Bizonyára senkinek sem kell ecsetelni, a járványidőszakban a kényszerű bezártság mennyire átrendezte az életünket. Mindannyian átéltük, hogy nem mozdulhattunk ki, nem találkozhattunk a szeretteinkkel, az ismerőseinkkel, és ez komoly fizikai és mentális kihívások elé állított bennünket. Személyiségtípuson múlt, hogyan tartottuk karban a saját testünket. Sokan megtanultak főzni, vagy elmerültek az otthon végezhető sportokban, és szépen lassan kisebb edzőteremmé alakították át a lakásukat. A másik végletre is bőségesen találunk példát: volt, aki teljesen elhagyta magát, a home office-nak hála ki sem mozdult a fotelből, aminek bizonyára szemmel látható eredménye lett. A legnagyobb baj, hogy a legtöbben ezután sem tettek azért, hogy legalább a régi formájukat visszanyerjék, a mindennapjaikba nem tért vissza a testmozgás. Ezt bizonyítandó konkrét számokkal rukkolt elő egy amerikai kutatás.
Okosóra, okos számok
Sokan viselnek okosórát, aminek rendkívül jótékony hatása van: az óra lépésszámlálóként is funkcionál, motivál, hogy legalább az ajánlott 10000 lépés és a megfelelő számú lépcsőzés napról napra meglegyen.
Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet All of Us nevű programjának célja, hogy megtalálja azokat a módszereket, amelyekkel a hétköznapi ember egészségesebb életet élhet, nagyobb szerepet kaphat a testmozgás az életében. A programban részt vevők legtöbbjén naponta legalább 10 órán át évek óta rajta van egy aktivitásmérő, aminek az eredményeit összegzik és felhasználják.
A jelenlegi kutatásban több mint 5500-an vettek részt. A kutatók 2018. január 1-jén kezdték az adatokat gyűjteni egészen 2021 végéig. A 2020. január 31-ig kapott számokat tekintették a COVID-ot megelőző időszaknak.
Csökkenő számok
A Nashville-i Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjában dolgozó Dr. Evan Brittain a CNN kérdésére rávilágított, hogy az eredmények alapján az emberek nagyjából 600 lépéssel tesznek meg kevesebbet napjainkban, mint a járvány előtti időkben. Dr. Brittain számára a legfontosabb tanulság, hogy a COVID-időszaknak a megfertőződéstől függetlenül is vannak hosszú távú egészségügyi következményei, hiszen a számok bizonyítják, hogy másként viszonyulunk a testmozgáshoz.
Az eredmények szerint a legkevesebb lépést a hátrányosabb anyagi és társadalmi helyzetben lévők tették, akik hatványozottan ki voltak téve a stressznek, és nem rendelkeztek védőoltással. Ami azonban meglepő eredményt hozott, hogy a hatvan év felettiek lépésszáma nem változott a járvány beköszöntével. Ezzel szemben éppen a legaktívabbnak gondolt, 18 és 30 év közöttiekre volt a legnagyobb hatással a karantén, lépésszám tekintetében negatív értelemben.
Dr. Brittain arra hívta fel a figyelmet, hogy a tendencia állandósulása növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és más olyan betegségek kockázatát, amelyek szorosan összefüggenek a jelentős részben ülve történő feladatvégzéssel.
Természetesen még túl korai megállapítani, tartós marad-e a jelenség, de az amerikai adatok kellőképp aggasztók.
Veszélyben a fiatalok
Vajon miért kaptunk egészen más eredményeket, mint azt bárki megtippelte volna? Jobban belegondolva az ok magától értetődő. A még dolgozó idősebbek kevésbé tudnak hirtelen alkalmazkodni, és valószínűleg hosszú ideje ugyanazt a munkát végzik. A fiatalok ellenben számos olyan feladatot látnak el, amelyek korábban nem léteztek. Ilyenek például a szoftverfejlesztői és egyéb, számítógéphez kötött munkakörök. Ezek közös tulajdonsága, hogy könnyedén home office-ba strukturálhatók, mi több, számos fiatalnál már eleve szempont a karrierválasztáskor, hogy ne kelljen munkahelyre bejárnia. Ez számukra azt jelentette, hogy a korábbi napirendjük teljesen felborult, és a munkájukat nem változatos helyeken, hanem egyetlen helyre korlátozva látták el. Az idősebbek viszont nagyrészt ugyanúgy bejártak reggelente és hazamentek esténként a napi rutinjuk szerint, amivel összehozták a megszokott lépésszámot, és a testmozgás az életük része maradt.
A fizikai mellett a lelki egészségünk megőrzése végett is azt javasolják a kutatók korosztálytól függetlenül, hogy tartsunk minden órában rövid szünetet a munkában. Illetve ha számítógéphez kötött feladatot látunk el és nincs lehetőségünk kimozdulni, akkor szerezzünk be egy futó- vagy sétapadot. Vagy legalább egy olyan asztalt, ami előtt állva is lehet dolgozni.
Lesújtó hazai állapotok
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös felmérése Európára nézve is aláhúzza a fentieket. A lakosság közel fele egyáltalán nem sportol, ráadásul az egész kontinensen Magyarország az egyik olyan ország, ahol a legmagasabb az elhízottak aránya, sőt sajnos minden egészségügyi mutatón a lista alsó negyedében szereplünk.
A testmozgás ösztönzését szolgálhatja, hogy a WHO úgy véli: több mint tízezer idő előtti – a 30 és 70 közötti korosztályt érintő – elhalálozás lenne elkerülhető megfelelő számú és időtartamú testmozgással. Azok esetében, akik nem, vagy csupán keveset mozognak, az életmódváltással a várható élethosszuk legalább 7 és fél hónappal megnövekedne.
Fotók: Pexels
Máris tennél valamit az egészségedért? Meríts ihletet Jordán Adél kedvenc ászanáiból!
