Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra vágyunk, egyre több inger vesz körül bennünket, és szinte semmire sem kell várnunk. De vajon tudunk-e még igazán vágyakozni? Szabó Szilvia erotikus intelligencia fejlesztő coach, párkapcsolati mediátor és erotikus wellbeing szakértő segítségével annak jártunk utána, hogyan hat a vágyra a biztonság, a közelség, az állandó digitális jelenlét és az azonnaliság kultúrája. Szerző: Siska Eszter

Van valami különös ellentmondás abban, ahogyan ma a kapcsolatainkra gondolunk. Olyan társat szeretnénk, aki mellett teljes biztonságban lehetünk, aki ismer bennünket, akinek mindent elmondhatunk, akivel egy hullámhosszon vagyunk. Közben jó lenne, ha ugyanez az ember izgalmas is maradna, időnként meglepne bennünket, és felkeltené a kíváncsiságunkat. Mintha ugyanattól az embertől várnánk az otthont és a kalandot.

Remind magazin

Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta húsz éve megjelent Erotikus intelligencia című könyve éppen ezt a paradoxont járja körül. Az Open Books gondozásában újra kiadott kötet az eltelt két évtized tapasztalataira visszatekintő, bővített előszóval egészült ki. Az alapvető kérdés közben ugyanaz maradt: hogyan lehet egyszerre biztonságban lenni valakivel, és mégis vágyni rá? A most megjelent jubileumi kiadás azért érdekes, mert ezt az állítást a digitális jelenlét és az azonnaliság korában olvassuk újra.

A biztonság és a vágy nem ugyanabból táplálkozik

A stabilitás megnyugtat. Tudjuk, mire számíthatunk, ismerjük a másikat, van egy közös életünk, amelyben otthonosan mozgunk. A vágy működéséhez azonban időnként éppen az kell, hogy valami kizökkentsen ebből a megszokottságból.

„Egyik részünk biztonságra, stabilitásra, kiszámíthatóságra vágyik. Ez szükséges ahhoz, hogy otthon érezzük magunkat a párkapcsolatban. Ugyanakkor a szenvedélyt, a vágyat épphogy a kiszámíthatatlanság, változatosság és az újdonság varázsa táplálja” – fejti ki Szabó Szilvia erotikus intelligencia fejlesztő coach, párkapcsolati mediátor, erotikus wellbeing szakértő. Egy kapcsolatban persze vannak időszakok, amikor inkább a biztonságra vágyunk, és olyanok is, amikor jól esne egy kis újdonság, játékosság vagy távolság.

„Az ember hajlamos azt gondolni, hogy a szenvedélynek spontán, magától kellene működnie egy kapcsolatban. Sokan úgy vélik, ha a vágy nem jön magától, akkor valami fontos dolog kikopott a kapcsolatból. Pedig, ha a vonzalom megvan, akkor tudatossággal, odafigyeléssel mi magunk tudunk tenni azért, hogy a vágyat, kalandot életben tartsuk. Bármilyen régóta is tart a kapcsolat. Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy a vágy nem egy állandó valami. Változik az erőssége és a természete is.” – fogalmaz a szakértő. Egy hosszú kapcsolatban időnként érdemes észrevenni azt is, amikor már túl ismerőssé vált minden. Ilyenkor jól jöhet egy kis változás, valami szokatlan vagy játékos.

Kell egy kis távolság

Egy hosszú távú kapcsolatban természetes, hogy egyre többet tudunk a másikról. Ismerjük a szokásait, a reakcióit, a mondatait. Sejtjük, mit fog rendelni egy étteremben, hogyan reagál egy konfliktusra, vagy mit mond majd egy adott helyzetben. A közelség ettől válik igazán otthonossá. De közben szükségünk van arra is, hogy a másik ember valamennyire megmaradjon különálló személynek.

Szabó Szilvia tapasztalata szerint azoknál a pároknál, akik a vágy hiánya miatt kérnek segítséget, gyakran megjelenik a túlzott összeolvadás, a határok és az autonómia hiánya. Olykor a teljes átláthatóság és kontroll válik a bizalom mércéjévé: közös e-mail- és közösségi média-fiókok, egymás minden mozzanatának ismerete, a privát szféra szinte teljes megszűnése. A bizalomhoz nem kell mindent látnunk és tudnunk a másikról. Elég, ha el tudjuk hinni róla, hogy őszinte velünk, és jót akar nekünk.

Remind magazin

Hogyan vágyhatnék olyanra, amit birtokolni vélek? – teszi fel a kérdést Szilvia. A vágyhoz kell valamennyi távolság, az „el akarlak érni” érzése. Ez a távolság egy kapcsolatban is megmaradhat. A másiknak lehetnek saját gondolatai, érzései, vágyai és élményei, amelyeket nem ismerünk előre, és éppen ettől tudunk kíváncsiak lenni rá. A titokzatosság közben nem jelent titkolózást. Egy kapcsolatban lehetünk őszinték és nyitottak úgy is, hogy közben maradjon bennünk valami, amit még felfedezhetünk egymásból.

