A jövő a fából épült városoké?

A fa több mint tízezer éve játszik szerepet az építkezésekben, napjainkban pedig új magaslatokba tör. Vajon fenntartható ez? Szalóky Bálint írása.

2023 májusában nyitotta meg kapuit Szingapúrban a Gaia nevű kollégium, ami egyben a kontinens legnagyobb fa épülete. A Nanyang Műszaki Egyetem diákjainak hat emeleten, összesen 43.500 négyzetméteren otthont adó behemót építése 93 millió amerikai dollárt emésztett fel. Különlegessége, hogy nem tartalmaz festést vagy másfajta burkolatot. Megjelenésében teljes egészében a fafelületek természetessége dominál – kivéve a külső lépcsőket, a wc-ket és földszinti födémet, ezek ugyanis a helyi törvényi előírások miatt betonból készültek.

A Gaia egyike annak a modern trendben, hogy az építőipar visszanyúl a természetes anyagokhoz. Európa sem szeretne lemaradni ebben: Svédország fővárosa, Stockholm nemrégiben jelentette be, hogy szeretnék megvalósítani a világ legnagyobb „fa városának” koncepcióját. Az építkezés 2025-ben indult, és az első épület a tervek szerint 2027-re készül el. Így ahhoz, hogy a teljes projekt megvalósuljon, éveket kell várnunk. Azonban amint elkészül, összesen 7000 irodahely és 2000 új otthon várja a befektetőket 250 ezer négyzetméteren. Az elképzelés része az „ötperces város” elve, azaz minden szolgáltatás egymástól ötperces sétatávon belül elérhető lesz. Ezzel arra biztatják a lakosokat, hogy ne szálljanak környezetszennyező gépjárművekbe.

Vissza a gyökerekhez

Amikor rendszeresen olvasunk híreket erdőirtásokról és erdőtüzekről, joggal merülhet fel a kétely a faalapú építkezések fenntarthatósága tekintetében. Magától értetődik, hogy egy ekkora beruházáshoz hatalmas mennyiségű, jó minőségű fára van szükség, és sajnálatos módon a fa negatív tulajdonsága, hogy meglehetősen lassan nő – vagy legalábbis annál mindenképpen lassabban, amilyen ütemben szeretnénk felhasználni őket.

Pedig a fához pont a környezetvédelem terelte vissza az építtetőket. Jelenleg a világ energiafelhasználásának 40%-a köthető az építkezésekhez, valamint az épületek üzemeltetéséhez.

A beton és az acél előállítása rendkívül komoly energiaigényű, ezzel szemben a fák egész életük során megkötik a szén-dioxidot. Egy köbméter fa körülbelül egy tonna szén-dioxidot képes tárolni, amit aztán nem enged vissza az atmoszférába.

A fa mellett szól továbbá, hogy sokkal kevésbé melegszik fel az épület belseje, mint a betoné, vagy fordítva, kevésbé gyorsan hűl ki a téli időszakban. Természetesen ehhez azért fontos, hogy az energiahatékonysági szempontokat már az építés során figyelembe vegyék, ahogy tették azt a Gaia esetében: itt első ránézésre design elemnek tűnő, stratégiailag átgondolt árnyékolók segítik, hogy a legmelegebb hónapokban kevésbé melegedjenek fel az épületek. Emiatt például nincs szükség légkondicionáló használatára, a további hűtésről passzív megoldással gondoskodnak. Maga a kollégium a zéró emisszió jegyében született, amit egész Szingapúrban mindössze 16 épület mondhat el magáról.

Aggasztó veszélyek

Természetesen nem mindenki lelkesedik ennyire a fáért. Több szakmabeli aggasztónak látja a jelenlegi trend-kezdeményt. Svédország közel 70%-át erdők borítják, így nyilván könnyedén vág bele egy ilyen kezdeményezésbe, azonban a szingapúri projekt például nagyrészt osztrák, finn és természetesen svéd faanyagból dolgozott. Bár a fákat már Európában feldolgozták és panelekké alakították át a gazdaságosabb szállítás és gyors helyszíni beépíthetőség végett, egy-egy ilyen építkezésbe mindenképp bele kell kalkulálni, hogy az ökológiai lábnyomhoz a szállítás nagyban hozzátesz.

Ráadásul, ha a fa épületek iránti kereslet radikálisan megugrik, és világszerte komplett városokat terveznek meg így, akkor olyan szinten megnő a faáru iránti szükséglet, hogy teljesen újra kell gondolni, hogyan lehet azokat fenntarthatóan kitermelni.

Egyes szakértők komoly aggodalmukat fejezik ki ezeknek az épületeknek a biztonsága tekintetében is: úgy vélik, a fejlesztések a manapság divatos irányelveket és a designt előbbre valónak tartják, mint a biztonságot. Szerintük egyelőre nincsenek egyértelmű, specifikusan nagy tömegű faépületekre szabott, standardizált biztonsági előírások, és egy-egy rossz tervezői döntés akár katasztrofális tűzesetekhez vezethet. Azt azonban kihangsúlyozzák: a faáru tökéletesen biztonságos, és amennyiben a tervezés és kivitelezés megfelelő szakértelemmel párosul, nincs ok aggodalomra.

