A böjt jelentheti a hosszú élet titkát?

Egyes állatokon és most már embereken végzett kísérletek is arra mutatnak, hogy a kevesebb kalóriabevitel meghosszabbíthatja az életet. Kerekes Anna írása.

Lassan száz éve vizsgálják, hogy a tápanyagokban dús, de kevesebb energiát tartalmazó étkezésnek milyen hosszú távú hatásai vannak az egészségre és az élettartamra. Úgy tűnik, a kutatások most új fázisba érkeztek. Rámutattak, hogy a böjt kulcsszerepet játszhat a hosszú élet elérésében.

Egyre fontosabb kérdés

Ahogyan egyre inkább kitolódik a születéskor várható élettartam – ezt az utóbbi pár évben a koronavírus-járvány okozta halálozás ideiglenesen felrúta –, úgy egyre kevésbé számít kuriózumnak, hogy az ember akár 100-120 évig is élhet. Sok, évtizedekkel ezelőtt még potenciálisan halálosnak számító betegség mára már gyógyíthatóvá, karban tarthatóvá vált – a HIV-vírusfertőzés például idejében felismerve krónikus betegséggé szelídült –, és a világon most először többen veszítik életüket az idősödéssel összefüggő állapotok miatt, mint fertőző betegségekben. A tudósokat évtizedek óta érdekli, hogyan élhetnénk hosszabban, mitől függ, milyen sebességgel öregednek a sejtjeink, miért élnek egyes emberek és bizonyos országok, területek lakói tovább, mint mások, és a legfontosabb: mit tehetnénk azért, hogy hosszabb ideig éljünk.

Egerek és emberek és élesztőgombák

Az 1930-as évek óta folynak kutatások – többek között egereken – amelyek rendre kimutatták, hogy a körülbelül egyharmadával lecsökkentett kalóriabevitel számottevően meghosszabíthatja az élettartamot. A humánkísérletek még kezdetleges fázisban vannak, de az eredményeik ígéretesek. 2022 februárjában megjelent egy tanulmány, amely 200 embert vizsgált két éven keresztül. Az egyik csoport csökkentett kalóriamennyiséget fogyasztott. A kutatók nemcsak azt tapasztalták, hogy a kevesebb kalóriát fogyasztóknak jobb egészségügyi mutatóik voltak, hanem azt is, hogy a csecsemőmirigyük jobban működött. A csecsemőmirigy a mellkasban helyezkedik el, és az immunrendszer fontos sejtjeinek, a T-limfocitáknak legfőbb termelője, így pedig az immunrendszer egyensúlyának fenntartásában elengedhetetlenül fontos a szerepe.

Vishwa Deep Dixit, patológus, immunbiológus professzor, a kutatás egyik vezetője szerint a csecsemőmirigy nagyon hamar, már a negyvenes éveink elején elzsírosodik, ami azt jelenti, hogy működésképtelenné válik a 70%-a. Emiatt pedig kevesebb T-sejtet termel, vagyis ahogyan öregszünk, úgy egyre kisebb eséllyel tudjuk felvenni a harcot a különböző kórokozókkal szemben. Ez az egyik oka annak, hogy az idős embereknél nagyobb a betegségek kockázata.

Az említett kutatásban azt figyelték meg, hogy annál a csoportnál, ahol a résztvevők 14%-kal csökkentették a napi kalóriabevitelüket, nem zsírosodott el a csecsemőmirigy olyan mértékben, és több T-limfocitát termelt, mint a kísérlet elején. Embereken egyelőre kevés kísérlet folyik, azonban más élőlényeket megfigyelve úgy tűnik, hogy a glükózbevitel csökkentése, és a bizonyos időszakra korlátozott étkezés jelentősen növelheti az élethosszt. Élesztőgombák esetében figyelték meg, hogyha 75%-kal csökkentették a glükózbevitelt, akkor 25%-kal megnövekedett az élettartamuk.

A tudósok aktívan vizsgálják azt is, hogy ezek a megfigyelések pontosan milyen élettani mechanizmusokkal állhatnak összefüggésben. Leginkább azt kutatják, mely gének lehetnek felelősek azért, hogy egyesek hosszabb ideig élnek, és ez hogyan állhat kapcsolatban a kalóriabevitellel és a cukorfogyasztással. Egy nemrég megjelent kutatásból az derült ki, hogy a szigorú diéta a sejtekben növeli bizonyos molekulák aktivitását, amelyek csökkenthetik a káros kromoszomális változásokat – ezzel pedig elkerülhetők bizonyos génmutációkhoz kötött betegségek. Ezek a felfedezések azért is fontosak, mert hozzásegíthetik a tudósokat olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek kalóriacsökkentés nélkül is ilyen pozitív módon hathatnak az emberi sejtekre.

