„Szeretném, hogy a magyar üzleti élet még emberségesebb legyen”

Az ország egyik legvonzóbb munkahelyének tartott vállalatánál HR-vezetőnek lenni nagy megtiszteltetés, ugyanakkor nagy felelősség is. Tóth Zsuzsa, a Magyar Telekom Csoport nemrégiben kinevezett Chief People Officere tisztában van mindezzel, töretlen lelkesedéssel és tanulni vágyással érkezett szakmai karrierje legújabb mérföldkövéhez.

Március elseje óta vagy az új munkahelyeden. Hogyan emlékszel vissza az első munkanapodra, milyen érzésekkel indultál el reggel otthonról?

Lelkesedéssel készültem erre a feladatra, vonzott az iparág, a pozíció, a hatás, amit általa elérhetek. Úgyhogy nagyon örültem, hogy megtaláltak a lehetőséggel. Az első munkanapomon már úgy éreztem, nem teljesen ismeretlen helyre jövök, sokan már ismerősen fogadtak, hiszen a legtöbb emberrel, akivel közvetlenül együtt dolgozom, volt alkalmam már a belépésem előtt megismerkedni, mert fontos volt számomra, hogy a kinevezésem bejelentése után mielőbb arc és személyiség kapcsolódjon nekik a nevemhez.

És mit éreztél este, amikor a munkából hazaérkeztél?

A jó érzés talán még tovább erősödött, annak ellenére, hogy eléggé elfáradtam. És azóta is ez a jellemző, nagyon izgalmas a feladat, kiemelkedően pozitív tapasztalatom van a kollégákkal, viszont nagyon sok az új információ. Sokat kell tanulnom, nemcsak egy új iparágba csöppentem bele, de egy új szervezetbe is kerültem, ami ráadásul sokkal nagyobb, mint amit eddig tapasztaltam. A napjaim tele vannak megbeszélésekkel, de nem bánom, mert így lehet hatékonyan tanulni.

A banki világból érkeztél. A bank-szektorhoz képest mennyire más a telekommunikáció?

Vannak hasonlóságok és különbségek, számomra most pont jó az újdonság és a megszokott komfort egyensúlya. Az ügyfélközpontúság abszolút középpontban van mindkét iparágban, ahogy a digitalizáció is, viszont a Telekomban nagyobb a technológia szerepe. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján azt érzem, hogy a telekommunikáció egy informálisabb szektor, lazább, ami például az öltözködési stílusban is megjelenik. Ez kimondottan a Magyar Telekomra még a szektoron belül is különösen igaz, öt évvel ezelőtt egy agilis átalakuláson ment át a szervezet, és ez még inkább erősítette ezt a szabadabb és lazább légkört.

A technikai ismeretek fontosak a munkádban. Mennyire álltak közel hozzád a reáltárgyak diák korodban?

Nagyon. Édesanyám matematika-fizika és filozófia szakos tanárként dolgozott, édesapám pedig mérnök. Ha valamiben, akkor logikus gondolkodásban, matematikában, strukturáltságban elég sokat örököltem tőlük. Matematika tagozatos gimnáziumba jártam, heti 8-9 matematikaórával, és nagyon szerettem, utána pénzügyet tanultam az egyetemen. A karrierem során a tényalapúság, adatalapúság mindig jelen volt, de közben mellette egyre erősödött a humán fókusz is. Igazából ennek a kombinációja van jelen a HR munkámban.

Mi az oka annak, hogy ennyire érdekelnek az emberek?

Részben hozom gyerekkoromból, a családomból az emberközpontúságot, a szüleimmel nagyon sokat beszélgettünk, és édesanyám példája is meghatározó volt a számomra: mindenki ismerte tanárként Székesfehérváron, ahol éltünk, mindenkihez volt egy jó szava, mindenkinek segített, ha szükség volt rá. A karrierem első tíz évében tanácsadóként dolgoztam jó néhány céggel, és már akkor azt láttam, hogy a projektek sikere leginkább azon múlott, hogy a cégeknél milyen vezetők vannak döntéshozó pozícióban. Ha nincs ott a megfelelő ember, aki továbbviszi a projektet, akkor a fiók mélyének készül az a prezentáció, amit a tanácsadók összeraknak.

A Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese vagy. Van lehetőséged ezen a poszton arra, hogy társadalmi szinten is hatást tudj gyakorolni fontos kérdésekben?

Mindenképpen, és ezt felelőségemnek is érzem. Azt gondolom, egy ekkora cégnél van akkora vizibilitás, hogy a számomra, illetve a cég számára fontos értékeket képviselni tudjuk. Ezt eddig is megtette a Telekom, és én folytatom a hagyományt. Ilyen témák például a nemi esélyegyelőség, a sokszínűség, a családbarát megközelítés. Van egy átfogóbb vízióm, amihez szeretnék hozzájárulni: azt szeretném, hogy a magyar üzleti élet még emberségesebb legyen. Ez egy nagyon összetett téma, sok minden szükséges hozzá. Például az, hogy a vezetők felhatalmazók, gondoskodók legyenek, és jól tudjanak visszajelzést adni. A Telekomban igyekszünk eszerint működni és ezzel akár más vezetők számára példát mutatni.

Neked mennyire volt nehéz nőként a ranglétrán előrehaladni?

