezelik, és távolról sem környezetbarát megoldásokat fémjeleznek fenntartható lehetőségekként. „Mindaddig, amíg a műfüvet fenntarthatóként lehet aposztrofálni, komoly problémák vannak” – mutat rá. „Hiányolom a szakmánkból azt, hogy az emberek tudomásul vegyék, a rengeteg nem hazai klímára való és idegenhonos növény veszélyt rejt és nem való minden kertbe. Ahogyan az angolpázsit sem való az országunk nagy százalékára sem, úgy a sok évelő sem bír ki mindent csak azért, mert évelő.”
A kert adottságai
A fenntartható kert kialakítása a talaj alapos ismeretével kezdődik, vallja Erika. Ahogy mondja, nem elég régi térképekre hagyatkozni, ténylegesen meg kell vizsgálni, milyen típusú talajjal dolgozunk. „Egy meszes talajú kertben például nem érdemes mészkerülő növényeket ültetni, mert azok hosszú távon nem fognak jól fejlődni.”
Ugyanilyen fontos a kert egyéb adottságainak figyelembevétele: másként kell tervezni egy kerttel, amelyben idős fák lombja ad árnyékot, és másként egy, az építkezés után letarolt, sittes területtel, ahol érdemes napfényt kedvelő növényekkel indítani, majd – ahogy a fák és cserjék fejlődnek – fokozatosan árnyéktűrő fajokkal kiegészíteni a növényzetet.
Erika hangsúlyozza, hogy a növényhasználati szokásaink átalakítására is nagy szükség lenne. „Nem arra gondolok, hogy minden kertben banánfát és pálmafát szeretnék látni, sőt! Inkább visszanyúlni a tágabb tűrésű, Kárpát-medencében ismert növényekhez és vadvirágokhoz.”
Tudatos növényválasztás
A növényválasztás esetében Erika azt javasolja, hogy sokkal inkább a múltba tekintsünk vissza, mintsem a jelenlegi trendeket figyeljük. „Ha a mai napig bírja egy ősborókás vagy őstiszafás hazánkban, az örökzöldek tekintetében sokkal jobb választás lehetnek, mint a tuja. A természetes alapfajok mindig ellenállóbbak lesznek, mint a színes-szagos nemesítések” – mondja.
Ezzel együtt nem kell lemondanunk a színes, izgalmas kertről sem. Erika azt javasolja, a döntő növényzet álljon autentikusabb fajtákból, és ezek mellé válasszunk néhány karakteres, színes fajtát, így egyszerre lesz szép és izgalmas a kertünk, közben pedig attól sem kell tartanunk, hogy kényes növényekkel ültettük tele a kertünket.
A klímaváltozás miatt a kertgondozás is új megközelítést kíván. A talajismeret, a helyi adottságok figyelembevétele és az ellenállóbb növényfajták előnyben részesítése hosszú távon fenntarthatóbbá és ellenállóbbá teszi a kerteket. Ha tudatosan választunk növényeket, nemcsak a szélsőséges időjárásra készítjük fel kertünket, hanem egy élhetőbb, fenntarthatóbb környezetet is teremtünk.
Remind Expert
V. Topor Erika, okleveles kertészmérnök, naturkertész és a Kertportál – Fenntartható kertek szakértője már kislány kora óta kertész szeretett volna lenni – töretlen lelkesedés azóta is tart. A biokertészkedés, a természetközeli és ökologikus kertészkedés a fő irányvonala, melynek egy része a kerttervezésekben is megjelenik, másik csapása, részben a veteményes és a kisgazdaság, mindennapjait jelenti. Kerttervező irodaként, kertészeti szakkönyvíróként és magazintulajdonosként segíti a kertbarátokat, workshopokon és a KertAkadémia rendezvényen tanít.
Fotó: shaho pour, lil artsy, Valentina Bondarenko, Liudmyla Shalimova, Natalya Sh / Pexels; V. Topor Erika
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
Nagykovácsi, Kisiskola – Így tanul 86 kisdiák a fenntarthatóbb életről a Pilis lankái között
