Az utazás Viszkok Fruzsi egyik fő profilja, és nemcsak inspirációként szolgál számára: bejárja a világot, miközben új kultúrákat és ízeket fedez fel, amelyeket később saját konyhájában is megidéz. A közelgő Gourmet Fesztivál kapcsán arról kérdeztük, mit jelent számára a sütés öröme, milyen élmények formálták receptjeit Japántól a nagymama konyhájáig, és melyik az az édesség, amit sosem tudna megunni.
Honnan ered a sütés, főzés iránti szereteted? Van valaki a családban – anyukád, nagymamád –, aki különösen inspirált ebben?
A családunk minden nőtagja nagyon ügyes a konyhában. Úgy nőttem fel, hogy a vasárnapi asztal elengedhetetlen része volt valamilyen házi sütemény. Péntekenként a nagymamám gyakran készített különböző kelteket, buktákat, mindenféle péksüteményt, így a sütik készítése és a fogyasztásuk öröme mindig is közel állt hozzám.
Emlékszel, mi volt az, amit először egyedül készítettél el?
Természetesen, azt nem lehet elfelejteni! Almás muffint készítettem először egyedül, és most is élénken emlékszem arra, milyen izgatottan vittem kóstolót belőle a nagyszüleimhez. Nagy sikere volt, és onnantól kezdve elindult a muffin-sütős korszakom – szerintem minden létező ízesítést, párosítást kipróbáltam.
Mit tanácsolnál azoknak, akik most kezdenek el főzni, sütni otthon, de félnek a kudarctól?
Először is: nem kell minden süteménynek tökéletesnek lennie. Attól, hogy valami nem úgy néz ki, mintha egy receptkönyvből pottyant volna ki, még lehet nagyon finom! A hibákból és tapasztalatokból lehet igazán tanulni. Ha elsőre nem is úgy sikerül, ahogy elképzeltük, legközelebb jobb lesz. És aztán még jobb, csak ne hagyjuk abba.
Mi adta az ötletet a saját receptkönyved megírásához?
Már jó ideje készítek videókat a desszertjeimről, és nagyon jó érzés látni, mennyien elkészítik őket, és megosztják velem a pozitív élményeiket. Régóta dédelgettem az ötletet, hogy milyen szuper lenne ezeket egy könyv formájában összegyűjteni: kedvenc, jól bevált receptek, amikkel nem lehet mellélőni. Ahogy összeválogattam őket, kirajzolódott bennem egy szerkezeti ív is – így születtek meg a külön fejezetek: családi kedvencek, sütésmentes, utazásról, elronthatatlan, és maradékmentő.
Miből merítesz inspirációt, amikor új recepteken dolgozol?
Mindezek együtt! Rengeteg elmentett receptem van Instagramon, amiket szeretek kicsit a saját ízlésemre formálni. Az egyik legmeghatározóbb szempont számomra az, hogy éppen mi van szezonban – nagyon szeretek friss gyümölcsöket használni a desszertjeimhez. Ez sokszor segít eldönteni azt is: „Mit süssünk legközelebb?”
Nemrég Japánban jártál és mint az utazásaidon általában– kulináris kalandokban is volt részed bőven. Milyen benyomások értek ezen a téren?
Talán a japán konyha az egyik kedvencem, Tokióban járva pedig azt tapasztaltam, hogy egészen más élményt jelent ott eredeti japán ételeket enni, mint itthon beülni egy japán étterembe. A kinti sushizást különösen élveztem, mert ott elképesztően friss halakból készülnek a falatok – ez teljesen más ízeket és textúrákat ad. Tokióban van egy kedvenc álló sushi bárunk, ahol szó szerint még székek sincsenek. Az emberek gyorsan beugranak, megeszik a sushit a pultnál, és már mennek is tovább – kicsit olyan, mint az olaszok eszpresszós „bárpult-élete”. Gyorsétterem, mégsem megy a minőség rovására – sőt! Ez volt az egyik kedvenc helyem.
Hogyan hatnak rád az utazásaid gasztronómiai szempontból?
Nagyon szeretek külföldi ételeket otthon is elkészíteni. A receptkönyvemben is van egy Utazásról című fejezet, ahol kifejezetten külföldről hozott finomságokat osztok meg. Ma már sok különleges hozzávaló itthon is könnyen beszerezhető, és szuper érzés, amikor a barátaimat, szeretteimet ilyen ételeken keresztül tudom „elutaztatni”. Például Japánba – a dango receptemmel.
Van olyan recept, amit még nem mertél kipróbálni, pedig régóta szemezel vele?
Bevallom, hogy a crème brûlée elkészítése kicsit megijeszt, de valójában még sosem olvastam utána – lehet, hogy nem is olyan bonyolult, mint gondolom.
Ha csak egyetlen édességet ehetnél egy életen át, mi lenne az?
Nagyon egyszerű dolgot fogok mondani: a tejberizs! Nincs olyan, hogy ne ennék szívesen tejberizst, ráadásul könnyű változatossá tenni: gyümölccsel, szósszal, lekvárral. Nagyon szeretem pudingos formában is elkészíteni.
Melyik budapesti vagy vidéki hely a kedvenc gasztro-kikapcsolódásod?
Nagyon szeretem más nemzetek konyháit. Imádom a mexikóit – a Terezában mindig szuper a hangulat, és nagyon finomak az ételek. Szerintem itthon a legjobb ramen a Wafu-ban van – már a dan dan ramen gondolatától is összefut a nyál a számban.
Szoktál gasztrorendezvényekre járni? Mit vársz az idei Gourmet Fesztiváltól?
Nagyon szeretek kóstolgatni, ezért számomra az a legizgalmasabb része ezeknek az eseményeknek, hogy minél több dolgot ki lehet próbálni. Az idei Gourmet Fesztiválon biztosan meg fogok állni a 101 Bistro és az Essencia standjainál.
Képek: Inda Press Kiadó
Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog!
Pofonegyszerű édesség: sült körte datolyával
