hirdetés
Ki ne szeretné a színes, látványos virágokat, amelyek valóságos mesevilággá varázsolják a hátsó kertet. De vajon egy színpompás, látszólag sokféle árnyalatú növényt felvonultató udvar szolgálhatja-e valóban a biodiverzitást? V. Topor Erika szerint fontos, hogy különbséget tegyünk a látványos, de ökológiailag kevéssé hasznos kertek és az élővilágot támogató biodiverzitás között.
„Manapság sok kertre jellemző, hogy a valódi biodiverzitás csupán sokadrangú, helyette sokkal fontosabb, hogy szép, színes és virágzó növényekkel legyen teli. Nekem is sokféle hortenziám van, de én még rovarokat nem láttam rajtuk. Rengeteg olyan növény létezik, ami csodálatos virágba borul, de jóformán semmi sem látogatja.”
Egy ökológiailag valóban sokszínű kert nemcsak szép, hanem hasznos is a rovarok, madarak és más élőlények számára.
Fontos például, hogy olyan növényeket válasszunk, amelyek vonzzák a beporzókat, mint a méhek és pillangók.
„Vannak olyan évelő növények, amelyek táplálékot biztosítanak bizonyos rovaroknak az úgynevezett érési táplálkozás során – ezek nélkül nem lehet igazán lepkebarát vagy méhbarát kertet kialakítani. A hőségben a méhek árnyékos, nyugodt helyeket keresnek, ezért szükség van búvó- és pihenőhelyekre is, nemcsak virágokra. Ugyanez igaz a madarakra is: sok faj rovarevő, így fontos, hogy legyen elegendő természetes táplálékforrás a szezon egészében – például télen maradjanak a bokrokon bogyók.”
A valódi biodiverzitás tehát nem csak a növények számától függ, hanem attól is, hogy milyen funkciókat töltenek be a kert ökoszisztémájában.
Hajlamosak vagyunk róla megfeledkezni, pedig a nyüzsgő kert alatti világban, vagyis a talajban zajló élet is kulcsfontosságú a biodiverzitás szempontjából. Fontos, hogy tisztában legyünk vele, a talaj minőségének a javítása nemcsak növényeinknek, az egész ökoszisztémának jót tesz.
„A valódi biodiverzitás a talajélettel együtt képez egységet” – mutat rá Erika.
„Ha a talajéletet elkezdjük helyreállítani, egyre több gyomnövény is meg tud jelenni, ami szintén hozzájárul a sokféleséghez.”
A következő, megkerülhetetlen kérdés az, hogy milyen növényekkel gazdagítsuk a kertünket? „A kert – bármilyen állapotú –, már egy ökoszisztéma. Hogy mennyire működik jól, az más kérdés. Ezzel együtt növényt mindig a helyi adottságokhoz választunk: kitettség, napsütés, csapadékmennyiség, talajminőség – mind számítanak” – mutat rá Erika.
Különösen fontos az őshonos növények szerepe, mivel ezek jobban alkalmazkodtak a helyi klímához, ellenállóbbak a szélsőséges időjárással szemben, és a helyi állatfajok is ezeket ismerik fel táplálékként vagy élőhelyként.
Bár egy-egy egzotikus növény izgalmas színe lehet a kertünknek, Erika szerint mindenképpen kerüljük ezeket, hiszen komoly problémát okozhatnak: kiszorítják az őshonos növényeket, felborítják az ökológiai egyensúlyt.
„Az invazív növények rendkívül könnyen alkalmazkodnak, gyorsan terjednek, és más növényeket szorítanak ki az élettérből” – magyarázza.
Erika hangsúlyozza, hogy a biodiverz kert korántsem csak a növényekről szól. A madarak, sünök, katicák, méhek vagy lepkék jelenléte egy jól működő ökoszisztéma jelei. Azt javasolja, készítsünk odúkat a madaraknak, itatót a rovaroknak, búvóhelyet a sünöknek, tegyünk ki rovarhotelt, hogy minél több állatot csalogassunk be. A jelenlétük hiánya ugyanis árulkodó lehet.
„Ahogyan egy házi macska is átköltözik a szomszédhoz, ha ott több az egér (vagy jobban főz a szomszédasszony), úgy a sünök is megkeresik a számukra vonzóbb életteret, ha nálunk kevés élelemre számítanak” – mondja.
„A katicákat és más hasznos rovarokat is akkor csalogathatjuk be, ha nem pusztítjuk el növényvédelemmel a kártevőket. A növényvédő szerekkel nemcsak az a gond, hogy a katicákra veszélyes készítmények, hanem az is, hogy ha nincs levéltetű, akkor majd tovább állnak. Természetes egyensúlyra kell törekednünk.”
A biodiverzitás megteremtése nem egy hétvége alatt nyélbe üthető projekt – folyamat türelmet és figyelmet igényel. Cserében viszont egy nyüzsgő, sokszínű kertet kaphatunk, amely nemcsak szép, de élő – a talaj fölött és alatt is.
Remind Expert
V. Topor Erika, okleveles kertészmérnök, naturkertész és a Kertportál – Fenntartható kertek szakértője már kislány kora óta kertész szeretett volna lenni – töretlen lelkesedés azóta is tart. A biokertészkedés, a természetközeli és ökologikus kertészkedés a fő irányvonala, melynek egy része a kerttervezésekben is megjelenik, másik csapása, részben a veteményes és a kisgazdaság, mindennapjait jelenti. Kerttervező irodaként, kertészeti szakkönyvíróként és magazintulajdonosként segíti a kertbarátokat, workshopokon és a
Fotó: Nora S, Eriks Abzinovs, Julius Weidenauer, Diana, Elina Volkova, Helena Jankovičová Kováčová / Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
hirdetés
