hirdetés
A földdel fedett dombházak, vagy más néven földházak ötlete nem új keletű: az elmúlt években, évtizedekben kísérletező kedvű házépítők és építészeti irodák hoztak létre egyedi otthonokat a világ számos pontján és Magyarországon is a fenntartható építészet jegyében. A Tóth Zoltán László feltaláló által megálmodott ötlet attól eredeti, hogy az otthonokat a tengeri szállítóhajókon és a kamionokon látható konténerekből alakítja ki.
Mivel a konténer dombházak modulokból állnak, ezért gyorsan és egyszerűen felépíthetőek, könnyen szállíthatóak, bővíthetőek, emellett földrengésbiztosak és a legtöbb természeti katasztrófának ellenállnak.
„Az új építésű lakóházak építési költsége és rezsije általában igen magas. Ezzel szemben, ha a konténer dombházat legalább egy méter magas földréteg fedi, akkor egész évben 13 Celsius-fok körüli a hőmérséklet benne, ami egy kis rásegítéssel télen és nyáron is kellemes életteret biztosít” – közölte a feltaláló.
A lakóházak ráadásul nagy területet foglalnak el az egyre kisebb építési telkekből, míg a konténer dombház esetében megmarad a teljes zöldterület, mivel abból semmit sem foglal el az épület. A feltaláló számára az ötlet megvalósításában a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a szállítókonténert hogyan lehet annyira erőssé és időtállóvá tenni, hogy a rá halmozott föld alatt évekig, évtizedekig, ép maradjon. A megoldást az az általa kifejlesztett egyedi födém jelenti, ami ellenáll a korróziónak és a növények gyökérzetének is.
Az elmúlt négy év az ötlet megvalósításával telt; az előkészítésnek, a jogi kérdések megoldásának és az első épületek kialakításának eredményeként a következő hetekben-hónapokban készülnek el az első konténer dombházak.
A lakóházakon túl akár ipari csarnokok is épülhetnek a föld alatt a megerősített szállítókonténerekből, így az előnyök még hatványozottabban érvényesülhetnek. Ha az épülő ipari csarnokot a föld alá süllyesztik, akkor egy adott földterületet egyszerre tudna hasznosítani a mezőgazdaság és az ipar is. A föld alá süllyesztett ipari csarnokok építése úgy segítené az ipari növekedést, hogy közben a zöldterület is megmarad, és azt akár mezőgazdasági célokra, vagy a vadvilág számára is rendelkezésre bocsájthatjuk.
Ezek a fenntartható épületek ráadásul természetes módon hangszigeteltek is, így a bent végzett munka a környéken lakókat sem zavarná. A szakértő elmondta, hogy az előzetes kalkulációk szerint az ilyen módon készült ipari csarnokok építési költsége ugyan valamivel magasabb lenne, mint a most épülő gyorsszerkezetes társaiké, ám mivel a kitermelt föld elszállíttatásának költségével nem kell számolni, és a várható rezsiköltségek is alacsonyabbak lesznek, mindez hosszútávon megtérül.
A kiemelt kép illusztráció, forrás: Inhabitat, fotók: Tóth Zoltán László
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
hirdetés
