A gyerekkor nem egy túlélőtábor

A szülőség hozott anyagból dolgozik, hiszen az apák és az anyák a saját családjukból hozott minta és a társadalmi elvárások hatása alatt igyekeznek kisebb-nagyobb sikerrel a maguk elképzelései szerint nevelni, formálni a gyermekeiket. Juhász Marianna írása.

A feladat egyáltalán nem könnyű, főleg azért, mert ha egy gyerekkel valamilyen nehézség vagy probléma adódik, akkor a környezet hajlamos azonnal a nevelésben keresni az okokat. Mindezt úgy, hogy a szülőségre, a vele járó mindennapi kihívásokra, a váratlan szituációkra nem igazán lehet előre felkészülni. Különösen nehéz helytállni akkor, amikor teljesen másképp szeretnénk nevelni a gyerekeinket, mint amit mi annak idején a szülői házban tapasztaltunk. Ez pedig egyre gyakrabban előfordul, mert a világ rengeteget változott, generációról generációra jelentősen átalakulnak a kulturális értékek és a társadalmi normák, melyek megszabják, hogyan lehetünk elég jó szülők, és mire van szüksége a gyerekeknek ahhoz, hogy ideális környezetben nőjenek fel.

A 20. század közepéig a hideg és korlátozó, tekintélyelvű nevelés volt jellemző, amikor egyfajta elvárás is volt, hogy a gyerek legyen fegyelmezett, kövesse a szabályokat, engedelmeskedjen a felnőtteknek, legyen jó magaviseletű. Majd a 20. század végén, a 2000-es évek elején megjelentek a különféle nevelési trendek, köztük a gyermeket túlságosan óvó és féltő, szinte már vattába csomagoló szülői módszerek.

A gyereknek nem csak jövője, jelene is van

„Ennek egyrészt az az oka, hogy megváltozott a gyerekek családon belüli státusza. Korábban általánosan elfogadott volt, hogy a gazdasági termelőegység részének tekintették őket, ezért volt, aki 4 évesen már libát terelt, 8 évesen beállt a kovácsműhelybe inaskodni az apja mellé, 12 évesen már önálló feladatokat kapott, 17 évesen pedig megházasodott és családot alapított. A múlt század közepéig a gyerekkort jellemzően nem tekintették értéknek még azok az elit családok sem, ahol fontos volt a gyerek jövője, ezért gondoskodtak a megfelelő taníttatásról. Ám a gyerek jelene ebben az esetben sem volt fontos.

A változást a második világháború utáni időszak hozta meg. Ekkortól beszélhetünk arról, hogy a társadalom széles rétegei kezdtek a gyerekkorra mint kitüntetett, értékes időszakra tekinteni. Ebben óriási szerepe volt annak, hogy a pszichológia mint tudományág eredményei lassan elkezdtek elterjedni. A gyerekkor célja innentől már nem csak a túlélés lett” – összegzi Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, aki úgy véli, egy végletesen túlóvó időszak után most újra folyamatban van egy visszarendeződés, amikor már nem feltétlenül akarjuk átírni a Piroska és a farkas című mesét csak azért, hogy a gyerekek ne találkozzanak erőszakkal.

A szakember szerint ez a visszarendeződés egy egészségesebb nevelési gyakorlatot kínál, hiszen sokkal inkább szeretettel, figyelemmel, de keretek között tartva nevel a 21. század elején megjelenő és a jelenre is hatással lévő szélsőséges gyakorlatokhoz képest.

„Mindig is nagyon sokféle módon neveltük a gyerekeinket, és ez a polarizáció most is jelen van. Bár vannak kutatók, akik szerint nem a megosztottság lett erősebb, hanem leginkább arról van szó, hogy a közösségi média hatására sokkal láthatóbb és sokkal nyilvánvalóbb, hogy mennyiféle gyereknevelési modell létezik. Emellett a gyerekjogok megjelenése is kijelöl egy határt. Bár jelenleg Magyarországon teljes szabadsága van a szülőknek abban, hogyan nevelik a gyermeküket, és jellemzően akkor szól bele az állam a döntéseikbe, ha a gyerek egészséges fejlődése másként veszélybe kerülne” – mondja a szakember hozzátéve: az, hogy egy szülő mit gondol, a gyereknek mit szabad, és mit nem, mire képes, vagy mire nem, az leginkább a családi mintázatokból, az öröklődő gyereknevelési technikákból következik.

