A kultúra piacképes – Interjú Balogh Máté András kommunikációs szakemberrel

A piaci alapon működő vállalati szféra és a művészvilág nem áll olyan távol egymástól, mint gondolnánk. Sőt ha a cégek mecénásként jelennek meg, az közvetlenül is hozzájárulnak a színes és versenyképes, hosszú távon is fenntartható kulturális élethez. Kerekes Anna interjúja.

Létezik egy platform, ami lehetőséget teremt a művészeti világ és a vállalati világ találkozására, és segít abban, hogy adott esetben mindkét oldalt támogassa egymást, megtalálják a közös hangot, az együttműködéshez szükséges motivációt. Célja még, hogy mind a piaci alapon működő vállalatok, mind a kulturális szféra megértse, milyen egyéni előnyökkel járhat számára a másikkal együtt dolgozni. Ez a platform az Art is Business. Az alapítóval, Balogh Máté András kommunikációs szakemberrel beszélgettünk.

Remind magazin

Honnan jön a kultúra iránti érdeklődésed?

Gyerekkoromból hoztam magammal egyfajta kulturális érzékenységet, általános nyitottságot a művészvilág iránt. Az egyetem elvégzése után a vállalati kommunikáció és a PR területén dolgoztam, ahol a CSR tevékenységek, azaz a cégek társadalmi felelősségvállalásának kérdése kerültek a fő fókuszomba. Később a budapesti Képzőművészeti Egyetemen kaptam állást, ahol egyre inkább beleláttam a művészeti világ struktúrájába. Az érdekelődésem innen a kulturális menedzsment felé fordult, majd saját céget is alapítottam, amely leginkább kulturális PR, sajtó és kommunikációs projektekkel foglalkozott.

Hogyan született meg benned az Art is Business platform ötlete?

Nagyon szerettem kulturális projektekkel foglalkozni, de azt tapasztaltam, a művészvilág bizonyos szegmenseiben a kommunikációs feladatokat szükséges rosszként élik meg, és nehezükre esik elsajátítani azt a fajta gondolkodásmódot, hogy nem elég valami értékeset létrehozni, azt el is kell tudni adni. Ebben az időszakban szűnt meg a kormány által biztosított tao-támogatási rendszer (ez tette lehetővé, hogy a cégek a társasági adójuk egy részét előadó-művészeti szervezeteknek adják – a szerk.), ami kétségbe ejtette a művészvilágot. Mindennek nyomán fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy létre kellene hozni egy találkozási pontot a művészek és támogatók részére. Mert az államnak ugyan szerepet kell vállalnia a kultúra finanszírozásában, de az is fontos, hogy a művészeti intézmények, független előadók máshonnan is behozzanak muníciót.

Mi lenne a legfontosabb, amiben a kulturális közegnek változnia kellene?

A művészeti közeget elsősorban arra kell megtanítani, hogy hosszú távú stratégiában, fenntarthatóságban gondolkozzon. Ebben persze zavaró tényező, hogy a kulturális menedzsment itthon még gyerekcipőben jár, illetve az is, hogy a legtöbb intézmény állami, és csak egy évre kap költségvetést. Az pedig nem magyar sajátosság, hogy az utóbbi években a középosztály, amely jellemzően az összes nyugati országban leginkább fenntartja a kultúrát, egyre vékonyodik. Egy művészeti szereplő piaci működésének alapját itthon az alábbi hat tényező adhatja: jegyár, állami és önkormányzati pályázatok/támogatások, szponzoráció, támogatás, mecenatúra és szolgáltatási mix. Azon kell dolgozni, hogy minden láb erős legyen – tehát például kellő emberi és anyagi erőforrásokat biztosítani ahhoz, hogy minél színesebb szolgáltatási palettát nyújtsanak a nézőknek, illetve érzék ahhoz, hogy befektetőket vonzzanak be.

A mecénások mellett az állam ideális esetben milyen szerepet töltene be a rendszerben?

Az államnak az is fontos feladata lenne, hogy megtanítsa a kulturális szcéna szereplőit arra, hogyan maradjanak életben, és egyszerűsítse a cégek számára is annak lehetőségét, hogy támogatókká és partnerekké váljanak. Hangsúlyosabbá kellene tenni az egyetemeken a művészeti menedzserképzést, a kulturális területen dolgozók számára pedig oktatni kellene a pénzügyi-gazdasági viszonyokat is figyelembe vevő gondolkodásmódot. Emellett optimális esetben a művészeti intézmények élén kétfajta vezetőség állna: egy művészeti és egy gazdasági orientációjú, amelyek adott esetben konfrontálódnának is egymással.

Az Art is Business hogyan tud segíteni abban, hogy a kulturális és a vállalati szféra egymásra találjon?

Az Art is Business támogatja a két felet a kommunikáció fenntartásában, a közös gondolkodásban is, illetve projekteket is létrehozunk velük. Ahhoz is adhatunk ötleteket, hogyan kommunikáljon például egy olyan művészeti intézmény, amely eddig nem igazán tudott piaci alapon gondolkodni. Emellett vállaljuk művészeti stratégia tervezését, PR-t, kommunikációt, eseményeket, díjátadókat, mentorprogramokat szervezünk. Kijelölt témáink vannak, amik azt a holisztikus célt támogatják, hogyan tegyük lehetővé a művészeti szcéna számára azt, hogy a vállalati szféra támogatóként megjelenhessen.

