A gyerekkor nem egy túlélőtábor

A szülőség hozott anyagból dolgozik, hiszen az apák és az anyák a saját családjukból hozott minta és a társadalmi elvárások hatása alatt igyekeznek kisebb-nagyobb sikerrel a maguk elképzelései szerint nevelni, formálni a gyermekeiket. Juhász Marianna írása.

A feladat egyáltalán nem könnyű, főleg azért, mert ha egy gyerekkel valamilyen nehézség vagy probléma adódik, akkor a környezet hajlamos azonnal a nevelésben keresni az okokat. Mindezt úgy, hogy a szülőségre, a vele járó mindennapi kihívásokra, a váratlan szituációkra nem igazán lehet előre felkészülni. Különösen nehéz helytállni akkor, amikor teljesen másképp szeretnénk nevelni a gyerekeinket, mint amit mi annak idején a szülői házban tapasztaltunk. Ez pedig egyre gyakrabban előfordul, mert a világ rengeteget változott, generációról generációra jelentősen átalakulnak a kulturális értékek és a társadalmi normák, melyek megszabják, hogyan lehetünk elég jó szülők, és mire van szüksége a gyerekeknek ahhoz, hogy ideális környezetben nőjenek fel.

A 20. század közepéig a hideg és korlátozó, tekintélyelvű nevelés volt jellemző, amikor egyfajta elvárás is volt, hogy a gyerek legyen fegyelmezett, kövesse a szabályokat, engedelmeskedjen a felnőtteknek, legyen jó magaviseletű. Majd a 20. század végén, a 2000-es évek elején megjelentek a különféle nevelési trendek, köztük a gyermeket túlságosan óvó és féltő, szinte már vattába csomagoló szülői módszerek.

A gyereknek nem csak jövője, jelene is van

„Ennek egyrészt az az oka, hogy megváltozott a gyerekek családon belüli státusza. Korábban általánosan elfogadott volt, hogy a gazdasági termelőegység részének tekintették őket, ezért volt, aki 4 évesen már libát terelt, 8 évesen beállt a kovácsműhelybe inaskodni az apja mellé, 12 évesen már önálló feladatokat kapott, 17 évesen pedig megházasodott és családot alapított. A múlt század közepéig a gyerekkort jellemzően nem tekintették értéknek még azok az elit családok sem, ahol fontos volt a gyerek jövője, ezért gondoskodtak a megfelelő taníttatásról. Ám a gyerek jelene ebben az esetben sem volt fontos.

A változást a második világháború utáni időszak hozta meg. Ekkortól beszélhetünk arról, hogy a társadalom széles rétegei kezdtek a gyerekkorra mint kitüntetett, értékes időszakra tekinteni. Ebben óriási szerepe volt annak, hogy a pszichológia mint tudományág eredményei lassan elkezdtek elterjedni. A gyerekkor célja innentől már nem csak a túlélés lett” – összegzi Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, aki úgy véli, egy végletesen túlóvó időszak után most újra folyamatban van egy visszarendeződés, amikor már nem feltétlenül akarjuk átírni a Piroska és a farkas című mesét csak azért, hogy a gyerekek ne találkozzanak erőszakkal.

A szakember szerint ez a visszarendeződés egy egészségesebb nevelési gyakorlatot kínál, hiszen sokkal inkább szeretettel, figyelemmel, de keretek között tartva nevel a 21. század elején megjelenő és a jelenre is hatással lévő szélsőséges gyakorlatokhoz képest.

„Mindig is nagyon sokféle módon neveltük a gyerekeinket, és ez a polarizáció most is jelen van. Bár vannak kutatók, akik szerint nem a megosztottság lett erősebb, hanem leginkább arról van szó, hogy a közösségi média hatására sokkal láthatóbb és sokkal nyilvánvalóbb, hogy mennyiféle gyereknevelési modell létezik. Emellett a gyerekjogok megjelenése is kijelöl egy határt. Bár jelenleg Magyarországon teljes szabadsága van a szülőknek abban, hogyan nevelik a gyermeküket, és jellemzően akkor szól bele az állam a döntéseikbe, ha a gyerek egészséges fejlődése másként veszélybe kerülne” – mondja a szakember hozzátéve: az, hogy egy szülő mit gondol, a gyereknek mit szabad, és mit nem, mire képes, vagy mire nem, az leginkább a családi mintázatokból, az öröklődő gyereknevelési technikákból következik.

A teljes cikket megtalálod a Remind Bookazine tizedik lapszámában! Kattints, és szerezd be most!

Fotó: Getty Images

Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!

Hogyan segítenek bennünket szülőként a buddhizmus alapelvei?

