Fogyatékossággal versenyző sportolók már nagyon régóta vettek részt nívós sporteseményeken. Az egyik legismertebb köztük a német származású, az Egyesült Államokba emigrált George Eyser, aki egy vonatbalesetben veszítette el bal lábát térd alatt, és egy fából készült protézissel versenyzett, méghozzá tornában az 1904-es Saint Louis-i Olimpiai játékokon. Ez már önagában bravúros teljesítmény, az azonban, hogy Eyser mindössze egyetlen nap alatt három aranyérmet gyűjtött be, egészen elképesztő – a medálokat lóugrásért, korlátgyakorlatért és kötélmászásért nyerte. Később még egy ezüstöt is nyert lólengésben, illetve összetett gyakorlatokban és egy bronzot nyújtógyakorlatokban. Néhány évvel később még két fontos világversenyen is tudott érmeket szerezni.
A következő nagy legenda a magyar Halassy Olivér volt, aki a világ első amputált lábú olimpikon úszója. Gyorsúszásban 1928-ban, 1932-ben és 1936-ban is indult olimpián. Emellett tagja volt annak a pólóválogatottnak, amelyik 1928-ban ezüstérmes, 1932-ben, illetve 1936-ban pedig olimpiai bajnok lett. Halassy fantasztikus teljesítményével (a felsoroltak mellett 1931-ben gyorsúszásban Európa-bajnoki címet nyert) 1978-ban bekerült a Nemzetközi Úszó Hírességek Csarnokába.
A harmadik sportoló, aki testi fogyatékossággal győzedelmeskedett, ugyancsak magyar volt: Takács Károly sportlövő, akinek aktív karrierje alatt egy kézigránát miatt jobb keze szétroncsolódott. Ő azonban nem adta fel, és kemény munkával megtanult bal kézzel is épp olyan remekül lőni, mint jobbal. Eredménye pedig két olimpiai bajnoki cím, 1948-ban Londonban, illetve 1952-ben Helsinkiben. Az Olimpiai hősök közé beválasztott Takács rekordját csak 2004-ben döntötte meg Ralf Schumann, amikor megnyerte harmadik aranyérmét Athénban. A gyermekbénulás miatt deréktól lefelé mozgásképtelenné vált dán Lis Hartel (akinek karja és keze mozgását is befolyásolta a betegség) 1952-ben a helsinki Olimpián versenyzett mint lovas.
Halassy Olivér (1931) és Takács Károly (1961)
A második nagy világégés hívta életre
A II. világháborút követően rengeteg volt az ereje teljében lévő, de adott esetben súlyosan sérült férfi. 1944-ben Nagy Britanniában létrehoztak részükre egy rehabilitációs centrumot, melyben a sportolás eleinte a felépülést támogatta, ám végül versenysporttá nőtte ki magát. Dr. Ludwig Guttmann neurológus tizenhat kerekesszékes női és férfi sportoló részvételével szervezett egy íjászbajnokságot, mely a Stoke Mandeville Játékok néven híresült el. Az esemény mérföldkőnek számít a paralimpiai játékok történelmében. 1952-ben a játékok nemzetközivé váltak, mígnem 1960-ban átnevezték Paralimpiai Játékokká.
A Rómában megrendezett első hivatalos paralimpián 23 ország 400 versenyzője vett részt. 1976-tól pedig négyévente megrendezik a téli paralimpiai játékokat is. 1988 óta a nyári eseményt mindig ugyanaz a város rendezi, amelyik az olimpiai játékokat, 1992 óta pedig ugyanez a helyzet a téli játékokkal is. 1989. szeptember 22-én megalakult a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, amely egy nemzetközi nonprofit szervezet. A para név egyébként a görög mellett szóból származik, és arra utal, hogy a nem fogyatékosok olimpiája mellett, ugyanazon a rangon versenyeznek a fogyatékos sportolók is.
Sportágak
A nyári paralimpiai sportágak az asztalitenisz, atlétika, boccia, csörgőlabda, erőemelés, evezés, íjászat, dzsúdó, kajak-kenu, kerekesszékes kosárlabda, kerekesszékes kosárlabda, kerekesszékes rögbi, kerekesszékes tenisz, kerekesszékes vívás, kerékpározás, látássérült labdarúgás, lovaglás, sportlövészet, teakwondo, tollaslabda, triatlon, ülőröplabda, úszás. A téli sportágak alpesi sí, biatlon, kerekesszékes curling, para jégkorong, sífutás, snowboard.
