Méhek nélkül mi sem éljük túl

A méhek az ökológiai körforgás fontos láncszemei. Mi tisztelet helyett mégis inkább kihasználjuk őket: egyre kevesebb házi méhtől várunk el egyre nagyobb odaadást, ami hosszú távon biztosan nem fenntartható. Európában a világon található méhek 10%-a él, azonban a populáció közel egyharmaddal csökkent, és az itt élő 2000 méhfaj közel 20%-a számít jelenleg veszélyeztetettnek. Ahhoz, hogy megvédjük őket és magunkat, alapvető szemléletmódváltásra van szükség. Szalóky Bálint írása.

Sokan Albert Einsteinnek tulajdonítják az állítást, miszerint „ha a méhek kipusztulnak, négy évre rá az emberek is követik őket”. Ezt olvasva joggal foghatunk gyanút, miért mondott volna a relativitáselméletet kidolgozó Nobel-díjas elméleti fizikus bármit ennyire határozottan, ami oly távol áll az ő szakterületétől. És ha mondott, mivel bizonyította ezt? Bár e jól csengő kijelentéshez valóban nem kapcsolható sem Einstein, sem bármilyen matematikai számítás arra nézve, hogyan rohan a vesztébe az emberiség, ahelyett, hogy elvesznénk a fals információk tengerében, jobb kiszűrni belőle a lényeget. Einstein halálának évében, 1955-ben még 2,7 milliárdan népesítettük be a bolygót, ma már 8,2 milliárdan vagyunk. A méhek ugyanakkor rendkívül fontos szerepet töltenek be az élet körforgásában, és a kipusztulásuk valóban alapjaiban írná át a világunkat.

A méhek sokszínűsége

A József Attila-díjas költő, Weiner Sennyey Tibor néhány évvel ezelőtt a városi életet hátrahagyva méhészként kezdett új életet: a sors úgy hozta, hogy a kezdeti hobbija néhány év alatt egyfajta hivatássá vált, amikor egy váratlan örökség miatt több méhcsaládról gondoskodnia kellett. Weiner Sennyey ma is inkább amatőrnek vallja magát, a gyakorlati munka mellett kutat, filológusként és költőként is érdekli a téma. Tanulmányozta az ember és méhek történetét, ezzel kapcsolatos írásait a Méhészet szakfolyóiratban publikálta, feltárva a méhészet kultúrtörténetét. Írásai nemrég A méhészet művészete címmel esszégyűjteményben is megjelentek. A szerző hosszan beszél erről Az élet meg minden podcastban, kezdve az őskor méhsámánjaitól az ókori Egyiptom méhészein át a napjainkban ismert, profeszszionális keretek között zajló méhészetig. Vajon hogyan felejthettük el, hogy a különböző kultúrákban nagy tiszteletnek örvendő, például szaharai barlangrajzokon is valamilyen formában megidézett méhek mennyire fontosak számunkra?

Ha a méhekre gondolunk, valószínűleg a mára háziasított példány lebeg szemünk előtt, pedig valójában több ezer méhfaj létezik. Az ő jelentőségük a beporzó tevékenységnek köszönhető: a virágos vagy magvas növények szaporodását segítik azáltal, hogy a hímivarsejteket tartalmazó virágport (más néven pollent) eljuttatják a magkezdeményre vagy zárvatermők esetében a termő bibe részére.

És bár nem minden növény szorul a segítségükre – van, amit a szél, van, amit a víz poroz be –, a beporzók nélkül elképzelhetetlen lenne a mezőgazdaság, és úgy általánosságban az, ahogy ma a legtöbb élelmiszer a boltok polcaira kerüljön.

Egy méh egy nap alatt 1500-2000 növényt poroz be, a számítások szerint csak az európai mezőgazdaság évi 5 millió eurónyi összeget „spórol” a méhek munkájának köszönhetően. Jótékony hatásukból még az úgynevezett „önmagporzók” is profitálnak, köszönhetően annak a rázkódásnak, amit a közelükben repdeső méhek előidéznek.

Túl sokat akarunk

Amikor néhány évvel ezelőtt elhatároztam, hogy pár négyzetméteres erkélyemet növényekkel színesítem, még nem számítottam rá, milyen jelentős anyagi és időbeli ráfordítást igényel, hogy azok a kis dobozokba zárt „talpalatnyi földön” életben maradjanak. Bár a globális felmelegedés és a déli fekvés hamar gondoskodott róla, hogy zöld oázis helyett a szicíliai erdőtüzek képes beszámolóira emlékeztessen a végeredmény, azért a kezdeti sikerek egyik legemlékezetesebb momentuma biztosan velem marad: az, ahogy gyermeki lelkesedéssel figyelem a beporzók szorgos munkáját. Erre a kis időre mintha teljesen eltűnt volna a háttérben zúgó autóforgalom és alapvetően a város zaja. Mindez jól mintázza, mi a fő probléma az általunk kialakított környezettel. Azzal, hogy körbebetonoztuk magunkat, és teljesen visszaszorítottuk a természetes élővilágot, radikálisan lecsökkentettük az élőlények – köztük a növények és beporzók – lakhelyét.

Kíváncsi vagy a cikk folytatására! A Remind Bookazine kilencedik lapszámában megtalálod! Kattints, és rendeld meg most!

Fotó: Pixabay

Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!

https://remind.hu/globalis-felmelegedes-europa/

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

A longevity kifejezésről sokaknak elsőre a biohacking, a különleges étrendek, a hidegzuhany, a vörösfény-terápia vagy a legmodernebb genetikai vizsgálatok jutnak...

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Elsőre futurisztikus, második pillantásra pedig kifejezetten szerethető. A Toyota új elektromos SUV-ja nemcsak a megjelenésével, hanem a helykínálatával, a teljesítményével...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot...

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

Szász Mátét régóta ismerem. Beszélgettünk már együtt a Remind Connect színpadán, és sokszor váltottunk szót a háttérben is különböző témákról....

A választásaink adják az életet az életünknek – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Ungár Anikó

Mit jelent jól lenni akkor, amikor az élet nem mindig úgy alakul, ahogy terveztük? Ungár Anikó szerint elsősorban azt, hogy...

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Van, aki hajnalban kel, meditál, fut, naplót ír és már reggel hétkor meghódítja a világot. Más pedig háromszor nyomja ki...

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

Közel minden második felnőtt magyar internetező fordult már mesterséges intelligencián alapuló alkalmazáshoz egészségügyi kérdésben. A fiatalok körében ez az arány...

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Van egy pillanat minden önfejlesztési úton, amikor kiderül, hogy amit csinálunk, az valódi belső munka volt-e, vagy csak egy sebtapasz....

EZ IS ÉRDEKELHET

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

A longevity kifejezésről sokaknak elsőre a biohacking, a különleges étrendek, a hidegzuhany, a vörösfény-terápia vagy a legmodernebb genetikai vizsgálatok jutnak...

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Elsőre futurisztikus, második pillantásra pedig kifejezetten szerethető. A Toyota új elektromos SUV-ja nemcsak a megjelenésével, hanem a helykínálatával, a teljesítményével...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot...

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

Szász Mátét régóta ismerem. Beszélgettünk már együtt a Remind Connect színpadán, és sokszor váltottunk szót a háttérben is különböző témákról....

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Az éhség tényleg elveszi az eszünket?

2 könyv arról, hogyan találhatunk vissza ahhoz az élethez, amely valóban a miénk

A DJ, amikor „megérkezik”