A címben szereplő sor a Compact Disco pár évvel ezelőtti slágeréből származik, és a fiúk fején találták a szöget: évezredek óta jóban-rosszban együtt élünk ezzel a kivételes virággal, elgondolni is rémisztő, milyen volna a világ rózsák nélkül. Mindig kísérleteztünk velük, használtuk őket, kerestük a lehető legjobb formájukat, de igazán úgy pár száz éve kapcsoltak rá a rózsanemesítők, miután a modern embernek rengeteg új ötlete és igénye merült fel. A szakemberek korántsem csak a virágok színével, illatával foglalkoznak, sokrétűen igyekeznek tökéletesíteni az amúgy is tökéletest, hogy az a kertészeknek, vásárlóknak, műkedvelőknek még többet adhasson. Munkájuk a tudomány és a művészet sajátos keveréke, amihez szenvedélyre és sok türelemre van szükség: egy új rózsa létrehozása hosszú évekig tart.
Modern rózsák
Hogy mi mindent kellett elsajátítani a magukra valamit adó rózsáknak a nemesítők biztatására? A közelmúlt változásai valóban szédítőek:
Rózsát az is szeretne ültetni, akinek a kertje a klímaváltozás következtében évről évre forróbb és szárazabb, és az is, aki hideg vidékeken él. Fontos tehát az ellenálló fajták kikísérletezése. A szakértők előzékenyen foglalkoznak a tüskeproblémával, és elő is rukkolnak egy-egy teljesen biztonságos, tüske nélküli fajtával. Nem szép látvány a sárguló levél, a csenevész virág, a rózsáknak a rajongók kedvéért meg kell hát tanulni vigyázni magukra, minél inkább ellenállni a kártevőknek, a növénybetegségeknek. A vásárlók ugyanakkor szeretik a lehető legkevesebb növényvédőszerrel ápolni a rózsáikat, mérgek helyett inkább természetes szereket keresnek.
A nemesítők munkájának látványos eredménye, amikor sosem látott árnyalat jelenik meg egy virágon. Mind nehezebb új és újabb színeket kikeverni, de a színváltós fajtákban még sok lehetőség rejlik (amikor a bimbó piros, a kinyílt virág sárgába hajló; amikor a szirmok közepe, szegélye, töve eltérő árnyalatú). Dolgoznak rajta, szinte megszállottként, hogy a növények évente többször vagy a végtelenségig elnyújtva virágozzanak, és hogy az illatuk is minél áthatóbb és hosszan élvezhető legyen. Sokan úgy képzelik, hogy a rózsának a hosszú szárú, hatalmas virágú forma a természetes állapota, pedig ez is már nemesítés eredménye. De nagy a rajongótábora a kócosabb, apróbb, de több virágot hozó bokroknak is.
A tűzvörös és napsárga változatokról aligha mond le a világ, de évek óta kitart a halvány, diszkrét árnyalatú rózsák trendje is. A történelmi rózsák esetében épp ezek a pasztell-, finom színek dominálnak, nem is csoda, hogy mind többen ismerkednek a már századokkal ezelőtt is létezett, sokszor épp a megkapó egyszerűségükkel díszítő fajtákkal – ezek a kertbe és az asztalra is egészen más hangulatot varázsolnak, mint látványosabb, modern társaik.
Nagy rajongók
Kit ne ihletett volna meg a rózsa? Festőket, fotográfusokat, tájépítészeket, történészeket, írókat egyre foglalkoztat a különleges növény és annak kulturális háttere. Címerek, ruhák, zászlók, homlokzatok dísze, gyakran már az ábrázolása apró eltéréseiből kikövetkeztethető, hogy a motívum Angliában, Törökországban, Bécsben vagy éppen Iránban született-e.
Nick Knight neves brit divatfotós és rendező régi korok festményeit tanulmányozva készítette el finom, légies képeit saját kertjének rózsáiról a Roses From My Garden című sorozatba.
David Beckham tavaly posztolt cotswoldsi birtokáról, amint lelkesen rózsát ültet. A tematikus oldalak azután alaposan elemezték a kezében látható fajtát, vélhetően a Queen of Sweden eladásai is megugrottak azokban a napokban. Magyarországon is beszerezhető, azt írják róla, hogy a színe kezdetben lágy barack, majd tiszta rózsaszínre vált.
Catherine Deneuve több interjúban is elmesélte már, hogy szenvedélyesen kertészkedik, és annyira szereti a történelmi rózsákat, hogy egy-egy tőért néha Angliába is átruccant. Deneuve annyival mindenképp előrébb jár Beckhamnél, hogy róla már neveztek el rózsát: egy elegáns, lazacrózsaszín virágú (díjnyertes) tearózsa viseli a francia sztár nevét.
Virágokkal történelmi személyiségeket, sőt eseményeket, helyeket is megörökítünk.
Így kapott rózsát a Margitsziget Rózsakertjének ősét megalapító József nádor (az övé „a naplemente színeiben játszó, erős teaillatú” virág lett) vagy Arany János (akié „enyhe illatú, égő cseresznyepiros színű, erősen telt virágú), de Brassó városát vagy a millecentenáriumot is kereshetjük rózsa képében.
Pompás kertek Magyarországon
Járjunk egyet, figyeljük meg személyesen a rózsákat, mielőtt választanánk magunknak néhány tövet. Épp ezek a legalkalmasabb napok, hetek az évben a rozáriumok felkeresésére, vagy a kánikula levonulása után, kora ősszel érdemes újra meglátogatni a rózsakerteket.
És persze jövő tavasszal.
A nagy – Budatétényi Rózsakert és a Rózsaember
Az ország egyik legnagyobb tematikus kertje és gyűjteménye, több ezer tővel. Látogatható, de mivel tudományos célokat is szolgál, nem árt figyelni a Facebook-oldalon megjelenő híreket, eseményeket. Itt dolgozott Márk Gergely (1923–2012) a híres és sikeres rózsanemesítő is, több mint félezer csodálatos fajta létrehozója, igaz, hogy a róla készült „A Rózsaember” című dokumentumfilmben azt mondja, hogy a nemesítő csupán csinál ezt-azt, az alkotó maga a természet… Ám a Márk-rózsák közül jó pár ma is kapható a komolyabb kertészetekben.
A nemes – Cziráky Margit Rózsakert, Fertőd
Az Esterházy-kastély rózsakertjében már márciusban égett a munka a kertészek keze alatt, megmetszették
a bokorrózsákat és a rózsalugast alkotó növényeket, és ezek most teljes vagy közel teljes pompájukban tündökölve várják a látogatókat. A kert alkalmas igazi álom-esküvők és fotózások megrendezésére is, ahogy azt számtalan fotó is bizonyítja a Facebook-oldalukon.
A születésnapi – Rózsakert a Gellért-hegyen
Tavaly, Budapest 150. szülinapjára több ezer tős kertet telepítettek a Gellért-hegy tetején is változatos színű, virágformájú és -illatú fajtákkal. A Főkert leírása szerint a Jubileumi park területén sétálók egészen pontosan 3195 rózsatövet vehetnek szemügyre az ágyásokban, amelyek mind egy-egy magyarországi vagy határon túli magyar települést jelképeznek.
A pesti – A Szent István park rózsakertje
Az újlipótvárosi tér ágyásainak megtervezésében még Márk Gergely nemesítő is segített. A szezonban itt számtalan Márk-rózsával ismerkedhetünk meg, köztük olyanokkal is, amelyek évente kétszer, de akár háromszor is hoznak virágot. De gyönyörködhetünk még ezenkívül a szolnoki Verseghy park, a margitszigeti Rózsakert vagy a szegedi Füvészkert virágaiban is.
Képek: Pexels, Unsplash
Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog!