Fotók: Pexels

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, és olvasd el cikkünket, amelyben arról írunk, vajon a mesterséges intelligencia megölheti-e a valódi zenét?

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

A DJ, amikor „megérkezik”

Metha több mint húsz éve építi a zenei pályáját. A történetében engem leginkább az érintett meg, hogyan tudta közben megőrizni...

Az embernek előbb élnie kell, hogy legyen miből játszania – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Hámori Ildikó 

Hámori Ildikó több mint hat évtizede van jelen a színpadon és a filmvásznon, mégsem érzi úgy, hogy az életkorának határt...

Szeptemberi bakancslistánk: programok testnek, léleknek és szellemnek 

A nyár könnyedsége után az új évszak jó alkalom arra, hogy a megszokott rutin mellett helyet adjunk valami újnak. Összegyűjtöttük...
kave_foto_unsplash

Napi 2-3 csésze? A kávé és a mentális jóllét finom egyensúlya

A kávé régóta több, mint egyszerű élénkítő ital. Reggeli rituálé, délutáni szünet, beszélgetések kísérője, és egyre több kutatás szerint akár...

Hol kezdődik a valódi szabadság? – a Tudatos döntések vendége Szűcs Péter

Szűcs Péter számára az utazás többet jelent annál, minthogy minél több szép helyet lásson, vagy esetleg kiszakadjon a megszokott környezetből....

„Most tanulom, milyen örömből dolgozni” – interjú Sivák Zsófiával

Nem akart társadalmi érzékenyítő projekteket gyártani, egyszerűen csak a saját traumái feldolgozásaként kezdte el fényképezni azt a világot, amit ismert:...

Színtelen elegancia, avagy milyen viszonyban vannak a színek és a bátorság

Ma, amikor a nyugati divat letisztultságot, monokróm harmóniát és visszafogottságot diktál, érdemes elgondolkodni: vajon mit veszítünk el azzal, hogy leszokunk...

Nem másnak, magunknak kell megfelelnünk – Krizsó Szilvia vendége Fischl Mónika színésznő

Fischl Mónika az évek során megtanulta, sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az élete, ha végre nem másoknak akar mindenáron megfelelni, hanem fontosabb...

„Nem visszatértem, hanem újrakezdtem” – interjú Dobay Eszterrel

Sok nő életében eljön az a pillanat, amikor a gyerekek már nem kérik minden percben a kezünket. Nem kell őket...

Miért érezzük fáradtabban magunkat szabadság után? Így győzd le a nyaralás-másnaposságot!

Bár a nyári szabadság célja a teljes regenerálódás, a zsúfolt programok és a napi rutin felborulása miatt sokan kimerültebben térnek...

EZ IS ÉRDEKELHET

A DJ, amikor „megérkezik”

Metha több mint húsz éve építi a zenei pályáját. A történetében engem leginkább az érintett meg, hogyan tudta közben megőrizni...

Az embernek előbb élnie kell, hogy legyen miből játszania – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Hámori Ildikó 

Hámori Ildikó több mint hat évtizede van jelen a színpadon és a filmvásznon, mégsem érzi úgy, hogy az életkorának határt...

Szeptemberi bakancslistánk: programok testnek, léleknek és szellemnek 

A nyár könnyedsége után az új évszak jó alkalom arra, hogy a megszokott rutin mellett helyet adjunk valami újnak. Összegyűjtöttük...
kave_foto_unsplash

Napi 2-3 csésze? A kávé és a mentális jóllét finom egyensúlya

A kávé régóta több, mint egyszerű élénkítő ital. Reggeli rituálé, délutáni szünet, beszélgetések kísérője, és egyre több kutatás szerint akár...

Hol kezdődik a valódi szabadság? – a Tudatos döntések vendége Szűcs Péter

Szűcs Péter számára az utazás többet jelent annál, minthogy minél több szép helyet lásson, vagy esetleg kiszakadjon a megszokott környezetből....

„Most tanulom, milyen örömből dolgozni” – interjú Sivák Zsófiával

Nem akart társadalmi érzékenyítő projekteket gyártani, egyszerűen csak a saját traumái feldolgozásaként kezdte el fényképezni azt a világot, amit ismert:...

Nem másnak, magunknak kell megfelelnünk – Krizsó Szilvia vendége Fischl Mónika színésznő

„Nem visszatértem, hanem újrakezdtem” – interjú Dobay Eszterrel

Miért érezzük fáradtabban magunkat szabadság után? Így győzd le a nyaralás-másnaposságot!

Vörösfény-terápia: több mint wellness-trend?

„A törzs hiánya ma is ott dolgozik bennünk” – interjú Karafiáth Balázzsal

Mesevilág a betonrengetegben – milyen kincsekre bukkanhatunk a budapesti Füvészkertben?