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Mit veszít egy férfi, ha soha nem tanul meg érezni? – interjú Németh Kornéllal

Sikeres cégvezető, karizmatikus férfi, aki mindent irányít - egészen addig, amíg rá nem jön, hogy önmagához nincs hozzáférése. A Fele...

„Boldogan lettem ötvenéves!” – interjú Nagy Zsolttal

Nagy Zsolt nem az a színész, aki kész válaszokkal érkezik egy interjúra. Ő inkább hangosan gondolkodik, mélyen belemegy az érzésekbe,...

Budapest egy hétvégére a Formula–1 és a Moët & Chandon fővárosa lesz

A Formula–1 Magyar Nagydíj hétvégéjén, július 24. és 26. között, nemcsak a Hungaroringen pörögnek fel az események, hanem Budapest számos...

Nem a siker, hanem az önmagunkhoz való visszatalálás az, ami hosszú távon megtart bennünket – Krizsó Szilvia vendége Török Ádám

Sokáig azt hisszük, hogy az életünknek egyetlen jó forgatókönyve van. Meg kell találni a megfelelő hivatást, a megfelelő társat, a...

Tosca a csillagos ég alatt

A magyar–osztrák határ közelében fekvő Szentmargitbányai Kőfejtő az elmúlt években az európai nyári szabadtéri operajátszás egyik fontos helyszínévé vált. Idén...

„Amin nevetünk, az gyakran arról szól, ami a legjobban fáj” – a The Long Story vendége Kovács András Péter

Sokszor úgy gondolunk a humorra, mint könnyed szórakozásra: néhány jól időzített poénra, felszabadult nevetésre, egy estére, amikor kikapcsolhatjuk a gondolatainkat....

Az esztétikai kezelések örök életre szólnak? Mi történik, ha abbahagyjuk őket?

Az esztétikai orvoslás egyik leggyakoribb kérdése nem az, hogy egy kezelés fájdalmas-e, hanem az, hogy meddig tart az eredménye. Szinte...

A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Miért érezzük magunkat kimerültnek akkor is, amikor szinte semmit sem csináltunk? Miért leszünk ingerlékenyebbek, lassabbak, szétszórtabbak egy hőhullám idején? És...

Nyári megfázás, nyakmerevség – nem biztos, hogy a klíma okozza

A nyári megfázások és légúti panaszok hátterében sok esetben nem maga a légkondicionáló, hanem annak elhanyagolt karbantartása és helytelen használata...

„Az időskor egyik legfájdalmasabb része a láthatatlanná válás” – interjú Fekete Judit íróval

A nyár elején jelent meg Fekete Judit új, hol nevettető, hol torokszorító új regénye, a Dolli – Amikor üt az...

EZ IS ÉRDEKELHET

Mit veszít egy férfi, ha soha nem tanul meg érezni? – interjú Németh Kornéllal

Sikeres cégvezető, karizmatikus férfi, aki mindent irányít - egészen addig, amíg rá nem jön, hogy önmagához nincs hozzáférése. A Fele...

„Boldogan lettem ötvenéves!” – interjú Nagy Zsolttal

Nagy Zsolt nem az a színész, aki kész válaszokkal érkezik egy interjúra. Ő inkább hangosan gondolkodik, mélyen belemegy az érzésekbe,...

Budapest egy hétvégére a Formula–1 és a Moët & Chandon fővárosa lesz

A Formula–1 Magyar Nagydíj hétvégéjén, július 24. és 26. között, nemcsak a Hungaroringen pörögnek fel az események, hanem Budapest számos...

Nem a siker, hanem az önmagunkhoz való visszatalálás az, ami hosszú távon megtart bennünket – Krizsó Szilvia vendége Török Ádám

Sokáig azt hisszük, hogy az életünknek egyetlen jó forgatókönyve van. Meg kell találni a megfelelő hivatást, a megfelelő társat, a...

Tosca a csillagos ég alatt

A magyar–osztrák határ közelében fekvő Szentmargitbányai Kőfejtő az elmúlt években az európai nyári szabadtéri operajátszás egyik fontos helyszínévé vált. Idén...

„Amin nevetünk, az gyakran arról szól, ami a legjobban fáj” – a The Long Story vendége Kovács András Péter

Sokszor úgy gondolunk a humorra, mint könnyed szórakozásra: néhány jól időzített poénra, felszabadult nevetésre, egy estére, amikor kikapcsolhatjuk a gondolatainkat....

A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Nyári megfázás, nyakmerevség – nem biztos, hogy a klíma okozza

„Az időskor egyik legfájdalmasabb része a láthatatlanná válás” – interjú Fekete Judit íróval

Megjelent a Remind Longevity különszáma – és most értékes nyereményekkel is gazdagodhatsz

Lisszabon, második pillantásra

Mit keresünk valójában egy fesztiválon? Talán egymást – a Tudatos döntések vendége Oszkó-Jakab Natália