Több száz kisbaba él jelenleg is kórházban, mert szüleik nem tudják, vagy nem akarják hazavinni őket. A tavalyi média visszhangnak köszönhető jogszabályi módosítások nyomán 2024. júliusa óta felgyorsult azoknak a babáknak az örökbeadása, akiket hat hete nem látogat a családjuk. De sajnos ez korántsem jelenti azt, hogy a probléma megoldódott, hiszen a kórházban hagyott babáknak csak 20 százaléka adható örökbe, és a folyamat sok estben nem is túl zökkenőmentes.
Szifiliszes szülőanya, anyakönyvezetlen csecsemő…
Drámai történetekkel indult az SOS Gyermekfalvak anyák napi kampánya. Az alapítvány örökbefogadó nők történetein keresztül mutatta be, mit tapasztaltak a hónapokra kórházban hagyott gyerekekkel és kórházi ellátásukkal kapcsolatosan a jogszabályi változások nyomán. Íme néhány részlet a szívszorító történetekből.
„2,5 hónapos volt a baba, amikor mi először láthattuk a kórházban, de csak karácsony előtt vihettük haza, addigra már majdnem 7 hónapos volt”– meséli Réka az egyik szülő. A család egy adminisztratív hiba miatt várakozott majdnem 5 hónapot, miután az első találkozás megtörtént a kicsi ugyanis nem volt anyakönyvezve. A leendő szülök pedig engedély híján hónapokig nem láthatták újra, be sem mehettek hozzá a kórházba.
Szilvia már a 15. lombik kezelésen volt túl, amikor férjével az örökbefogadás mellett döntöttek. Két éve várakoztak, amikor hirtelen felgyorsultak az események. „Mivel ez titkos örökbeadás volt, annyit árultak csak el, hogy ő a második baba, az anyuka szifiliszes, de a pici egészséges. A szülés után rögtön otthagyta, meg se szoptatta. Annyira hálásak voltunk, mert úgy ment el a kórházból, hogy a szifilisz szűrést még megkérte a picinek” – meséli Szilvi. 2024-ben egyébként 42 szifiliszes kisbaba született Magyarországon, közülük kilencen belehaltak a fertőzésbe. Máténak szerencséje volt, nem kapta el szülőanyjától a fertőzést.
Elza egyik nap még a tengerparton nyaralt, másik nap meg anyuka lett. Férjével kilenc hónapot vártak gyerekre, ami extrém gyorsnak számít csecsemők esetében. Elza egy hétre beköltözhetett a baba mellé a kórházba, így testközelből tapasztalta meg, mi történik a kórházban hagyott gyerekekkel. A koraszülött osztályon akkor 9 újszülött volt egyedül, szülő nélkül, ennyi babát már a kórházi személyzet sem tudott ellátni, meghaladta az erejüket. „Gyorsfolyású cumisüveget adtak nekik, hogy minél hamarabb végezzenek, ők meg alig bírták lenyelni. Szinte fuldokoltak. Olyan mohón evett az én gyerekem is, mint az összes baba, az orrából folyt a tej. Persze, az egyetlen dolog, amiért felvették őket, az ételhez kapcsolódott. Az egyetlen jó dolog nekik a kaja volt” – meséli Elza, aki – bár titkos örökbefogadás volt – ismeri gyermeke életadó anyját: a baba kórházi karszalagján szerepelt ugyanis a neve.
Emelkedik az állami gondozásba kerülők száma
A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a kórházban hagyott gyerekek száma 2095 fő volt, közülük 1291 gyermeket adtak örökbe. Minden negyedik egy éves kor alatti volt. A kórházban hagyott gyerekeknek ugyanakkor nagyjából 80 %-a nem örökbe adható. Nem tudni, hányan vannak, hány hónapot töltenek kórházban, milyen az egészségügyi állapotuk, milyen körülmények közül jönnek az anyák. Az anyák napi kampány következő szakaszában az SOS gyermekfalvak most az ő sorsukat követte nyomon a hozzájuk érkezett kórházi megkeresések alapján.
Az alapítványhoz októbertől március végéig 103 olyan megkeresés érkezett, amikor 12 hónap alatti kisbabának kerestek nevelőszülői családot.
A babák az esetek 80 százalékában kórházban tartózkodtak, néhány esetben különleges gyermekotthonban és pár esetben voltak csak otthon vagy épp családbafogadó gyámnál. Egy esetben fordult elő, hogy a csecsemő édesanyjával börtönben tartózkodott. A legidősebb kórházban tartózkodó csecsemő a megkeresés idején már betöltötte a 8 hónapos kort.
A magyarországi adatokat tekintve minden 12. gyerek koraszülött, a kórházban hagyott babák esetében azonban – vélhetően a gondozatlan terhesség és az anya életkörülményei, életmódja miatt – magasabb az egészségügyi kockázat: minden ötödik baba előbb jön világra. A legkorábban született baba a 27. hétre érkezett, a legkisebb súlyú pedig 1730 gramm. 10 esetben jelölt meg a kórház/gyermekotthon egészségügyi problémát a babáknál, többek között megjelent a légzéstámogatási igény, hallássérülés, nyitott koponya, szifilisz, elvonási tünetek.
A dokumentumok alapján az anyák 7 %-a volt szerfüggő, 7 %-ának voltak pszichiátriai problémái. Az esetek negyedében a baba első gyermeke az anyának, negyedében második vagy harmadik, vagyis az anyák több mint fele négy- vagy többgyerekes szülő, előfordult 12 gyermekes is. A családi létszám növekedésével összefüggésben emelkedik az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma: a nem elsőszülött babák 87,5%-ánál már a testvérekről sem az édesanya gondoskodik, döntő többségben szakellátásban élnek.
A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.
Képek: SOS Gyermekfalvak, Canva
Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog!
