A faluból hozott örökség
Varga Eszter szerint életének alapjait édesapja rakta le, aki bár a történelmi körülmények miatt nem tanulhatott tovább, rendkívül fontosnak tartotta gyermekei oktatását. A családban természetes volt a szorgalom, a kitartás és a folyamatos fejlődés igénye.
A szatymazi közösség ugyanakkor nemcsak értékeket, hanem erős összetartozás-élményt is adott számára. Azt a fajta biztonságot és kapcsolódást, amelyet ma is keres és igyekszik megőrizni az életében.
Már fiatalon megtapasztalta azt is, hogy vidékről indulni nem mindig előny. Egy gimnáziumi felvételin például nyíltan közölték velük, hogy a városi gyerekeket okosabbnak tartják a falusiaknál. Az ilyen élmények azonban dr. Varga Esztert nem törték meg, hanem sokkal inkább még elszántabbá tették.
Az imposztorszindróma nem tűnik el
A kívülről magabiztosnak látszó üzletasszony őszintén beszélt arról, hogy a mai napig küzd imposztorszindrómával. Egy-egy új helyzetben még most is izgul, kételkedik önmagában, azonban a korábbi időszakokkal ellentétben ma már felismeri ezeket az érzéseket. Tapasztalata szerint az imposztorszindróma nemcsak nehézség, hanem akár erőforrás is lehet. A maximalizmus és a megfelelési vágy ugyanis amellett, hogy komoly belső terheket okozhat, segíthet kiemelkedő eredményeket elérni.
Meglátása aszerint az élet legtöbb területén jelen van a dualitás. Ugyanígy a siker mögött gyakran ott vannak a lemondások, a kimerülés, a szorongás és azok a belső harcok, amelyek kívülről láthatatlanok maradnak.
Épp emiatt a kettősség miatt dr. Varga Eszter szerint hamis illúzió az egyensúly iránti ábránd. Sokkal célravezetőbb, ha megtanulunk egyensúlyozni; már csak azért is, mert az élet nem egy statikus állapot, amelyben egyszer majd minden a helyére kerül. Sokkal inkább folyamatos figyelemre és önreflexióra van szükség ahhoz, hogy észrevegyük, mi tölt bennünket, és mi az, ami éppen túl sokat vesz el belőlünk.
A siker árnyoldala
Dr. Varga Eszter karrierje során két sikeres exitet is végrehajtott, de szerinte az üzleti világ egyik legnagyobb félreértése, hogy például egy cégből való kiszállás, a tulajdonosok részesedésének értékesítése során az emberek gyakran csak a végeredményt látják.
Pedig a kívülről irigylésre méltónak tűnő üzleti sikerek mögött sokszor bizonytalanság, nehéz döntések, konfliktusok és komoly érzelmi terhek húzódnak meg. Ahogy fogalmazott, az exit nem feltétlenül egy diadalmas célba érkezés, sokkal inkább egy összetett folyamat, amelyben gyakran veszteségek és fájdalmas döntések is jelen vannak.
Tapasztalatai szerint a társadalom hajlamos csak az eredményeket ünnepelni, miközben a sikerhez vezető út nehézségeiről jóval kevesebb szó esik.
A folyamatos ellenállás csupán energiapazarlás
Dr. Varga Eszter néhány évvel ezelőtt a buddhista tanulmányok és az önismereti munka során döbbent rá, hogy hosszú időn keresztül szinte kizárólag eredményfókuszúan működött: újabb célok, újabb teljesítmények, újabb bizonyítások hajtották, és ez az állandó kontroll és a folyamatos küzdelem rengeteg energiáját emésztette fel.
Felismerte és belátta, hogy nem maguk az események, a történések okozzák a legtöbb fájdalmat, hanem az ellenállás, vagyis az, ahogyan harcolunk ellene. Emellett megtanulta azt is, hogy a nehéz érzéseket nem elnyomni vagy gyorsan megoldani kell, hanem időnként egyszerűen jelen kell lenni bennük, és megfigyelni a fájdalmakat, anélkül, hogy azonnal reagálnánk rájuk.
A valódi siker belül születik
A podcastbeszélgetés során dr. Varga Eszter elmondta azt is, hogy a Cápák között című műsornak sokkal többet köszönhet annál, minthogy országos ismertségre tett szert. Az üzleti showműsor önismereti szempontjából is fontos tanulságokkal szolgált. Rá kellett jönnie, hogy nem tudja kontrollálni, mások mit gondolnak róla, ahogy azt sem, hogy tudja elérni, hogy mindenki szeresse vagy elfogadja. Ma már úgy látja, a siker nem a külső visszajelzésekben mérhető. Ennél sokkal fontosabb, hogy valaki akkor is tudjon örülni a saját teljesítményének, amikor éppen senki nem tapsol neki. Ehhez pedig az kell, felelősséget tudjunk vállalni a saját életünkért. Nem számít, hogy ezt könyveken, terápián, valláson vagy más önismereti úton keresztül érjük el, a lényeg, hogy kapcsolódni tudjunk önmagához. Mert a valódi változás ott kezdődik, amikor már nem a körülményeket hibáztatjuk, hanem kíváncsian elkezdünk figyelni arra, mi zajlik bennünk.
