Prof. dr. Csabai Márta a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, alkalmazott egészségpszichológiai és klinikai szakpszichológus több könyvet szentelt már a test és az egészség-betegség pszichológiai vizsgálatának. Hamarosan megjelenő, Aggódó testünk című kötetében az egészséggel kapcsolatos szorongásokról, mítoszokról, társadalmi-kulturális szokásokról, azok egyénre tett hatásairól, egy egészséges énkép kialakításának és a szorongásokkal való megküzdés lehetőségeiről ír. Cikkünkben vele beszélgettünk.
Mi az az egészségpszichológia?
„Az egészségpszichológia 40-50 éve született meg, és az az igény hozta létre, hogy egyre inkább kulcskérdéssé vált: hogyan lehet megelőzni a betegségeket, kitolni a várható élettartamot, javítani az emberek életminőségét. Hamar egyértelművé vált, hogy ebben pszichés tényezők is fontos szerepet játszanak” – mondja Csabai Márta. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egyes mentális zavarok vagy viselkedéses jellegzetességeink hogyan járulnak hozzá bizonyos betegségek kialakulásához. Az egészségpszichológia tehát alapvetően ezeket a pszichés tényezőket vizsgálja, de foglalkozik az egészséghez kapcsolódó attitűdjeinkkel, hiedelmeinkkel, káros szokásainkkal és betegségekkel kapcsolatos szorongásainkkal is.
Elfogadni a szorongást
Nagyon sok változás történt az elmúlt évtizedekben azt illetően, hogyan gondolkodunk társadalmi szinten a testi és lelki egészségről. Egyfelől egyre többet tudunk arról, hogyan maradhatunk egészségesek, de a végtelenségig nem hosszabbítható meg az emberi élet, és az sem feltétlenül egyértelmű, hogy a sok hasznosnak tűnő, egészséges életmóddal kapcsolatos információ közül mi állja meg a helyét, és mi nem.
„A legfrissebb lélektani irányzatok azzal is foglalkoznak, hogyan integrálható az életünkbe a szenvedés, a szorongás elfogadása, és milyen adekvát megküzdési módjaink vannak a nehéz helyzetekre. Nem lehet eltagadni az élet kihívásait, a negatív érzéseket sem. Ez gyakran összekapcsolódik a testi betegségek és a halál tagadásával is. Pedig meg kell érteni, hogy nincs minden felett kontrollunk. Aki ezt belátja, az sokkal könnyebben fog megbirkózni a betegségekkel, vagy éppen az elmúlás gondolatával is” – mondja Csabai Márta.
A diéta az új vallás
A modern világból egyre inkább hiányzik a tradicionális vallások nyújtotta biztonság és valahová tartozás érzése. A különböző diétákban való hit egyfelől ezt tudja pótolni. Másfelől van egy olyan funkciója is, hogy látszólag egyszerű megoldást nyújt sokféle problémára.
„Nagyon sok egészségtrend és diéta emellett kielégíti a megtisztulás, a spirituális kapcsolódás és elengedés igényét is, erősíti az önbizalmat, az énképet, növeli a kontrollérzetet. Tulajdonképpen modern kori vallásos gyakorlatnak is lehet nevezni őket. A baj csak ott van, hogy egy-egy szükségtelen és nem orvosi ellenőrzés mellett folytatott drasztikus diétának például káros testi és lelki hatásai is lehetnek” – hangsúlyozza Csabai Márta.
Az egészségtudatos ember
Az adekvát megküzdés az lenne, ha valaki egyfelől elfogadná azt, hogy olykor vannak konkrét okokkal nem feltétlenül magyarázható testi tünetei, illetve, hogy nem minden fizikális probléma oldódik meg valamilyen élelmiszeripari összetevő elhagyásával. Emellett rálátna arra is, hogy szorongását, amely fizikális tünetekben is megnyilvánulhat, hogyan tudná kordában tartani – itt adott esetben professzionális mentálhigiénés támogatásra is szükség lehet, ami semmiképpen sem azt jelenti, hogy bármiféle segítő beszélgetés nélkül csak úgy felírnak valakinek egy nyugtatót.
„Egészségtudatos embernek azt nevezzük, aki számára az egészség egy nagyon fontos érték, prioritás az életében. Hozzákapcsolja az aktuális állapotaihoz ezt az értéket, és saját szükséglete szerint változtatja a viselkedését. Nem válik függővé az egészséges életmódtól, de tartózkodik a káros szokásoktól, és nem lesz úrrá rajta az egészségszorongás sem” – foglalja össze Csabai Márta a tudatos egészségmegőrzés komplex rendszerét.
A dr. Csabai Mártával készült anyagot elolvashatod a Remind Bookazine második számában!
