A magyar divat mindig is közel állt a szívemhez, női magazinos újságíróként régóta követem a magyar tervezők munkáját, drukkolok nekik, hogy sikerüljön fenntartani és fejleszteni a márkájukat, és igyekszem segíteni őket abban, hogy minél több emberhez eljussanak a híreik. Minden évben más-más márka kerül a fókuszba nálam, az új kollekciók egyes darabjai belopják magukat a szívembe, és gyakran előfordul, hogy saját örömömre hordom is őket. Jöjjenek most az idei év szerelemruhái, amelyeket február közepén a Budapest Central Europeen Fashion Week-en mutattak be.
Printa – Szürreális részletek a játékosság jegyében
Izgatottan vártam a Printa legújabb kollekcióját, mivel az elmúlt hónapokban sokszor hordtam az ő darabjaikat. Imádom az egyedi mintákat a ruhákon, jól esik a tudat, hogy újrahasznosított, organikus és innovatív alapanyagokból készülnek, hagyományos kézműves technikákat is alkalmazva.
Az új kollekció megtartotta a Printára jellemző lezser, hétköznapi viseletbe könnyen beilleszthető szabásmintákat, ugyanakkor finom változtatásokkal bolondította meg őket. A jól ismert, kézzel festett csíkok továbbra is meghatározó elemei a kollekciónak.
A klasszikus fekete-natúr színkombináció mellett új párosítások is megjelennek: lila-rozsda, valamint bordó-matcha zöld árnyalatok. A leglátványosabb új mintát Majoros Zita kerámiafej-plasztikái adják, amelyek felnagyított formában költöznek át a ruhák felületére, új dimenziót adva a textil és a plasztika kapcsolatának. És amit külön értékelek, azok a kézzel készített kiegészítők: nyakba kötött gallérok és fűzőövek, amelyek színházi és középkori elemekből merítenek inspirációt. Ezek a részletek játékosságot és enyhe szürrealitást visznek az összképbe.
Tomcsányi – Tisztelgés a női munka előtt
Tomcsányi Dóri ruháinak mintáin mindig meglepődőm, ez a mostani bemutatón sem volt másképp. A 2026-os őszi-téli kollekció inspirációja nála most az otthoni munka láthatatlan ritmusa volt: az ismétlődő mozdulatok, a gondoskodás csendes jelenléte, a mindennapok természetes rendje.
Vasalódeszkák, kamrapolcok, retró csempék és befőttek világa jelenik meg a mintákon méghozzá nem díszletként, hanem jelentéssel telítve. Az üzenet nem más, mint amit mi nők nagyon jól ismerünk: az úgynevezett „női munka” gyakran láthatatlan és egyáltalán nem értékelt tevékenység. Ez a kollekció a női gondoskodásról, a csendes rutinról és a hétköznapok költészetéről szól – tisztelgés a mindennapi munka előtt, amely formál, összetart és öröklődik.
Artista – A szépség újjászületése a rendetlenségen keresztül
Már megszoktuk, hogy az Artista ruhák elsősorban a hangulatunkat tükrözik és nem arról szólnak, hogy milyen alkalomra vesszük fel őket. A „Beauty in Chaos” kollekciójuk a szabad öltözködés himnusza, felhívás arra, hogy mi lehetne jobb módja az öltözködésnek egy egyre kiszámíthatatlanabb világban, mint a szépséget megélve, a ruhák segítségével játékosan mozogni.
A kreatív káosz szépsége tükröződik vissza a ruhadarabokon, melyekre a minták is ráerősítenek, melyek Ludovic Thiriez, Budapesten élő francia festőművész festményei alapján készültek, és a természetben kötetlen kíváncsisággal eltöltött időt mutatják meg. Hagyomány és kísérletezés eklektikus keveredés, a kontrollált vadság esztétikája, és a kettősség vállalása olyan elemekkel, mint a váratlan színek, a csillogó díszítések és a márkától már megszokott, meglepő anyagtársítások most is jelen vannak a kollekcióban.
Elysian kollekció – A női lét sokféle szerepvállalása
Bódis Boglárka bemutatóján a ruhákat látva a közönség majd elsírta magát a boldogságtól, ugyanis az Elysian darabok szépségről, romantikáról, szerelemről üzennek, mindegy, hogy életünk mely szerepében vagyunk. Mindenki magára ismert az Elysian-nőben, aki kíváncsi természet, utazó, felfedező, aki kimeri mondani álmait, és tesz is azok megvalósulásáért.
Egyszerre erős és törékeny, megőrizve nőiségéből fakadó vonásait, lágyságát és játékosságát. Pont olyan, amilyenek a lelkünk mélyén mi is lenni szeretnénk. A tervező ezúttal egy irodalmi műből inspirálódott, Daniel Glattauer regényéből, melynek címe: Gyógyír északi szélre. A mű két ismeretlen ember története, akik a szavak útján kerülnek közel egymáshoz anélkül, hogy találkoznának.
