Sajnos az elmúlt években itthon is valósággá vált, amit korábban Európában csak Olaszország déli része és Görögország kapcsán olvashattunk a hírekben. A terményeket kipusztító aszály, sivatagosodás, egyes településeken kialakuló vízhiány borzolja a kedélyeket, a nagyvárosokban pedig a zöldfelület hiánya és a beton miatt felfokozott hőség teszi már-már elviselhetetlenné ezeket a napokat. Egy 2019-es mérés szerint abban az évben több mint 350 ezeren haltak meg a világban az extrém melegnek köszönhetően, a klímaváltozás hatására pedig évről-évre egyre többen lesznek kitéve a hőhullámoknak.
A BBC igyekezett tudományos alapokra ágyazva megvizsgálni, mit tehetünk az extrém melegben saját egészségünk megóvása érdekében. Ezek közé tartozik természetesen, hogy lehetőség szerint árnyékban vagy otthon tartózkodjunk délelőtt 11 és délután 3 között, hiszen ez a nap legmelegebb időszaka.
Rendkívül fontos a folyadékbevitel, arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy a hideg vagy a meleg ital a jó döntés-e.
A meleg ital mellett szól, hogy segíti az izzadást, ami pedig a szervezet lehűtéséhez járul hozzá. Az izzadság ugyanakkor egyben folyadékvesztést jelent, azaz még több folyadék bevitelére lesz szükség. A hidratációt segítheti, ha olyan ételeket választunk, amelyek sok folyadékot tartalmaznak – például eper, uborka és dinnyefélék.
A ruha sem mindegy
Az talán evidencia, hogy a nyár nem a nagy kabátok ideje, de a könnyű, kevésbé testhez tapadó ruházat választása mellett fontos szempont azok anyaga. Például a poliészter és a pamut nem a legjobb választás, mert könnyen átnedvesednek, bent tartják az izzadságot (roppant kellemetlen érzés), ráadásul átengedik a fényt. Ellenben az újabb, specifikusan sportruházatnak szánt anyagok jó munkát végeznek abban, hogy kezeljék a belőlünk kiáramló – és a ránk ömlő – meleget, valamint az izzadságot. A természetes anyagok kedvelői pedig még mindig bízhatnak a merinógyapjúban, még ha az ebből az anyagból készült, jó minőségű ingek meglehetősen drágák is, és az egyik merinóra szakosodott cég száznapos, végeredményben költségcsökkentő kihívása azért nem való mindenkinek.
Nem véletlen az sem, hogy a többek között Észak-Afrika sivatagi régióiban élő beduin törzsek a bő, fekete ruházatra esküdnek. Jól hangzik az a közhiedelem, hogy a fehér ruha visszaveri a napsugarat, ezáltal meleget, csak éppen ugyanez történik a másik oldalról: a testünk hőjét is visszaveri, egyenesen ránk. A fekete ezzel szemben elnyeli ezt a hőt, így szerepet játszhat a hűtésben – amennyiben kellőképpen bő a szabás a megfelelő légáramláshoz.
Ventilátor helyett víz
Egy hűsítő zuhany vagy úszás gyorsan segít felfrissülni és lehűlni, és azok a ventilátorok is jó szolgálatot tesznek, amelyekbe jeget használnak, és az abból elpárolgó vízzel hűtsék a levegőt (költséghatékonyabb, ám kevésbé esztétikus megoldás, ha egy normál ventilátor elé helyezünk jégtálat, vagy valamilyen más módon jeget applikálunk az eszköz közelébe). Általánosságban elmondható, hogy 35 fokig a ventilátorok segítenek, afölött viszont már inkább ártanak, mert a kiszáradás esélyét növelik – arról nem beszélve, hogy maguk a ventilátorok (meg általánosságban az elektronikai eszközök) a puszta működésükkel hőt termelnek.
A takaró velünk marad
Az alváshoz ideális hőmérséklet 19 és 21 fok között van, ami azzal együtt is nehezen érhető el a nyári kánikulában, hogy éjszakára valamennyire lehűl az idő. Ahogy melegszik, bizonyára az első gondolatunk az lenne, hogy ledobjuk magunkról a takarót, ám egyes kutatások szerint ez nem annyira jó ötlet, a takaró ugyanis segít a testünknek, hogy megtartsa a saját mikroklímáját. Az éjszakára kinyitott ablak (amennyiben kint hidegebb van, mint a lakásban) és a ventilátor itt is jó szolgálatot tehet, mint ahogy az is, ha nappal a hálóban nem húzzuk fel a redőnyt, és behúzva tartjuk a sötétítő függönyt, mert ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a lehetőségekhez mérten kint maradjon a meleg.
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: Európa a leggyorsabban melegedő kontinens.
Kiemelt kép: Pexels / Galvão Menacho; fotó: Pexels / Tomas Anunziata