Fotó: Bielik István

A piaci alapon működő vállalati szféra és a művészvilág kapcsolatáról a Remind Bookazine ötödik számában olvashatsz! Kattints, és rendeld meg most!

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: kattints, és olvass a művészet és a jog viszonyáról!

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Hogyan válasszunk mosdót a fürdőszobába: kis útmutató formákról, anyagokról és stílusról

A mosdó az a tárgy, amelyet az egész lakásban a leggyakrabban érintünk. Minden reggel, minden este, naponta több tucatszor, szinte...

Miért kapaszkodunk a retróba, és mit mond rólunk, ahogy a modernhez viszonyulunk?

Van valami egészen emberi abban, ahogy a múlt időről időre a vállunk fölött átnéz a jelenünkre. Mintha egy régi, jól...

Az egészség illúziója: Miért csap be a fitnesz marketing és hogyan veheted vissza az irányítást?

Mindannyian szeretnénk egészségesen, energikusan élni. Amikor bemegyünk a boltba, szinte automatikusan emeljük le a polcról azokat a termékeket, amikre nagy...

Nemcsak kevésbé fáj, hanem kevésbé is félnek

A módszer egyik legfontosabb eredménye, hogy nem csupán eltereli a gyerekek figyelmét. A fájdalomérzetet ugyanis jelentősen befolyásolja az is, milyen...

Mit veszít egy férfi, ha soha nem tanul meg érezni? – interjú Németh Kornéllal

Sikeres cégvezető, karizmatikus férfi, aki mindent irányít - egészen addig, amíg rá nem jön, hogy önmagához nincs hozzáférése. A Fele...

„Boldogan lettem ötvenéves!” – interjú Nagy Zsolttal

Nagy Zsolt nem az a színész, aki kész válaszokkal érkezik egy interjúra. Ő inkább hangosan gondolkodik, mélyen belemegy az érzésekbe,...

Budapest egy hétvégére a Formula–1 és a Moët & Chandon fővárosa lesz

A Formula–1 Magyar Nagydíj hétvégéjén, július 24. és 26. között, nemcsak a Hungaroringen pörögnek fel az események, hanem Budapest számos...

Nem a siker, hanem az önmagunkhoz való visszatalálás az, ami hosszú távon megtart bennünket – Krizsó Szilvia vendége Török Ádám

Sokáig azt hisszük, hogy az életünknek egyetlen jó forgatókönyve van. Meg kell találni a megfelelő hivatást, a megfelelő társat, a...

Tosca a csillagos ég alatt

A magyar–osztrák határ közelében fekvő Szentmargitbányai Kőfejtő az elmúlt években az európai nyári szabadtéri operajátszás egyik fontos helyszínévé vált. Idén...

„Amin nevetünk, az gyakran arról szól, ami a legjobban fáj” – a The Long Story vendége Kovács András Péter

Sokszor úgy gondolunk a humorra, mint könnyed szórakozásra: néhány jól időzített poénra, felszabadult nevetésre, egy estére, amikor kikapcsolhatjuk a gondolatainkat....

EZ IS ÉRDEKELHET

Hogyan válasszunk mosdót a fürdőszobába: kis útmutató formákról, anyagokról és stílusról

A mosdó az a tárgy, amelyet az egész lakásban a leggyakrabban érintünk. Minden reggel, minden este, naponta több tucatszor, szinte...

Miért kapaszkodunk a retróba, és mit mond rólunk, ahogy a modernhez viszonyulunk?

Van valami egészen emberi abban, ahogy a múlt időről időre a vállunk fölött átnéz a jelenünkre. Mintha egy régi, jól...

Az egészség illúziója: Miért csap be a fitnesz marketing és hogyan veheted vissza az irányítást?

Mindannyian szeretnénk egészségesen, energikusan élni. Amikor bemegyünk a boltba, szinte automatikusan emeljük le a polcról azokat a termékeket, amikre nagy...

Nemcsak kevésbé fáj, hanem kevésbé is félnek

A módszer egyik legfontosabb eredménye, hogy nem csupán eltereli a gyerekek figyelmét. A fájdalomérzetet ugyanis jelentősen befolyásolja az is, milyen...

Mit veszít egy férfi, ha soha nem tanul meg érezni? – interjú Németh Kornéllal

Sikeres cégvezető, karizmatikus férfi, aki mindent irányít - egészen addig, amíg rá nem jön, hogy önmagához nincs hozzáférése. A Fele...

„Boldogan lettem ötvenéves!” – interjú Nagy Zsolttal

Nagy Zsolt nem az a színész, aki kész válaszokkal érkezik egy interjúra. Ő inkább hangosan gondolkodik, mélyen belemegy az érzésekbe,...

Nem a siker, hanem az önmagunkhoz való visszatalálás az, ami hosszú távon megtart bennünket – Krizsó Szilvia vendége Török Ádám

Tosca a csillagos ég alatt

„Amin nevetünk, az gyakran arról szól, ami a legjobban fáj” – a The Long Story vendége Kovács András Péter

Az esztétikai kezelések örök életre szólnak? Mi történik, ha abbahagyjuk őket?

A nyár tényleg kiszívja az energiánkat?

Nyári megfázás, nyakmerevség – nem biztos, hogy a klíma okozza