A karrierem alakulása során nagyon sok férfival dolgoztam együtt, a tanácsadó cégnél például 90 százalék volt a férfi tanácsadók aránya akkor a régióban. A banknál, ahol dolgoztam, ott is férfi domináns volt a felsővezetői kör. Eleinte nem sokat foglalkoztam ezzel, szerettem az okos férfi kollégáimmal együtt dolgozni, szép lassan érett meg bennem a gondolat: tudatosan kell dolgoznunk azon, hogy legyen ebben változás. Az egyik eszköz ehhez, amiről sokat hallani, az a kvóta. Azt gondolom, hogy nem ez az ideális megoldás, de rövid távon katalizátorként működhet, segíthet beindítani a folyamatokat. A női karrierút során fontos állomás a gyermekvállalás időszaka, itt igenis kell tennie a munkáltatónak azért, hogy a kisgyermekes nők úgy érezzék, visszamennének munkahelyükre.

Hogyan oldottad meg a gyermekvállalás időszakát és a visszatérést?

Két gyermekem van, 12 és 14 évesek. A gyermekvállalás számomra karrierváltással járt, a szülések után nem mentem vissza tanácsadóként dolgozni, mert az a munka nagyon hosszú napokat és sok utazást foglalt magában. Összesen három és fél évet voltam otthon a két gyerekkel, ebben nagyon tudatos voltam. Tudatosítottam, hogy még legalább 30 évet dolgozhatok, úgyhogy a karrierem nem ezen múlik, ha néhány évet a gyerekeimmel töltök, viszont ez egy soha vissza nem térő, különleges időszak az életemben. Utána néhány évig részmunkaidőben dolgoztam, így én tudtam értük menni a bölcsibe, oviba. Nagy szerencsém van, mert sok segítséget kapok a szüleimtől, mióta felsővezető vagyok, még inkább elkél a segítség.

10-20 év múlva, amikor a gyerekeid már felnőttek lesznek, szerinted ők hogyan fognak élni? Hol tart majd akkor a világ?

Nagyon kíváncsi vagyok a jövőre, már csak ezért is érdemes egészségesen élni, hogy minél tovább lássuk ezt a jövőt. Alapvetően optimista személyiség vagyok, úgyhogy én nem a fenyegetést látom a technológiai újdonságokban, például a mesterséges intelligenciában, hanem a lehetőséget. Nagyon bízom a következő generációban, hogy jól, emberközpontúan fogják használni az újdonságokat. Hihetetlen gyorsan és sokat változik a világ, nekik ehhez kell tudni rugalmasan alkalmazkodni, nyitottnak lenni a változásokra, a tanulási képességeiket kell fejleszteniük.

A cikket – sok már izgalmas tartalom mellett – megtalálod a Remind Bookazine legújabb számában! Kattints, és rendeld meg most a webshopunkból!

A fenti írás támogatói tartalom!

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Egyre több okunk van Lengyelországba utazni

Lengyelország az elmúlt években egyre erősebben jelenik meg a magyar utazók térképén. A növekvő érdeklődésre a lengyel turisztikai régiók is...

97 gyerekprogram kapta meg idén az Edisonprogram minősítést

Ma már szinte megszámlálhatatlan szakkör, sportfoglalkozás, művészeti program és fejlesztő foglalkozás közül választhatnak a családok. De honnan tudhatjuk, hogy egy...

Back to office: nem több ruha kell, hanem tudatosabb gardrób

A szeptemberi visszatérés az irodába sok nő számára egyet jelent azzal a kérdéssel: mit vegyek fel? Tóth Bori divattervező szerint...

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

A longevity kifejezésről sokaknak elsőre a biohacking, a különleges étrendek, a hidegzuhany, a vörösfény-terápia vagy a legmodernebb genetikai vizsgálatok jutnak...

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Elsőre futurisztikus, második pillantásra pedig kifejezetten szerethető. A Toyota új elektromos SUV-ja nemcsak a megjelenésével, hanem a helykínálatával, a teljesítményével...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot...

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

Szász Mátét régóta ismerem. Beszélgettünk már együtt a Remind Connect színpadán, és sokszor váltottunk szót a háttérben is különböző témákról....

A választásaink adják az életet az életünknek – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Ungár Anikó

Mit jelent jól lenni akkor, amikor az élet nem mindig úgy alakul, ahogy terveztük? Ungár Anikó szerint elsősorban azt, hogy...

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre több okunk van Lengyelországba utazni

Lengyelország az elmúlt években egyre erősebben jelenik meg a magyar utazók térképén. A növekvő érdeklődésre a lengyel turisztikai régiók is...

97 gyerekprogram kapta meg idén az Edisonprogram minősítést

Ma már szinte megszámlálhatatlan szakkör, sportfoglalkozás, művészeti program és fejlesztő foglalkozás közül választhatnak a családok. De honnan tudhatjuk, hogy egy...

Back to office: nem több ruha kell, hanem tudatosabb gardrób

A szeptemberi visszatérés az irodába sok nő számára egyet jelent azzal a kérdéssel: mit vegyek fel? Tóth Bori divattervező szerint...

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

A longevity kifejezésről sokaknak elsőre a biohacking, a különleges étrendek, a hidegzuhany, a vörösfény-terápia vagy a legmodernebb genetikai vizsgálatok jutnak...

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

A választásaink adják az életet az életünknek – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Ungár Anikó

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre