A kávéfogyasztás az elmúlt néhány évtizedben radikális növekedésnek indult, és mára nagyjából kétmilliárd csésze kávé fogy el világszinten naponta. Ebben minden bizonnyal közrejátszik az, hogy bizonyos új kávékészítő eszközök rendkívül leegyszerűsítették a főzési folyamatot attól kezdve, hogy a kávébabból kinyerjük az aromás italt, majd a gőzölgő csésze eljut az asztalunkra. Az egyik ilyen instant megoldást a kapszulás kávék jelentik, amelyek bár egyes vélemények szerint messze elmaradnak egy valódi eszpresszó minőségétől, néhány érv mellettük elvitathatatlan. A már említett egyszerűségen túl a kávégép könnyű tisztítási folyamata sem elhanyagolható, ráadásul komolyabb barista tudás nélkül is stabilan ugyanolyan minőségű kávét készíthetünk. Sőt George Clooney-nak köszönhetően még azt is elhisszük, hogy ez az egész valójában iszonyú menő.
Csak kapszulás kávét ne?
Az elmúlt években nemcsak a kapszulás kávék rajongóinak, hanem az ellenzőinek a száma is megugrott, hiszen az eljárásnak köszönhetően a kávék egyszer használatos kapszulákba vannak csomagolva, amelyek egész biztosan nem tesznek jót a környezetünknek. Még akkor sem, ha a gyártó éppen az ellenvélemények hatására intenzíven elkezdte kommunikálni, mekkora hangsúlyt fektet a kapszulák begyűjtésére és újrahasznosítására. Azzal a ténnyel viszont aligha lehet vitába szállni, hogy az újrahasznosításnál jóval környezetkímélőbb, ha ezek a kapszulák egyáltalán nem léteznek.
A vitába bekapcsolódva a The Conversation alapul vett pár kávékészítési módot, és megvizsgálta, azok milyen karbonlábnyomot hagynak a földön. Kutatásuk meglepő eredménnyel zárult. Talán mégsem a kapszulás kávé lenne az igazi mumus?
Az ültetvényekről a polcra
A kávé az ültetvényekről hosszú utat jár be, amíg eljut a konyhánkig. A kávébabok megtermesztése (tehát az ültetvényen végzett munkafolyamatok) után a (többszöri) szállítást, a kávépörkölést, illetve az olyan későbbi lépéseket is mérlegelni kell, mint a kávéőrlés és a kávéhoz használt víz felforralása. Ezek egytől egyig erőforrás-igényesek, a folyamatok elvégzése közben pedig üvegházhatású gázok kerülnek a levegőbe. A probléma részét jelentik természetesen a felhasznált csomagolóanyagok és a keletkező hulladék is.
A filtertől az instantig
A The Conversation négyféle kávékészítési módot vizsgált: a filterkávét (25 gramm kávéval számolva), a kapszulás kávét (14 gramm), a french press eljárással készülőt (17 gramm kávé) és végül az instant kávét (12 gramm). Bánatunkra pont az eszpresszó nincs köztük (vagy éppen az itthon rendületlenül legnépszerűbbnek számító kotyogós), de ezek a műfajok az amerikai kontinensen kevésbé elterjedtek.
A végeredmény szerint a legnagyobb karbonlábnyomot nem a kapszulás, hanem a filteres kávé produkálta, hiszen ennek az elkészítéséhez nagyságrendileg több kávé szükségeltetik, ráadásul a melegvíz-fogyasztás (a víz felmelegítése és melegen tartása) is több energiát emészt fel. A legkevésbé problémás pedig az instant kávé, már amennyiben az előírások szerint (megfelelő mennyiségű kávéval és vízzel) készítjük el. A kapszulás megoldás közel feleannyi gramm kávét tartalmaz, mint a filteres, márpedig 11 gramm arabica kávé előállítása Brazíliában a számítások szerint 59 gramm szén-dioxid lábnyommal jár, míg a kapszulák esetében ez az érték mindössze 27 gramm.
A termelés a legnagyobb gond
Mint a fentiekből látszik, maga a termelés az, ami a legnagyobb kibocsátást okozza, értéke a teljes folyamat 40-80%-át fedi le. Ez annak köszönhető, hogy ahelyett, hogy természetes módon, árnyékban nőnének a cserjék, a nagy kávéültetvények közvetlen napfénynek vannak kitéve. Így viszont folyamatos, intenzív öntözést igényelnek, valamint a termesztés során a minél bőségesebb hozam reményében nagy mennyiségben használnak fel (mű)trágyát és rovarirtókat is.
Mit tehetünk?
A cikk elsősorban a kávéfogyasztás mérséklését ajánlja, de amennyiben nem szeretnénk lemondani erről a luxusról, már az önmagában nagy előrelépés lehet, ha az egyes típusú kávékat valóban az ajánlások szerint, kimérve adagoljuk – ez egyébként kedvez az ízhatásnak és segíti a konstans csészeminőséget. Kapszulás kávé esetén pedig gyűjtsük és vigyük vissza az elhasznált kapszulákat, vagy térjünk át teljesen az újrafelhasználható kapszulákra (ilyenkor ismételten mi adagoljuk a kávét).
A valóságban azért szerencsére nem minden ennyire fekete és fehér. A fentiek kizárólag a tömegtermelésre és fogyasztásra szánt kávékat veszik alapul, azaz elsősorban olyan nagyipari termékeket, amelyeknek a kávéínyencek a közelükbe se néznének. Ráadásul a nagy márkák is kezdenek ráállni arra, hogy termékpalettájukban megjelenjenek a környezetkímélőbb módokon előállított kávék, és eleve fenntartható ültetvényekkel szerződnek – még ha ez természetesen maga után vonja azt is, hogy bizonyos kávékat nagyságrendekkel magasabb árfekvésben kínálnak.
Fotók: Canva
Szeretnél tudatosabban étkezni? Próbáld ki a vegán étrendet, és olvasd el a róla szóló cikkünket!