Első magyar érmesünk Fejes András volt, aki 1972-ben Heidelbergben a 60 méteres kerekesszékes futásban bronzot nyert. Négy évvel később Torontóban Tauber Zoltán már paralimpiai bajnok lett asztaliteniszben. 1984-ben New Yorkban elképesztően nagyot ment a magyar paralimpiai csapat: összesen 12 aranyat nyertek, ebből 10-et úszásban, kettőt pedig atlétikában. Ennél többet a nyári játékokon 2020-ban Tokióban vitt csak el a magyar csapat. Így eddig összesen 38 arany, 55 ezüst és 67 magyar paralimpiai bronzérmesünk van.
Híres magyar parasportolók
Magyarország első paralimpiai bajnoka a 2020-ban, 86 éves korában elhunyt, a Magyar Paralimpiai Érdeméremmel kitüntetett Tauber Zoltán asztaliteniszező. Tauber kezében 11 éves korában robbant fel egy II. világháborús lövedék, így mindkét kézfejét amputálni kellett. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy kiemelkedő sportteljesítményt nyújtson. 1976-ban aranyat nyert Torontóban, ám mivel akkor Magyarország utólag bojkottálta a paralimpiát, Tauber bajnoki címét itthon csak később ismerték el. Az asztaliteniszező emellett világbajnok és kétszeres Eb ezüstérmes is.
Egyik paralimpiai rekorderünknek számít Becsey János úszó, aki összesen öt olimpián vett részt, két aranyat, két bronzot és egy ezüstöt begyűjtve. A gyerekkorában agyvérzésen átesett Becsey különösen hosszú pályafutást tudhat magáénak. Ott volt már az 1984-ben a göteborgi vb-n, ahol egy aranyat és egy ezüstöt nyert, és végül csak 2010-ben vonult vissza a profi úszásból.
A tizenévesen súlyos motrobalesetet szenvedő Dukai Géza, aki combtól lefelé mindkét lábát elveszítette, az 1984-es New York-i Olimpián három aranyat is nyert. Azt is érdemes róla tudni, hogy ő volt az első mozgáskorlátozott, aki átúszta a Balatont.
Pálinkás László a New York-i olimpián úszásban szerzett bajnoki címet, majd az 1987-ben megrendezett párizsi világbajnokságon ugyancsak elvitt egy aranyat.
Az olimpiai, világ- és kétszeres Európa-bajnok Engelhardt Katalin azért is figyelemre méltó, mert miután az úszásban megnyert mindent, amit csak lehet, 2016-ban, 45 évesen parafekvenyomásban országos bajnoki címet szerzett.
Járomi Mónika tizennyolc éves korában kezdett csak el versenyszerűen úszni, ezt követően azonban minden olimpián, vb-n és Eb-n is nyert bajnoki címet, emellett több világcsúcsot, Európa-csúcsot és paralimpiai csúcsot is felállított.
Sasváriné Paulik Ilona a kerekesszékes asztalitenisz egyik legendája. Paralimpiai bajnok, ezüstérmes, illetve bronzérmes, emellett világbajnoki ezüstérmes és négyszeres Európa-bajnok.
Szekeres Pál nevét azért is érdemes megjegyezni, mert a paralimpiai bajnok tőr- és kardvívó volt az első sportoló, aki mind olimpián, mind paralimpián érmet tudott szerezni. Szekeres az 1987-es Lausanne-i vb-n a tőrcsapattal harmadik helyezést ért el, majd az 1988-as szöuli olimpián a tőrcsapattal ugyancsak bronzérmes lett. 1991-ben egy súlyos autóbaleset miatt kerekesszékbe kényszerült, ám ez nem hogy nem törte meg lelki erejét és sportkarrierjét, de elképesztő módon 1992-ben a barcelonai paralimpián egyéni tőrben aranyat nyert, majd négy évvel később Atlantában megismételte ugyanazt, hozzácsapva még egy bajnoki címet egyéni kardvívásban is. Ezt követően még Sidney-ben (tőr), Athénban (kard), és Pekingben (tőr) is a dobogó harmadik fokán álhatott.