A vágy szeret várni

A vágy másik fontos része a várakozás, ennek azonban egyre kevesebb helye van a mindennapjainkban. Ha valamire kíváncsiak vagyunk, rákeresünk. Ha valakivel kapcsolatba szeretnénk lépni, írunk neki. Ha unatkozunk, néhány másodperc alatt találunk magunknak új ingert. Ha megtetszik valami, akár aznap megrendelhetjük. A digitális világ egyik legnagyobb kényelme éppen az, hogy szinte minden elérhető rögtön. 

„Amikor valamit nem kapunk meg azonnal, akkor van idő arra, hogy átéljük a várakozás jóleső érzését. Hogy eljátsszunk a gondolattal: milyen lenne, ha…” – magyarázza Szabó Szilvia. Amíg várunk, a fantáziánk is dolgozik. Elképzelünk helyzeteket, részleteket, lehetőségeket. A várakozásnak van egy sajátos feszültsége, amelyet az azonnali kielégülés egyszerűen átugrik.

Remind magazin

A szakértő egy egészen hétköznapi példát hoz erre. Ha meglátunk egy szép ruhát a hírfolyamban, néhány kattintással már meg is rendelhetjük. De mi történne, ha egy kicsit tovább maradnánk ennél a vágynál? Megnéznénk más fazonokat, elképzelnénk, hogyan állna rajtunk, eljátszanánk a gondolattal, milyen lenne egy másik színben. Adnánk magunkak lehetőséget arra, hogy átéljük a vágyakozás jóleső érzését. Lehet, hogy végül ugyanazt a ruhát választanánk, csak közben több időnk lenne megérezni, valóban erre vágyunk-e. A várakozás tehát nem feltétlenül elvesztegetett idő. Közelebb vihet ahhoz, hogy megértsük, mire is vágyunk valójában. Segítségével többször is előre átélhetjük annak az izgalmát, milyen lesz ha a vágyunk teljesül. 

Mit jelent ma valóban jelen lenni?

Az állandó digitális jelenlét a kapcsolatainkat is átformálja. Alkalmazásokon keresztül ismerkedünk, a párkapcsolati problémáinkra online keresünk választ, és egyre gyakrabban a mesterséges intelligenciával is megosztjuk a legszemélyesebb kérdéseinket. Szabó Szilvia szerint ennek hosszabb távon az is lehet a következménye, hogy egyre kevésbé leszünk gyakorlottak a valódi kapcsolódásban.

„Sokszor találkozom olyan nőkkel és férfiakkal, akik teljesen elveszettek az ismerkedés világában. Személyes találkozás során nehezen vagy egyáltalán nem tudnak kapcsolódni, felfedezni a másikat, kérdezni, reagálni” – mondja. A flört, a helyzetfelismerés és az azonnali reagálás mind olyan készségek, amelyekhez gyakorlat kell. Ahogy ahhoz is, hogy merjünk kockáztatni: egy rossz randi, egy félresikerült mondat vagy egy csalódás is része lehet annak, ahogyan megtanulunk kapcsolódni.

A személyes jelenlét ráadásul nemcsak az ismerkedésben fontos. Egy valódi kapcsolatban a másik nem mindig ért velünk egyet, és nem minden reakciója kiszámítható. Ezek a helyzetek tesznek bennünket rugalmasabbá, és közben megtanítanak arra is, hogyan legyünk jelen egymás számára. Ma, egy olyan világban, ahol egyre nagyobb veszély az elmagányosodás, a másik embernek adható egyik legfontosabb dolog a lelki és érzelmi jelenlét.

Remind magazin

Nem biztos, hogy a párunkat nem kívánjuk

Amikor valaki azt mondja, hogy már nem kívánja a párját, érdemes egy kicsit közelebbről megnézni, mi áll pontosan a mondat mögött.

„Egyrészt ilyenkor fontos tisztázni, pontosan mit nem kíván az illető. Valóban a párját nem kívánja, vagy esetleg ahhoz nincs kedve, ami történni szokott szex címén.” – hangsúlyozza Szabó Szilvia. Előfordulhat, hogy maga a vonzalom továbbra is jelen van, csak a szexhez kapcsolódó élmények váltak unalmassá, kiszámíthatóvá vagy éppen feszültté. Lehet, hogy eltűntek azok a helyzetek, amelyekben korábban volt egy kis játékosság, flört vagy erotikus feszültség.

Máskor a háttérben magány, elhúzódó konfliktus vagy az intimitás hiánya áll. És az is előfordulhat, hogy közben saját magunktól távolodtunk el. Ha kevésbé figyelünk a testünkre, az érzéseinkre, arra, hogy mi esik jól, könnyen háttérbe szorulhat az erotikus énünk is. 

