Bár jelenleg szó sincs arról, hogy míg mi a kanapén nyújtózkodunk, a Csillagok háborújából ismerős, C3PO-szerű droidok sertepertélnek körülöttünk, azért már most is úgy érezhetjük, gépek vesznek bennünket körül, és sok kisebb-nagyobb feladatot látnak el azért, hogy a pénztárcánkat és az életünket egyaránt könnyebbé tegyék. Mindezek fényében talán meglepő, hogy egy tanulmány most arra jutott: az elkövetkező tíz év további forradalmi változásokat hoz, és a jelenleg még ránk háruló munkák mennyisége további 39%-kal fog csökkenni.
Nincs többé bevásárlás
A brit Oxford és a japán Ochanomizu Egyetem közös tanulmányt készített annak a lehetőségeit vizsgálva, hogy a közeljövőben mely folyamatok kerülhetnek gépesítésre, nagyságrendileg megkönnyítve az életünket. A legnagyobb eredményt a bevásárlás területén érhetjük el, mert az elképzelések szerint 60%-kal kevesebbszer kell majd leszaladnunk a közértbe.
Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, hiszen már most sokan intézik a bevásárlásokat online, és itthon is felfutóban vannak az olyan előfizetői struktúrák, amelyek révén a heti zöldség- vagy húsadag házhoz jön. A jelenlegi konstrukció szépséghibája, hogy azt feltételezi, hétről-hétre ugyanarra van szükségünk, és nincs igazán mozgásterünk a finomhangolásra. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy rájöjjünk: a valóban nagy előrelépést olyan megoldás széles körű elterjedése jelentheti, amely a hűtőnk vagy éléskamránk fogyása alapján rendel az élelemből.
A tanulmány rámutat, hogy a férfiaknak és nőknek más elképzelései és vágyai vannak az automatizálás tekintetében. Ebben nagy szerepet játszik, hogy jelenleg mennyire kap teret az életükben a technológia, és a házimunka során mennyire hagyatkoznak a gépekre. Japánban az AI-szakértők nagy része ugyanis férfi, akik azzal számolva, hogy viszonylag kevés idő spórolható meg az automatizálással, kutatás és fejlesztés területén nem erre fektetik a saját fókuszukat, így késleltetve a végbemenő változásokat.
Alábecsült házimunka
Korábbi angliai felmérések rámutattak, hogy a 15 és 64 év közöttiek a munkával és tanulással töltött idejének közel felét teszi ki a házimunka, amiért természetesen nem kapnak fizetést. Sajnálatos módon itt sincs egyenlőség a nemek között: a dolgozó korúak közül a férfiak nagyjából feleannyi időt áldoznak ezekre a teendőkre, mint a nők.
Az automatizálás tehát jelentős terhet vehet le a vállunkról, javíthat a nemi egyenlőtlenségeket, és a megnyert időt sokféleképpen kamatoztathatjuk. Azonban az is látszik, hogy az újítások, kényelmi funkciók a jó anyagi helyzettel rendelkező réteg kiváltságai, hiszen minden egyes otthoni fejlesztés jelentős egyszeri kiadással, és később esetleges karbantartási vagy egyéb járulékos költséggel járnak. Ez viszont a szegényebbeket még rosszabb helyzetbe hozhatja: mivel ők nem engedhetik meg maguknak ezeket az eszközöket, arányaiban továbbra is több időt fordítanak az otthoni teendőkre, és az élet bármely területén nehezebbé válik számunkra a felzárkózás.
A kutatók éppen ezért szeretnék felhívni a döntéshozók és törvényalkotók figyelmét a várható veszélyekre. Arra sarkallnák őket, előrelátóan gondoskodjanak a megfelelő szabályozásokról és fékekről, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek legalább a technológiai fejlesztések hatására ne növekedhessenek, és együtt menetelhessünk a házimunkamentes világ felé.
Fotó: Getty Images