A teljes cikket megtalálod a Remind Bookazine tizedik lapszámában! Kattints, és szerezd be most!

Fotó: Getty Images

Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!

Hogyan segítenek bennünket szülőként a buddhizmus alapelvei?

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

A választásaink adják az életet az életünknek – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Ungár Anikó

Mit jelent jól lenni akkor, amikor az élet nem mindig úgy alakul, ahogy terveztük? Ungár Anikó szerint elsősorban azt, hogy...

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Van, aki hajnalban kel, meditál, fut, naplót ír és már reggel hétkor meghódítja a világot. Más pedig háromszor nyomja ki...

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

Közel minden második felnőtt magyar internetező fordult már mesterséges intelligencián alapuló alkalmazáshoz egészségügyi kérdésben. A fiatalok körében ez az arány...

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Van egy pillanat minden önfejlesztési úton, amikor kiderül, hogy amit csinálunk, az valódi belső munka volt-e, vagy csak egy sebtapasz....

Az éhség tényleg elveszi az eszünket?

Ismerős az a pillanat, amikor egy fontos feladat közepén egyszer csak már csak arra tudsz gondolni, hogy enned kellene? Amikor...

2 könyv arról, hogyan találhatunk vissza ahhoz az élethez, amely valóban a miénk

Van, hogy nem egy nagy tragédia vagy váratlan fordulat miatt érezzük úgy, hogy változtatnunk kell. Nincs látványos összeomlás, csak egyre...

A DJ, amikor „megérkezik”

Metha több mint húsz éve építi a zenei pályáját. A történetében engem leginkább az érintett meg, hogyan tudta közben megőrizni...

Az embernek előbb élnie kell, hogy legyen miből játszania – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Hámori Ildikó 

Hámori Ildikó több mint hat évtizede van jelen a színpadon és a filmvásznon, mégsem érzi úgy, hogy az életkorának határt...

Szeptemberi bakancslistánk: programok testnek, léleknek és szellemnek 

A nyár könnyedsége után az új évszak jó alkalom arra, hogy a megszokott rutin mellett helyet adjunk valami újnak. Összegyűjtöttük...
kave_foto_unsplash

Napi 2-3 csésze? A kávé és a mentális jóllét finom egyensúlya

A kávé régóta több, mint egyszerű élénkítő ital. Reggeli rituálé, délutáni szünet, beszélgetések kísérője, és egyre több kutatás szerint akár...

EZ IS ÉRDEKELHET

A választásaink adják az életet az életünknek – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Ungár Anikó

Mit jelent jól lenni akkor, amikor az élet nem mindig úgy alakul, ahogy terveztük? Ungár Anikó szerint elsősorban azt, hogy...

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Van, aki hajnalban kel, meditál, fut, naplót ír és már reggel hétkor meghódítja a világot. Más pedig háromszor nyomja ki...

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

Közel minden második felnőtt magyar internetező fordult már mesterséges intelligencián alapuló alkalmazáshoz egészségügyi kérdésben. A fiatalok körében ez az arány...

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Van egy pillanat minden önfejlesztési úton, amikor kiderül, hogy amit csinálunk, az valódi belső munka volt-e, vagy csak egy sebtapasz....

Az éhség tényleg elveszi az eszünket?

Ismerős az a pillanat, amikor egy fontos feladat közepén egyszer csak már csak arra tudsz gondolni, hogy enned kellene? Amikor...

2 könyv arról, hogyan találhatunk vissza ahhoz az élethez, amely valóban a miénk

Van, hogy nem egy nagy tragédia vagy váratlan fordulat miatt érezzük úgy, hogy változtatnunk kell. Nincs látványos összeomlás, csak egyre...

Az embernek előbb élnie kell, hogy legyen miből játszania – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Hámori Ildikó 

Szeptemberi bakancslistánk: programok testnek, léleknek és szellemnek 

Napi 2-3 csésze? A kávé és a mentális jóllét finom egyensúlya

Hol kezdődik a valódi szabadság? – a Tudatos döntések vendége Szűcs Péter

„Most tanulom, milyen örömből dolgozni” – interjú Sivák Zsófiával

Színtelen elegancia, avagy milyen viszonyban vannak a színek és a bátorság