A Négyszögletű Kerek Erdő vagy Mancs őrjárat? – Hogyan válasszunk gyerekkönyvet?

Becsült olvasási idő: 4 perc
A könyv mindig jó ajándék. Ebbéli hitemtől senki sem tántoríthat el. A kérdés csupán az – nemcsak a felnőttek, a gyerekek esetében is –, hogy képesek vagyunk-e megtalálni azt a kötetet, amely valóban a megajándékozottnak szól? Fejes Réka járt utána.
gyerek_konyv

hirdetés

Egyre gyarapodnak a kisgyerekes családok a környezetünkben, és amikor babalátogatóba vagy szülinapi zsúrra érkezünk, mindig úgy érzem, egy kedves történettel, egy aranyos könyvvel nem lehet mellényúlni. Ráadásul jó érzéssel tölt el, hogy gyerkőc olyan ajándékot kap, ami talán az olvasás iránti szeretetét alapozza meg. Persze a kérdés, hogy mi alapján válasszunk, nemcsak a család barrátai és a távoli rokonok, az őt jól ismerők – a szülők, a nagyszülők – esetében is fenn áll. Ráadásul Kovács Zsanett, az idén 75 éves Móra Kiadó marketing menedzsere szerint egyáltalán nem mindegy, hogy milyen könyvvel vezetjük be a gyerekeket az olvasás világába. 

„Elengedhetetlen, hogy a gyerekeket már egészen kicsit koruktól, akár a születésüktől kezdve szoktassuk a könyvekhez” – mondja. „A kulturával kapcsolatos szokásokat tanulás útján sajátítják el. Az, hogy valaki szeret-e olvasni, nem genetika, hanem minta, motiváció kérdése. Ma már elképzelhetetlen, hogy az anyukáknak és az apukának ne legyen a kezében mobiltelefon. A gyerek látja ezt, és ha ezzel párhuzamosan nem látja, hogy olvasnak is, akkor nehéz lesz tőle elvárni, hogy az első osztályba lépve leüljön, és a kezébe vegyen egy könyvet, gyakorolja az olvasást.”

1. Lődd be a korosztályt

„Figyeljünk oda arra, hogy mindig olyan könyvet adjunk a gyerek kezébe, amihez érzelmileg és értelmileg is tud kapcsolódni” – magyarázza Zsanett. „Ez azért fontos, mert ha nem érti, nem élvezi a mesét, akkor azt érhetjük el, hogy a gyerek visszautasítja a könyvet, az olvasást – pedig nem a könnyvel van a gond, hanem a könyvválasztással.”

Ehhez mindenekelőtt érdemes figyelembe venni, hogy melyek azok a könyvek, amelyeket az adott korcsoportnak javasolnak. A legtöbb könyv borítóján ma már feltűntetik a korosztályt.

2. Nézz utána

Ha a javasolt korcsoport ellenére kétségeid támadnának, akkor az adott kiadó honlapján is tájékozódhatsz. „Rákereshetünk a korosztályra és a kategóriára is” – mondja Zsanett. „A mi weboldalunkon is vannak tematikus ajánlók. Például segítünk abban, hogy ha valaki iskolaelőkészítős, milyen kiadványokon keresztül ismerkedhet meg játékos, mesés formában az ábécével.”

Zsanett azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyerekek nem egyforma tempóban fejlődnek, ezért sokszor nehéz pontosan megmondani, hogy mit érdemes választani számukra, hiszen ehhez tisztában kell lenni azzal, hogy mit tudnak már és mit nem tudnak még.

Azt javasolja, ha bizonytalanok vagyunk egy ajándék könyv kapcsán, akkor válasszunk olyat, ami kicsit nagyobbaknak való, hiszen akkor még „belenőhet” a gyerek, és lehetőleg válasszunk friss megjelenésű könyvet, amelyet nagy valószínűséggel még nem vásárolták meg neki.

3. Vedd figyelembe a gyerek készségeit és szükségleteit

A gyerekeknek már születésüktől kezdve érdemes verseket, mondókákat mondani, énekelni nekik, a kontrasztos könyvekhez pedig vizuálisam is tudnak kapcsolódni. Egyéves koruk környékén kezdik értékelni azokat a köteteket, amelyek lehetőséget biztosítanak az interakcióra: zenélnek, kinyitható ablakaik vannak vagy különböző textúrájú, simogatható részleteik. Általuk játékosan ismerkednek meg a könyvekkel és nőnek bele az olvasásba.

„Ma már olyan jelentős mennyiségű vizuális inger éri őket születéstől, , hogy nem a szövegtől visszük őket a képek felé, hanem éppen fordítva” – magyarázza Zsanett, és hozzáteszi, a gyerekek számára 6-7 éves korukig nagyon meghatározó a képi világ.

„Mi le szoktuk beszélni a szülőket arról, hogy 4 éves korig regényeket olvassanak fel a gyerekeknek. Lehet, hogy végig fogják hallgatni, de csak később kezdik el élvezni és hatalmas választék van a nekik szóló könyvekből, amiket nem érdemes kihagyni. 5-6 éves kortól már előkerülhetnek a meseregények – a többség ilyenkor már nyitott rá –, ugyanakkor ezt a kategóriát önálló olvasásra először csak 8-9 éves korban ajánljuk.”

4. Mérlegelj a képi világ szerint

Egy könyvesboltba lépve hamar megtapasztaljuk, milyen nagy különbségek vannak a különböző gyerekkönyvek képi világa között. Találhatunk egyszerűbb vonalvezetéssel megrajzolt illusztrációkat, kidolgozott részleteket, visszafogottabb színeket, élénk képeket, és még sorolhatnánk.

Vizualitás szempontjából minden szülő más és más stílusirány mellett teszi le a voksát: vannak, akik a klasszikus, nyugodt grafikát kedvelik, és vannak, akik a merészebb kortárs képi világhoz húznak. Zsanett úgy gondolja, ha semmi mást nem tudunk a családról – akiket ajándékkal a kezünkben látogatunk meg –, csak azt, hogy milyen a stílusuk, ez is kiindulópont lehet a választáshoz.

5. Válassz olyan könyvet, amivel nem nyúlhatsz mellé

Könyvválasztásnál tehát segítségünkre lehet, ha tudjuk, hogy hány éves gyerkőcnek vásárolunk, vagy hogy mik a család preferenciái. Zsanett pedig elárulja, hogy létezik egy olyan könyvcsoport, amellyel általában nem lehet mellényúlni, ez pedig a mesefilmekhez kapcsolódó kötetek csoportja. 

Ha mondjuk éppen a Mancs őrjárat a sláger, érkezhetünk a mese szereplővel benépesült könyvvel. Ezeknek a köteteknek az irodalmi értéke ugyan nem ugorja meg Janikovszky Éva, Lázár Ervin vagy Szabó Magda műveinek az értékét, de elkezdhetik elkötelezni a gyerekeket a könyvek mellett.

„Nagyon sok szülő idegenkedik ezektől a könyvektől. Kétségtelen, hogy esetükben gyerekkönyvről, nem pedig gyerekirodalomról beszélünk, viszont ha a gyerek ezt hallgatja szívesen, akkor ezzel érhetjük el azt, hogy megszeresse a mesélést, olvasást, a könyvet” – szögezi le Zsanett.

„Ha nem esnek egybe a gyermek és szülő elképzelései a könyvvel kapcsolatban, és van rá lehetőség, olvassunk neki olyat, amit mi szeretnénk, és olyat is, amit ő szeretne. Így nevelhetünk olvasót. A legkisebbek esetén nem az irodalmi műveltség elérése a cél, hanem az, hogy a gyerek megszeressen és megtanuljon olvasni, legyen szövegértése és ezáltal lehetősége a tanulásra.”

Fotó: Mikhail Nilov, cottonbro studio, Kaboompics  / Pexels

Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!

Tetszett, inspirált? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
Pinterest
LinkedIn