A gyerekek többsége jól van, szerető családban él, ahol figyelnek rájuk, gondoskodnak róluk, és ahol nem szenvednek hiányt semmiben. Amikor óvodába, majd később iskolába megy, ott a kortársaihoz és a felnőttekhez is jól tud kapcsolódni, barátságokon és pozitív felnőtt mintákon keresztül tanulja az életet, és sajátítja el mindazt a tudást, ami ahhoz kell, hogy sikeres felnőtt váljon belőle. Ha beteg, időben megfelelő és minőségi orvosi ellátásban részesül. Ha bármilyen speciális szükséglete van, arra odafigyelnek, és szakemberek fejlesztésekkel, szakmai szolgáltatásokkal segítik, hogy ne szenvedjen se kárt, se hátrányt semmiben. Egy ilyen gyermekkor végén, 18 évesen, tudatos, magabiztos és felkészült fiatalként lép át a felnőttvilágba.
Szépen hangzik? Igen. Igaz ez ma Magyarországon? Sajnos nem.
Igazából sosem volt igaz, hogy az a mintegy 1,5 milliónyi gyerek, aki Magyarország területén él, ilyen körülmények között töltötte volna a gyerekkorát. A statisztika mindig arról tanúskodott, hogy nagyságrendileg minden 10. gyereket bántalmaznak a saját családjában, és a gyerekek mintegy harmadát az iskolában is (főként a kortársak). Ehhez ma már hozzá kell tenni az internetes zaklatásokat is, amivel becslések szerint a 10 évesnél idősebb korosztályban a gyerekek 80 százaléka találkozott már.
Az erőszak igazából mindenki gyerekkorában jelen van valamilyen formában. A legkiszolgáltatottabbak azok a gyerekek, akiket a saját családjukban bántanak, hiszen őket pont azok bántják, akiktől védelmet kellene kapniuk.
Erőszak és bántalmazás
Bármelyik családban előfordulhat: vidéken és a fővárosban, gazdag és szegény családokban, ott, ahol egy gyerek van, de ott is, ahol több. Az erőszak megnyilvánulhat fizikai bántalmazásban, testi fenyítésben, de akár érzelmi bántalmazásként, lelki erőszakként, amikor a gyereket szavakkal verik és szeretetmegvonással büntetik. De a gyerek egészséges lelki fejlődését az is károsítja, ha alkoholista vagy szerfüggő szülő mellett nő fel. Ez ma nagyságrendileg 400 ezer gyereket érint Magyarországon.
Ma már nem titok, hogy gyerekeket szexuálisan is bántalmazhatnak – az abúzus valamilyen formája a becslések szerint minden 5. gyereket érinti.
Ezért is fontos, hogy ha bárki tudomást szerez egy gyerek egészséges fejlődését veszélyeztető körülményről, ne maradjon néma és próbáljon meg segítséget nyújtani. Ennek lehetőségeiről többet is megtudhattok a Hintalovon Alapítvány weboldalán.
Szegénység
De nem csak az erőszak jelent problémát. A gyerekek több mint ötöde szegénységben él. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, harminc fős osztályban van hat olyan gyerek, akinek a szülei gondban vannak, ha az osztálykirándulást ki kell fizetni, ha a hónap végén tízórait kell csomagolni, vagy ha egy kilyukadt cipőt vagy elhasználódott kabátot le kell cserélni. A rossz anyagi lehetőségek gyakran együtt járnak lakhatási problémákkal, ami különösen kiszolgáltatottá teszi a gyerekeket és családjaikat. Együttérzéssel és segítő szándékkal viszonyulni hozzájuk különösen fontos mindazoknak, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a világ leggazdagabb 1 százalékába tartoznak – mert van hűtőszekrényük, és abban több napra elegendő, jó minőségű enni és innivaló.
A gyerek érdeke
A bántalmazás vagy a rossz anyagi lehetőségek alapjaiban tudnak megnehezíteni egy gyerekkort, hiszen a biztonságérzetet veszélyeztetik. De vannak más tényezők is, amikre fontos, hogy szemünk legyen, és észrevegyük őket. Ilyen a gyerekek legfőbb érdeke.
Ez azt jelenti, hogy minden helyzetben, ahol egy gyerek is ott van, az ő érdekét (szükségleteit, jogait) kell elsődlegesen figyelembe venni. Például, ha a szülők úgy döntenek, hogy a gyerek menjen bölcsödébe, és egyébként ez a döntés a gyerek számára is megfelelő (mert érett hozzá és jól tud fejlődni a közösségben), akkor a gyerek érdeke az, hogy legyen a közelben egy bölcsőde, jól képzett szakemberekkel és szép, biztonságos környezettel.
