hirdetés
Július végén éppen Balatonfüredről tartittam Budapestre, amikor a főút mellett megláttam egy fehér villát, az oldalát Mária mozaik díszítette, az utcafront felőli teraszon pedig egy tetőtől talpig elegáns öltözetbe bújtatott bábú állt. Megragadó látvány. Csak hetekkel később jöttem rá, hogy ez a fehér villa valójában múzeum, méghozzá Zoób Kati divatmúzeuma, ahol a megnyitó előtt személyesen vezetett körbe minket a divattervező.
Bár a divatmúzeum hivatalosan augusztus 19-én nyitja meg kapuit a látogatók előtt, már most sokan keresik a balatonfüredi villát, hogy megnézzék, milyen újdonsággal rukkolt elő a tervező. Már maga az épület is impozáns esztétikai élményt nyújt: az élénkzöld pázsit felett fehér házfal, mögötte feketére festett modern hátsó épület, rajta az ikonikus minta, amely visszaköszön a Katti Zoób ruhákon és kiegészítőkön is. Itt találkozik a múlt és jelen, jegyzi meg Kati a kiállítás témájára utalva, miközben szélesre tárja a múzeum bejárati ajtaját.
Az épület mind az ött termében felöltöztetett babák sorakoznak egymás mellett. Minden bábu egy modern ruhadarabot és egy régi szoknyá, főkötőt, mellényt, kendőt és vagy népi ruhadarabot visel. Az első teremben a gyász antik-feketéje értelmeződik újra, ahogy egy, az 1900-as évekből származó, fekete, plisszírozott szoknya egy modern fekete-fehér blúzzal párosul. A második teremben kötények, rakottszoknyák és pruszlikok metamorfózisa alkotja a fúziós divatot. A harmadikban a különböző tájegységekhez tartozó főkötők, párták, gyöngyhímzett köténydíszek és kendők az eredeti egységeikből kiemelve zavarba ejtően modern kiegészítőkként pompáznak. De vannak itt ropogósra vasalt antik alsószoknyák és mai divat szerint készült hosszú, fehér lenruhák is.
Az emeleten új megvilágításba kerül a népi öltözékek gazdag színvilága, annak modern derűje és eleganciája. Végül az ötödik, szintén emeleti teremben – amely a modern hátsó épület tetején található – 19. századi bútorok állnak, mondanom sem kell, modern kárpittal ötvözve.
„Az építkezés és a tervezés időszakában még én magam sem tudtam pontosan, hogy mi fog születni ebből. Végül a Katti Zoób Divat és Múzeum nevet kapta a hely, amelyet számtalan nemzetközi kiállítás és múzeum inspirált. Valójában csak arra törekedtem, hogy a hozzánk hasonló, a divatot közös kultúrának és csodás mesterségeknek tekintő embereknek egy olyan teret teremtsek, ahol a hagyományos múzeumi elemeltségnél kicsit szabadabb, testközelibb élményt adjanak a gyűjteményi tárgyak” – magyarázza Zoób Kati, aki csapatával együtt évekig dolgozott a múzeumon, de akár azt is mondhatnánk, hogy gyerekkora óta erre készült, hiszen több mint ötven éve gyűjti azokat a relikviákat, amelyek a divatmúzeumban mindenki számára láthatóak lesznek.
„Kislánykorom óta gyűjtöm a divat régi ruháit, tárgyait, a nagymamák gombos dobozától a selyemhálóingeken keresztül a hatalmas szalon függönyökig a rengeteg csodát. A divatmúzeum azért fontos, mert arra ösztönöz, hogy elővegyük, egyesével megnézzük, felújítsuk és új kontextusba helyezzük ezeket a tárgyakat, végül pedig közkinccsé tegyük.”
Kati gyűjteményében nemcsak ruhanemű van, számos tárgyat örökölt felmenőitől, ismerősöktől és maga is vásárolt hagyatékot. Hogy milyen egyéb régiségek kapnak helyet a divatmúzeumban? Ezt egyenlőre nem árulta el a divattervező, mindenesetre annyi biztos, hogy kincsek kimeríthetetlen tárháza várja a jövőben a látogatókat.
A Katti Zoób Divat és Múzeumot nem szerencsés összekeverni a Katti Zoób márkával, hiszen nem ugyanazt a közönséget szólítja meg. Amíg a ruhamárka feladata, hogy kiszolgálja az aktív és élő divatipart, és ott legyen a nagy divatbemutatókon, addig a múzeum feladata nem más, minthogy elérhetővé tegye azt a kulturális örökséget, amelyet a divat másodlagos üzenetként közvetít, és amelyet mindannyian magunkénak érezhetünk.
hirdetés
