A jövő a fából épült városoké?

A fa több mint tízezer éve játszik szerepet az építkezésekben, napjainkban pedig új magaslatokba tör. Vajon fenntartható ez? Szalóky Bálint írása.

2023 májusában nyitotta meg kapuit Szingapúrban a Gaia nevű kollégium, ami egyben a kontinens legnagyobb fa épülete. A Nanyang Műszaki Egyetem diákjainak hat emeleten, összesen 43.500 négyzetméteren otthont adó behemót építése 93 millió amerikai dollárt emésztett fel. Különlegessége, hogy nem tartalmaz festést vagy másfajta burkolatot. Megjelenésében teljes egészében a fafelületek természetessége dominál – kivéve a külső lépcsőket, a wc-ket és földszinti födémet, ezek ugyanis a helyi törvényi előírások miatt betonból készültek.

A Gaia egyike annak a modern trendben, hogy az építőipar visszanyúl a természetes anyagokhoz. Európa sem szeretne lemaradni ebben: Svédország fővárosa, Stockholm nemrégiben jelentette be, hogy szeretnék megvalósítani a világ legnagyobb „fa városának” koncepcióját. Az építkezés 2025-ben indult, és az első épület a tervek szerint 2027-re készül el. Így ahhoz, hogy a teljes projekt megvalósuljon, éveket kell várnunk. Azonban amint elkészül, összesen 7000 irodahely és 2000 új otthon várja a befektetőket 250 ezer négyzetméteren. Az elképzelés része az „ötperces város” elve, azaz minden szolgáltatás egymástól ötperces sétatávon belül elérhető lesz. Ezzel arra biztatják a lakosokat, hogy ne szálljanak környezetszennyező gépjárművekbe.

Vissza a gyökerekhez

Amikor rendszeresen olvasunk híreket erdőirtásokról és erdőtüzekről, joggal merülhet fel a kétely a faalapú építkezések fenntarthatósága tekintetében. Magától értetődik, hogy egy ekkora beruházáshoz hatalmas mennyiségű, jó minőségű fára van szükség, és sajnálatos módon a fa negatív tulajdonsága, hogy meglehetősen lassan nő – vagy legalábbis annál mindenképpen lassabban, amilyen ütemben szeretnénk felhasználni őket.

Pedig a fához pont a környezetvédelem terelte vissza az építtetőket. Jelenleg a világ energiafelhasználásának 40%-a köthető az építkezésekhez, valamint az épületek üzemeltetéséhez.

A beton és az acél előállítása rendkívül komoly energiaigényű, ezzel szemben a fák egész életük során megkötik a szén-dioxidot. Egy köbméter fa körülbelül egy tonna szén-dioxidot képes tárolni, amit aztán nem enged vissza az atmoszférába.

A fa mellett szól továbbá, hogy sokkal kevésbé melegszik fel az épület belseje, mint a betoné, vagy fordítva, kevésbé gyorsan hűl ki a téli időszakban. Természetesen ehhez azért fontos, hogy az energiahatékonysági szempontokat már az építés során figyelembe vegyék, ahogy tették azt a Gaia esetében: itt első ránézésre design elemnek tűnő, stratégiailag átgondolt árnyékolók segítik, hogy a legmelegebb hónapokban kevésbé melegedjenek fel az épületek. Emiatt például nincs szükség légkondicionáló használatára, a további hűtésről passzív megoldással gondoskodnak. Maga a kollégium a zéró emisszió jegyében született, amit egész Szingapúrban mindössze 16 épület mondhat el magáról.

Aggasztó veszélyek

Természetesen nem mindenki lelkesedik ennyire a fáért. Több szakmabeli aggasztónak látja a jelenlegi trend-kezdeményt. Svédország közel 70%-át erdők borítják, így nyilván könnyedén vág bele egy ilyen kezdeményezésbe, azonban a szingapúri projekt például nagyrészt osztrák, finn és természetesen svéd faanyagból dolgozott. Bár a fákat már Európában feldolgozták és panelekké alakították át a gazdaságosabb szállítás és gyors helyszíni beépíthetőség végett, egy-egy ilyen építkezésbe mindenképp bele kell kalkulálni, hogy az ökológiai lábnyomhoz a szállítás nagyban hozzátesz.

Ráadásul, ha a fa épületek iránti kereslet radikálisan megugrik, és világszerte komplett városokat terveznek meg így, akkor olyan szinten megnő a faáru iránti szükséglet, hogy teljesen újra kell gondolni, hogyan lehet azokat fenntarthatóan kitermelni.

Egyes szakértők komoly aggodalmukat fejezik ki ezeknek az épületeknek a biztonsága tekintetében is: úgy vélik, a fejlesztések a manapság divatos irányelveket és a designt előbbre valónak tartják, mint a biztonságot. Szerintük egyelőre nincsenek egyértelmű, specifikusan nagy tömegű faépületekre szabott, standardizált biztonsági előírások, és egy-egy rossz tervezői döntés akár katasztrofális tűzesetekhez vezethet. Azt azonban kihangsúlyozzák: a faáru tökéletesen biztonságos, és amennyiben a tervezés és kivitelezés megfelelő szakértelemmel párosul, nincs ok aggodalomra.

Fotók: Pexels

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, és olvasd el cikkünket, amelyben arról írunk, vajon a mesterséges intelligencia megölheti-e a valódi zenét?

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Őszi karrier audit: 5 kérdés, amit érdemes feltenned magadnak

Szeptemberben visszatérünk a megszokott ritmushoz, de a nyár után nem biztos, hogy minden ugyanúgy folytatódik, mint előtte. Lehet, hogy más...

Adam Gries: „A biológiai megfiatalítás nagyon is elképzelhető” – interjú a Vitalism alapítójával

A hosszabb élet nem feltétlenül jelentene nagyobb terhet a társadalomnak, ha az egészséges éveink száma is növekedne. Adam Gries, a...

Miért alkotunk, ha senki sem látja? – Vivian Maier nyomában

Ma már szinte furcsa elképzelni, hogy valaki évtizedeken át alkosson úgy, hogy közben eszébe sem jut megmutatni, amit létrehoz. Pedig...

Lángos-csapda: miért fogy a vendéglátás, ha közben jönnek a turisták?

Magyarországon csökken a vendéglátó-vállalkozások száma, miközben a turizmus 2025-re gyakorlatilag visszatért a járvány előtti szintre. Egy friss kutatás szerint nem...

Egy este, ahol a kultúra és a gasztronómia találkozik

Egy jó előadás gondolatai még napokkal később is velünk maradhatnak – ahogy egy emlékezetes vacsora vagy sütemény íze is. A...

Személyes történeteink ékszerbe foglalva – megjelent a Pandora Talisman új kollekciója

A Pandora Talisman új kollekciója az asztrológia szimbólumain keresztül mesél önazonosságról, változásról és azokról a személyes történetekről, amelyek életünk különböző...

Mi is benne vagyunk a saját buborékunkban?

Mennyire látunk túl a saját tapasztalatainkon, meggyőződéseinken és azon a világon, amelyet az algoritmusok építenek körénk? Csermely Ákossal arról beszélgettünk,...

Seychelle-szigetek: egy ősi szigetvilág nyomában

A Seychelle-szigetekről nehéz úgy beszélni, hogy ne a jól ismert képek jelenjenek meg: türkizkék víz, hófehér homok, hatalmas gránitsziklák és...

Szenes Iván dalai generációkat kötnek össze

Tízezer ember énekelte együtt Szenes Iván legismertebb dalait szeptember 13-án a róla elnevezett józsefvárosi téren. A 17. Szenes Iván Emlékkoncert...

Őszi ritmusváltás: mire van szüksége a testünknek?

Szeptemberben nemcsak a naptárunk telik meg újra, a nyár lazább ritmusa után a testünknek is alkalmazkodnia kell a sűrűbb hétköznapokhoz....

EZ IS ÉRDEKELHET

Őszi karrier audit: 5 kérdés, amit érdemes feltenned magadnak

Szeptemberben visszatérünk a megszokott ritmushoz, de a nyár után nem biztos, hogy minden ugyanúgy folytatódik, mint előtte. Lehet, hogy más...

Adam Gries: „A biológiai megfiatalítás nagyon is elképzelhető” – interjú a Vitalism alapítójával

A hosszabb élet nem feltétlenül jelentene nagyobb terhet a társadalomnak, ha az egészséges éveink száma is növekedne. Adam Gries, a...

Miért alkotunk, ha senki sem látja? – Vivian Maier nyomában

Ma már szinte furcsa elképzelni, hogy valaki évtizedeken át alkosson úgy, hogy közben eszébe sem jut megmutatni, amit létrehoz. Pedig...

Lángos-csapda: miért fogy a vendéglátás, ha közben jönnek a turisták?

Magyarországon csökken a vendéglátó-vállalkozások száma, miközben a turizmus 2025-re gyakorlatilag visszatért a járvány előtti szintre. Egy friss kutatás szerint nem...

Egy este, ahol a kultúra és a gasztronómia találkozik

Egy jó előadás gondolatai még napokkal később is velünk maradhatnak – ahogy egy emlékezetes vacsora vagy sütemény íze is. A...

Személyes történeteink ékszerbe foglalva – megjelent a Pandora Talisman új kollekciója

A Pandora Talisman új kollekciója az asztrológia szimbólumain keresztül mesél önazonosságról, változásról és azokról a személyes történetekről, amelyek életünk különböző...

Seychelle-szigetek: egy ősi szigetvilág nyomában

Szenes Iván dalai generációkat kötnek össze

Őszi ritmusváltás: mire van szüksége a testünknek?

A munkahelyi határok nem falak, hanem átjárók

A kifogás nem probléma, hanem tünet. És rossz helyen keresed az okát

Nincs két egyforma öregedés