Ugyanígy, később, az óvodai és az iskolai beiratkozásnál is annak kell(ene) az elsődleges szempontnak lennie, hogy mi a gyerek érdeke, hol van jól, biztonságban és milyen közösségben érzi jól magát. Ehhez képest a valóság az, hogy nagyon kevés a bölcsődei férőhely, így a magyar gyerekeknek csak 12,9 százaléka jár ilyen intézménybe, de még óvodába sem jut el a gyerekek 31 százaléka. Alapvetően azért, mert nincs elegendő intézmény. A másik fő ok, hogy kevés a jól képzett szakember.
Az iskolák kapcsán jó hír, hogy Magyarországon gyakorlatilag nulla azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem kezdik el az iskolát, viszont ami szomorú, hogy a korai iskolaelhagyók száma folyamatosan nő.
Ma már minden 10. tanköteles korú gyerekkel megtörténik, hogy kiesik az oktatási rendszerből.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek száma több mint tízezer fővel nőtt egy év alatt (tehát a képzeletbeli harminc fős osztályunkban a hat szegénységben élő gyerek mellett van legalább négy olyan gyerek is, akire külön oda kell figyelnie a tanárnak), akkor egyértelműen látszik, hogy a magyar oktatási rendszer teljesítményét komoly tehertételek tesztelik. S itt is igaz, amit korábban írtunk, több jól képzett szakemberre lenne szükség és olyan intézményi működésre, ami a gyerekek érdekeiről, szükségleteiről szól. Ma már pontosan tudjuk, hogy a gyerekkort (meg az óvodát, iskolát) nem elég „túlélni”. Ennél magasabbra kell helyezni a lécet, és a lehető legjobb oktatást, nevelést, figyelmet és közösséget kell biztosítani minden gyereknek.
Miért fontos az oktatás?
Mert Magyarország jövője alapvetően azon múlik, hogy milyen gyerekkort biztosítunk most a gyerekeknek. Sikeres, önbizalommal és magabiztossággal teli, bátor döntések meghozatalára képes, kíváncsi és kreatív felnőtt csak azokból a gyerekekből lehet, akiket nem törtek össze korábban, akinek nem vágták le a szárnyait és aki azt élte meg, hogy számít mit gondol, mit érez, mit szeretne, mire van szüksége. Így kellene működnie a családoknak, és az iskoláknak, óvodáknak egyaránt.
Testi-lelki egészség
Az ebben a cikkben felsorolt gyerekkori jellemzők csak néhány kiragadott példát jelentenek. Hosszan lehetne sorolni még olyan fontos adatokat, minthogy minden 5. kisgyerek rendszeresen betegnek érzi magát (fizikailag), míg a kamaszok nagy részének ma már a mentális egészsége is veszélyeztetett. Magyarországon minden héten öngyilkosság áldozatává válik egy gyerek, és egyre nő a depresszióval, alvászavarokkal, szorongással küzdő gyerekek száma. A túlsúly szintén probléma (a gyerekek negyede érintett), ami a rendszeres mozgás hiánya mellett az egészségtelen táplálkozással, és a gyermekkori stressz megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozható.
De a fogyatékossággal élő, a sajátos nevelési igényű, vagy a Magyarországon élő (pl. az ukrajnai háború elől) menekült gyerekek helyzetéről is lehetne sokat írni. Ők olyan láthatatlan csoportjai a gyerekeknek, akiknek a problémái, nehézségei általában nem jutnak el a többségi társadalomhoz. A családok gyakran egyedül, vagy sorstársaikkal összekapaszkodva próbálnak boldogulni, és gyereküknek azt az életet és olyan életlehetőségeket biztosítani, amik lehetőséget adnak nekik arra, hogy azzá a felnőtté váljanak, aminek születtek.
Azt szoktuk mondani, hogy életük első 18 éve sok gyerekre olyan árnyékot vet, ami alól életük végéig nem tudnak kikerülni.
Az a gyerek, aki nem jutott minőségi oktatáshoz gyerekként, később a munkaerőpiacon is hátrányban lesz. Az a gyerek, akit bántottak gyerekként, lehet, hogy felnőttként maga is bántalmazóvá válik, vagy ismételten áldozattá.
Nem tudhatjuk kinek milyen lehetőségeket hoz a felnőttkor. Az azonban biztos, hogy azért a 1,5 millió gyerekért, aki itt vélünk ebben az országban, mi felnőttek, mind felelősek vagyunk. Tennünk kell azért, hogy az az ideális kép, amit a cikk elején lefestettünk, a lehető legtöbb gyerek számára valósággá váljon.
A cikket megtalálod a Remind Bookazine kilencedik lapszámában is! Ha szívesen olvasnál arról, hogy találhatja meg egy szülő a maga egyensúlyát, ha mobiltelefonról, a gyerekek online biztonságáról, minőségi időtöltésről vagy gyermekek védelméről van szó, keresd további írásainkat a bookazine-ban! Kattints, és rendeld meg most!
Fotó: Ksenia Chernaya, Ebru Yılmaz, Tatiana Syrikova / Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