Az időszakos böjtölés is segít

Egy másik tanulmány is lázban tartja a téma kutatóit. Igaz, egyelőre csak egereken végezték el, de úgy tűnik, hogy lényegesen tovább élnek azok az egerek, amelyek nemcsak kevesebb kalóriát fogyasztanak, de az evést arra az időszakra időzítik, amikor a legaktívabbak. Az egerek átlagos élettartama 800 nap. A kísérletben azok az egerek, akik egész nap ehettek, de akár 40%-kal is kevesebb kalóriát vittek be, átlagosan 875 napot éltek. Érdekes módon még azok az egerek is tovább éltek, akiknek a csökkent kalóriabevitelt a nem aktív időszakukra időzítették: ők átlagosan 959 napot. Azok az egerek azonban, amelyek esetében a kevesebb kalóriát az aktív időszakukban adták, 1068 napot éltek átlagosan, tehát az élettartamuk 35%-kal magasabb volt azokéhoz az egerekéhez viszonyítva, akik sem kevesebb kalóriát nem ettek, sem nem volt időhöz kötve, mikor ehetnek. Persze, ezeket a kísérleteket embereken is fontos elvégezni, de a hozzánk hasonlóan emlős egereken végzett vizsgálatokból következtethetünk arra, hogy ha keveset eszünk, és azt az aktív időszakunkban tesszük, azaz egyfajta nappali, időszakos böjtölést folytatunk, hosszabb életre számíthatunk.

Remind magazin

Nem csak a kalória számít

Emberek esetében a kutatások már elkezdődtek, de mivel mi az egerekhez képest például sokkal hosszabb ideig élünk, az meglehetősen költséges és nem túl hatékony módszer lenne, ha azt figyelnék meg a tudósok, hogy mennyi ideig élnek a kevés kalóriát fogyasztók, vagy mennyire kerülik el őket a krónikus betegségek. Ehelyett többek között a vérnek olyan mutatóit vizsgálják, amelyek segítségével a biológiai öregedés ütemét és előrehaladásának képesek mérni.

Egy idén februárban, 220 ember részvételével végzett kutatás eredménye azt mutatja, hogy a kalóriacsökkentés egészséges felnőtteknél lassíthatja az öregedés ütemét. A kutatásban használt Calerie beavatkozás lelassította az öregedés ütemét, amelyet egy algoritmus segítségével mértek a résztvevők vérének bizonyos mutatójából. A beavatkozás az öregedés ütemének 2-3 százalékos lassulását jelentette, ami a halálozási kockázat 10-15 százalékos csökkenésével egyenértékű. Ez a dohányzásról való leszokást elősegítő beavatkozáshoz hasonló hatás.

Végezetül nagyon lényeges azt is kiemelni, hogy az úgynevezett kalóriacsökkentő beavatkozások valószínűleg nem önmagukban sikeresek, hanem úgy, ha nem járnak együtt hiányállapotok kialakulásával, tehát a szervezet megkap közben minden szükséges tápanyagot. Ez röviden azt jelenti, hogy egy ilyen étrend összeállítására nagyon oda kell figyelni, a sok zöldség és gyümölcs például elengedhetetlen, de a mikro-és makrotápanyagok megfelelő mennyisége és egyensúlya is kritikus kérdés.

Fotók: Pexels

Ha szeretnél többet tudni a böjtölésről, olvasd el Arádi Antónia böjtvezetővel készült interjúnkat is!

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

A tökéletes alvás csapdája: amikor a pihenés miatt kezdünk szorongani

Este próbálunk minél hamarabb elaludni, reggel pedig az okosóránkon ellenőrizzük, mennyire sikerült. Hány órát aludtunk? Mennyi volt a mélyalvás? Miért...

Javítás, csere, újraviselés: a tudatos gardrób 3 lépése

Egy ing, amelynek csak a gombja hiányzik. Egy kabát, amit nagyon szeretünk, de a cipzárja már nem működik. Egy ruha,...

A szétdarabolt munkanap ellenszere: hogyan védjük a fókuszunkat?