Az erotika a hálószobán kívül kezdődik

Az erotikus intelligencia fogalma ennél is tágabb. Szabó Szilvia szerint akkor is kapcsolatban lehetünk az erotikus énünkkel, amikor éppen nincs párunk. Ennek része, hogy érzékeljük a testünket, figyelünk az érzékszerveinkre, és észrevesszük azokat a pillanatokat, amelyek örömet okoznak: egy napsütéses reggelt, egy finom csokoládé ízét vagy az esti zuhany kellemes érintését. Ezek apróságoknak tűnnek, mégis sokat számíthatnak abban, mennyire vagyunk kapcsolatban a saját testünkkel és azzal, ami örömet okoz.

A digitális világban közben könnyű hozzászokni a gyors váltásokhoz. Egyik pillanatban még egy üzenetet olvasunk, a következőben már egy videót nézünk, aztán továbbgörgetünk. Sok minden történik velünk, kevés dolog mellett időzünk igazán.

Remind magazin

Egy csók emléke például eszünkbe juthat munka közben. Megjegyezzük magunkban, aztán már lépünk is tovább a következő feladatra. Pedig elidőzhetnénk az emlékben, visszagondolhatnánk a másik érintésére, hagyhatnánk, hogy a képzeletünk folytassa a történetet. Lehet, hogy néha ennyi is elég: egy pillanatra benne maradni az érzésben.

Tudunk még vágyakozni?

Húsz évvel az Erotikus intelligencia első megjelenése után a könyv kérdései most új környezetben találnak ránk. Ma már egyetlen nap alatt rengeteg mindent elérhetünk, megnézhetünk, megvásárolhatunk és megoszthatunk. A várakozás sok esetben egyszerűen eltűnt a folyamatból. A vágy azonban továbbra is szereti, ha van ideje kialakulni.

Lehet, hogy ezért időnként érdemes békén hagyni azt, amire vágyunk. Időt adni a kíváncsiságnak, teret a fantáziának, és közben feltenni magunknak a kérdést: milyen lenne, ha…

Fotók: Getty Images, Unsplash, Open Books Kiadó

Tetszett ez a cikk? Ez is tetszeni fog!

no

Mitől nő a nő? – az önazonosság és a női energia útja

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Elsőre futurisztikus, második pillantásra pedig kifejezetten szerethető. A Toyota új elektromos SUV-ja nemcsak a megjelenésével, hanem a helykínálatával, a teljesítményével...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot...

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

Szász Mátét régóta ismerem. Beszélgettünk már együtt a Remind Connect színpadán, és sokszor váltottunk szót a háttérben is különböző témákról....

A választásaink adják az életet az életünknek – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Ungár Anikó

Mit jelent jól lenni akkor, amikor az élet nem mindig úgy alakul, ahogy terveztük? Ungár Anikó szerint elsősorban azt, hogy...

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Van, aki hajnalban kel, meditál, fut, naplót ír és már reggel hétkor meghódítja a világot. Más pedig háromszor nyomja ki...

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

Közel minden második felnőtt magyar internetező fordult már mesterséges intelligencián alapuló alkalmazáshoz egészségügyi kérdésben. A fiatalok körében ez az arány...

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Van egy pillanat minden önfejlesztési úton, amikor kiderül, hogy amit csinálunk, az valódi belső munka volt-e, vagy csak egy sebtapasz....

Az éhség tényleg elveszi az eszünket?

Ismerős az a pillanat, amikor egy fontos feladat közepén egyszer csak már csak arra tudsz gondolni, hogy enned kellene? Amikor...

2 könyv arról, hogyan találhatunk vissza ahhoz az élethez, amely valóban a miénk

Van, hogy nem egy nagy tragédia vagy váratlan fordulat miatt érezzük úgy, hogy változtatnunk kell. Nincs látványos összeomlás, csak egyre...

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Elsőre futurisztikus, második pillantásra pedig kifejezetten szerethető. A Toyota új elektromos SUV-ja nemcsak a megjelenésével, hanem a helykínálatával, a teljesítményével...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot...

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

Szász Mátét régóta ismerem. Beszélgettünk már együtt a Remind Connect színpadán, és sokszor váltottunk szót a háttérben is különböző témákról....

A választásaink adják az életet az életünknek – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Ungár Anikó

Mit jelent jól lenni akkor, amikor az élet nem mindig úgy alakul, ahogy terveztük? Ungár Anikó szerint elsősorban azt, hogy...

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Az éhség tényleg elveszi az eszünket?

2 könyv arról, hogyan találhatunk vissza ahhoz az élethez, amely valóban a miénk

A DJ, amikor „megérkezik”

Az embernek előbb élnie kell, hogy legyen miből játszania – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Hámori Ildikó