Marokkó tájai zámos filmben feltűnnek: a Trónok harca és előzménysorozatának helyszíne, Westeros valójában a marokkói sivatagi területek és a kasbahok – az erődítmények – vidéke, de a Gladiátor című filmben is láthatjuk Marokkó vidékeit. Ezzel együtt érdemes személyesen is bebarangolni az Északnyugat-Afrikában fekvő országot, hivatalos nevén a Marokkói Királyságot.
Északi része különösen sok lehetőséget rejt: a történelem, az építészet, a strandolás és vízi sportok és a gasztronómia szerelmesei is könnyen megtalálják a nekik tetsző lehetőségeket. Észak-Marokkó építészete is különleges: egyedi ötvözete az andalúz, berber, oszmán és gyarmati stílusoknak. Bár az andalúz hatás erős, különösen Tetuánban és Chefchaouenben, más építészeti stílusok is jelentős szerepet játszanak a régió vizuális és kulturális örökségében.
Élő történelem a medinákban
A történelem során négy királyi városa is volt Marokkónak: Fez, Marrakesh, Meknes és Rabat. Ez utóbbi 1912 óta az ország fővárosa, a turizmus és kultúra központja, az Unesco Világörökség része. Több városában máig állnak azok a kőfallal körülvett, gyakran sikátorszerű utcahálózattal megépített óvárosok, melyeket medináknak neveznek. Nem holt területek ezek, hiszen apáról-fiúra szállnak a mesterségek, ma is dolgoznak a kézművesek, s nyüzsgő piacokon nem csak ők kínálják portékáikat, hanem szinte műalkotásnak beillő kézműves remekek, illatos fűszerek, igazi ínyencségek is várnak a látogatókra.
Sok kasbah is fennmaradt, ezek az erődítmények régen védelmezték az egykor élőket, ma már a múltról mesélnek. Számos híres mecset is áll Marokkóban, s bár ezeket a nem muszlimok nem látogathatják, de mint építészeti remekeket, díszítésüket kívülről is meg lehet csodálni.
Ahol az óceán és a tenger találkozik
Az Atlanti-óceán partján észak felé haladva lehet eljutni Tangerbe, itt találkozik az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger. A mediterrán éghajlatú dimbes-dombos vidék rendkívül zöld terület és a szörfösök paradicsoma is, hiszen erősen szeles táj. A magyar utazók ritkábban jutnak el ide, inkább a királyi városokat keresik fel, de érdemes ezt a tájat is felfedezni.
A kikötőváros őrzi múltját, érdekes élmény megismerni az óvárost, barangolni az ősi utcákon. A „fehér Tanger” – a mészbevonatú házak utcája –, az óváros erődítménye és sikátorai, valamint a marokkói művészet egyik ékköve, a szultáni palota kihagyhatatlan látványosság, de érdemes megnézni Tanger nemzeti örökségként számontartott világítótornyát is.
„A mediterrán éghajlatú városban nyugodt a tenger, ezért ideális tengerparti nyaralásra. Az országban fejlett az infrastruktúra, ez a város is rendkívül jól megközelíthető akár közúton, bérelt autóval, vagy a turisták körében még kevésbé ismert módon, gyorsvasúttal” – mondja Szeszler Szilvia utazási szakember. Az óránként 320 kilométer sebességgel haladó vonat Rabaton keresztül köti össze Casablancát és Tangert, így a fővárosból könnyen, nagyjából másfél óra alatt megközelíthető ez a település, 10-12 ezer forintnak megfelelő jegyárral.
A kalózok egykori rejteke
A Marokkó északi részén, a Gibraltári-és Tanger között, 400 kilométer hosszan húzódó Rif-hegység pár száz évvel ezelőtt még tengeri kalózok rejtekhelye volt, ma már csak szemet gyönyörködtető, monumentális természeti képződmény magas hegyekkel, gyönyörű völgyekkel, színes falvakkal. Ezen a látványos tájon át vezet az út Chefchaouen-ba, mely az észak-marokkói utazás egyik leglátványosabb része.
A kék város
A Chefchaouen települését kék városként is emlegetik. A különleges hangulatú utcáin sétálva mennyei álomvilágban érezhetjük magunkat: az egész település a kék megannyi árnyalatában pompázik: a házak az azúrkéktől a lilába hajló árnyalatokig különleges látvánnyal varázsolnak el minket. A Chefchaouen-i nagy mecsetbe csak a muszlim vallás hívei léphetnek be, de kívülről szemlélve is megcsodálhatjuk építészeti remekként.
Élő múlt, jövőbe tekintő városok
Marokkóval nem lehet betelni, hisz mindig újabb és újabb arcát mutatja meg. „Az emberekben az a kép él Marokkóról, hogy oda utazva a múltban járunk. A királyi városok valóban megtartották középkori jellegüket. A főváros, Rabat azonban a történelmi múlt megőrzésével együtt modern város is. A kőfallal körbevett medinán, óvároson kívül folyamatos a fejlesztés. Gyakori az is, hogy régi épületek építészeti jellegzetességeit megőrizve, modern funkciót kapnak: például butikhotelé alakítják át ezeket, modern infrastruktúrával és kényelemmel ellátva” – magyarázza Szeszler Szilvia.
Az utazási szakember hasznos tanácsokat is ad azoknak, akik marokkói utazásra készülnek. „Marokkóban is tiszteletben kell tartani a kulturális hagyományokat. A muszlim vallásnak megfelelően illik, hogy a nők takarják karjukat, lábukat, de ez a szabály egyúttal praktikus is, mert védi az utazót attól, hogy leégjen. Javasolt a világos színű, lengébb ruha, azért is, mert könnyen megizzadhat az ember, hiszen sok és hosszú meredek utat kell megtenni, ha valaki fel akarja fedezni a nevezetességéket.”
Fotó: Canva
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