Még csak délelőtt van, de már válaszoltunk húsz üzenetre, részt vettünk két megbeszélésen, és háromszor kezdtünk bele ugyanabba a feladatba....
Audi x MERO

Az autóipar és a divat stílusos találkozása – ott voltunk az Audi Q Nighton

Szombat este ott lehettünk az Audi Q Night rendezvényén, ahol az autóipar és a divat világa találkozott. Merő Péter exkluzív...
közösségi terek

Miért van szükségünk harmadik helyekre? – A közösségi terek értéke

Nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, mégis fontos része az életünknek. Egy könyvtár, egy kávézó vagy egy közösségi ház olyan...
Jó hírek az egészségügyben

Jó hírek a világból :4 egészségügyi előrelépés, amely reményt ad

Személyre szabott daganatellenes vakcinák, az Alzheimer-kór kockázatának korábbi felismerése és új lehetőségek az egészséges öregedés kutatásában. A "Jó hírek a...
ai tudatos használata

Mikor segítsen az AI, és mikor döntsünk mi? – A tudatos AI-használat 7 alapelve

Egy hétvégi program megtervezése, egy összetettebb e-mail megfogalmazása vagy egy új téma megértése – egyre több hétköznapi feladatban fordulunk a...
Őszi utazás a vonaton

Utazzunk másképp! 3 város, ahová vonattal is könnyen eljuthatunk

Egy hétvégi kiruccanáshoz nem feltétlenül kell autóba ülnünk vagy repülőjegyet foglalnunk. Magyarországról több hangulatos európai város is elérhető néhány órás...
Az 1000 Út 25 éves jubileumi eseményének résztvevői csoportképen

Egy világ, ahol minden automatizált. Miért vágyunk mégis arra, hogy valaki személyesen törődjön velünk?

Ma már néhány kattintással megszervezhetünk egy utazást a világ másik végére. Szállást foglalhatunk, útitervet készíthetünk, és akár mesterséges intelligenciától is...
Bőrünk a hideg időben

40 felett másra van szüksége a bőrünknek? Így ápoljuk a hideg hónapokban

Reggel még minden rendben, délutánra viszont húzódik az arcunk, a megszokott hidratáló kevésnek tűnik, és mintha a bőrünk érzékenyebben reagálna...

EZ IS ÉRDEKELHET

A tökéletes alvás csapdája: amikor a pihenés miatt kezdünk szorongani

Este próbálunk minél hamarabb elaludni, reggel pedig az okosóránkon ellenőrizzük, mennyire sikerült. Hány órát aludtunk? Mennyi volt a mélyalvás? Miért...

Javítás, csere, újraviselés: a tudatos gardrób 3 lépése

Egy ing, amelynek csak a gombja hiányzik. Egy kabát, amit nagyon szeretünk, de a cipzárja már nem működik. Egy ruha,...

A szétdarabolt munkanap ellenszere: hogyan védjük a fókuszunkat?

Még csak délelőtt van, de már válaszoltunk húsz üzenetre, részt vettünk két megbeszélésen, és háromszor kezdtünk bele ugyanabba a feladatba....
Audi x MERO

Az autóipar és a divat stílusos találkozása – ott voltunk az Audi Q Nighton

Szombat este ott lehettünk az Audi Q Night rendezvényén, ahol az autóipar és a divat világa találkozott. Merő Péter exkluzív...
közösségi terek

Miért van szükségünk harmadik helyekre? – A közösségi terek értéke

Nem az otthonunk, nem a munkahelyünk, mégis fontos része az életünknek. Egy könyvtár, egy kávézó vagy egy közösségi ház olyan...
Jó hírek az egészségügyben

Jó hírek a világból :4 egészségügyi előrelépés, amely reményt ad

Személyre szabott daganatellenes vakcinák, az Alzheimer-kór kockázatának korábbi felismerése és új lehetőségek az egészséges öregedés kutatásában. A "Jó hírek a...

Utazzunk másképp! 3 város, ahová vonattal is könnyen eljuthatunk

Egy világ, ahol minden automatizált. Miért vágyunk mégis arra, hogy valaki személyesen törődjön velünk?

40 felett másra van szüksége a bőrünknek? Így ápoljuk a hideg hónapokban

Amikor az ajándék azt üzeni: ismerlek – a Pandora ünnepi kollekciója

„Glükokrata” társadalomban élünk? Miért olyan nehéz változtatni az étkezési szokásainkon?

Hová tűnt a figyelmünk? – 5 könyv a fókuszról, az elmélyülésről és a digitális túlterheltségről