Zámbó Diána úszó négy világ- és egy paralimpiai csúcsot tudhat magáénak. A már 13 éves korában válogatott Zámbó a paralimpiai csapat legfiatalabb tagjaként nyert bronzot Barcelonában, majd Atlantában vegyesúszásban már a dobogó legfelső fokán állhatott. Emellett világbajnok, Európa-bajnok és többszörös EB ezüst-, illetve bronzérmes.
Sánta Krisztián értelmi fogyatékos úszó, aki a sidney-i olimpiáról két aranyéremmel tért haza, emellett elképesztő teljesítménnyel tizenhétszeres világ- és hatszoros Európa-bajnok, több VB, EB és paralimpiai csúcsot is tart.
A fiatalon visszavonult Sors Tamás úszó minden lehetséges paralimpiai érmet elvitt, az aranyat kétszer is: Pekingben és Londonban is 100 méter pillangón.
Tóth Tamás úszó ugyancsak minden paralimpiai éremből szerzett egyet-egyet (ezüstből kettőt is Londonban), emellett az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány hivatalos Sportnagykövete is.
Pásztory Dóra úszót talán senkinek sem kell bemutatni, hiszen miután kétszeres paralimpiai bajnoki címet, Eb és vb aranyat nyert, illetve két paralimpia ezüst-, illetve egy bronzérmet, sportközvetítések szakkommentátora és újságíró lett, aki máig rengeteget tesz a fogyatékosok integrálásáért.
Akikre most érdemes figyelni
A kétszeres paralimpiai, háromszoros világ- és Európa-bajnok asztaliteniszező, Pálos Péter Párizsban is nagy eséllyel indul, miután a tavasszal megrendezett világkupáról ezüstéremmel tért haza.
A 100 m mellen paralimpiai, világ- és Európa-bajnok Illés Fanninak idén is drukkolhatunk Párizsban, immár az ötödik olimpiáján! Illés nemcsak egyedülálló teljesítménye miatt figyelemre méltó, hanem mindazért, amit a fogyatékos emberekért tesz – Arany pillangó alapítványával például a fiatal paraúszókat és családjaikat támogatja.
Tokió paralimpiai bajnoka, emellett háromszoros Európa-, és hatszoros világbajnok távolugrónk, Ekler Luca Párizsban is éremesélyesként indul. (A vele készült interjúnk a Remind Bookazine nyári lapszámában olvasható.)
A még mindig csak 22 éves Konkoly Zsófia mindössze 14 volt, amikor bronzérmet szerzett a riói paralimpián 100 méteres pillangóúszásban. Tokióban pedig ugyanebben a számban már, paralimpiai rekordot is beállítva, aranyérmes lett.
A világ- és Európa-bajnok, Tokióban aranyérmes Pap Bianka is nagy esélyekkel indul Párizsban, az aranyéremért is szoríthatunk neki.
Az Eb aranyérmes párbajtőrvívó Veres Amarilla harmadik paralimpiáján vesz részt. Tokióból már elhozott egy aranyat, Párizsban is nagy esélyesként indul.
A magyar paralimpiai csapat tagjai 2024-ben Párizsban
Asztalitenisz: Arlóy Zsófia, Major Endre, Pálos Péter, Szvitacs Alexa
Atlétika: Biacsi Bernadett, Biacsi Ilona, Ekler Luca, Luterán Petra, Szőllősi István
Boccia: Nagy Vivien, Szabó Alexandra
Erőemelés: Tunkel Nándor
Íjászat: Gáspár Tamás
Judo: Burányi Flóra
Kajak-kenu: Boldizsár Dalma, Kiss Péter Pál, Kiss Tibor, Molnár Nikoletta, Suba Róbert, Varga Katalin
Kerekesszékes vívás: Hajmási Éva, Krajnyák Zsuzsanna, Madarászné dr. Mező Boglárka, Osváth Richárd, Tarjányi István, Veres Amarilla
Kerékpár: Wermeser Zsombor
Lovaglás: dr. Fonyódi Ildikó
Sportlövészet: Dávid Krisztina, Grusatti Gyula, Rescsik Csaba
Triatlon: Mocsári Bence
Úszás: Adámi-Rózsa Zsanett, Hotz Csenge, Illés Fanni, Iván Bence, Konkoly Zsófia, Pap Bianka, Száraz Evelin
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog: kattints, és tudd meg, mi lett a magyar olimpiai legendákkal!
Kiemelt kép: Pexels / Ron Lach; további fotók: Wikipédia
