Bár a globális felmelegedésről rengeteget lehet hallani és olvasni – többek között a Remindon is – sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy még a legpesszimistább becslések is alálőtték, milyen változásokkal vagyunk kénytelenek szembenézni.
Az elmúlt öt év tapasztalata például, hogy Európa hőmérséklete átlagosan 2,3 fokkal haladta meg az iparosodás előtti időszak méréseit.
Ez a globális átlaghoz képest egészen kijózanító, közel kétszeres emelkedést jelent.
Aggasztó számok
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete és az Európai Unió éghajlati ügynöksége, a Kopernikusz közös jelentést publikált, amelyben többek között kitér arra, hogy az öreg kontinensnek célzott stratégiák mentén egyre hatékonyabban kellene a megújuló erőforrások, a szél-, nap- és vízenergiára való átállás felé tendálnia. A folyamatot pedig, válaszul az éghajlatváltozásra, minél inkább fel kell gyorsítani.
Pedig első ránézésre úgy tűnhet, nem állunk annyira rosszul: a kontinens villamosenergiájának 43%-a már megújuló forrásokból származik, jelentősen előrelépve a 2022-es 36%-hoz képest. Ez egyben azt jelenti, hogy Európa második éve termel több energiát megújuló forrásból, mint fosszilisből.
A párizsi klímacélok maximum 1,5%-os növekedést irányoztak elő. Ezt világviszonylatban sikerült tartani (a tavalyi évre vonatkoztatva a világátlag 1,3% volt), de bizony nem Európán múlt, ugyanis itt 2,3%-os volt a felmelegedés. Sőt, Kelet-Európában ez a szám még kiábrándítóbb: egészen 2,6%-ig nő. A jelentés szerint márciusig bezárólag tíz hónapon keresztül havi rekordhőmérséklet volt (azaz minden egyes hónapban megdőlt a korábban jegyzett rekord), és ezt tovább tetézi, hogy az óceánok átlagos tengerfelszíni hőmérséklete 2023-ban az eddigi legmagasabb szintet hozták.
A hatást a saját bőrünkön érezzük: az elmaradó havazás, szárazság, egyre elviselhetetlenebb nyári hőhullámok mind-mind próbára teszik az emberi szervezetet, és olyan problémákhoz vezethetnek, mint a vízhiány, vagy a szárazság miatt rendkívül megnövekedő zöldség- és gyümölcsárak. Ráadásul a természeti katasztrófák – például soha nem látott méretű erdőtüzek, viharok és áradások – hatására több mint 150-en vesztették tavaly az életüket. A növekvő hőmérséklet nagyban hozzájárult a gleccserjég csökkenéséhez, amely például az Alpokban kellően látványos: az elmúlt két évben mintegy 10%-kal fogyatkozott meg.
Bármit teszünk, nem elég
A Kopernikusz a jelentésben úgy véli, a világ egyszerűen nem tesz eleget a klímacéloknak, és ezzel az életminőség változása mellett komoly anyagi károkat okoz. Olyannyira, hogy a számítások szerint a tavalyi veszteség 13,4 milliárd euróra tehető. A jelentés kitér arra, hogy Európa egyértelmű nyertese jelenleg Skandinávia és Izland: az északi országokban a hőmérséklet átlagon aluli volt, és segített abban, hogy az így is rendkívül rossz statisztikákat legalább lejjebb tornásszák.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára a jelentés eredményeit összegezve úgy véli, a klímaválság generációnk legnagyobb kihívása: „Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések költsége magasnak tűnhet, de a tétlenség ára még ennél is sokkal magasabb. Amint a jelentés rávilágít, a tudományt fel kell használnunk ahhoz, hogy a társadalom számára megoldásokat kínáljunk.” A klímaváltozással folytatott harcban tehát sokkal radikálisabb beavatkozásokkal lehet eredményeket elérni, ami mind a piaci szereplők, mind a végfelhasználók szempontjából rendkívül komoly hozzáállásbeli változást kíván.
Fotó: Pexels / Meruyert Gonullu, Julia Volk, Mark Neal
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: lárvák szabadíthatják meg a bolygót a szemétszigetektől.
