Nyolc év, 335 nő, több ezer változás
A Science folyóiratban megjelent kutatásban 335, 32 és 80 év közötti nő adatait követték nyomon akár nyolc éven keresztül. A résztvevők a brit TwinsUK kutatási programhoz tartoztak, és legalább három alkalommal vettek részt vizsgálaton, amelyek között legalább egy év telt el. A kutatók minden alkalommal vérmintát elemeztek, így nem egyszeri pillanatképet kaptak, hanem azt is láthatták, hogyan változik ugyanannak az embernek a szervezete az évek során.
A vizsgálat során több ezer gén aktivitását és több mint 900 vérben található metabolitot – vagyis az anyagcsere során keletkező molekulát – elemeztek. 5061 gén és 181 metabolit mutatott mérhető változást a vizsgált időszakban. Ezek között olyan folyamatok is megjelentek, amelyek a szív- és érrendszeri betegségekhez, a cukoranyagcseréhez, az idegrendszeri betegségekhez és az immunrendszer működéséhez kapcsolódnak.
Ugyanaz az életkor, teljesen más biológia
Amikor a kutatók az egyes résztvevők változásait külön-külön vizsgálták, kiderült, hogy nem mindenki ugyanabba az irányba öregszik. Voltak, akiknél egy adott gén aktivitása az átlagos trendnek megfelelően változott, másoknál alig mozdult, megint másoknál pedig éppen ellenkező irányba haladt.
Több mint 100 ezer gén–metabolit kapcsolatot azonosítottak, vagyis a szervezetben zajló folyamatok rendkívül összetett hálózatot alkotnak. Egyes változások ráadásul egyáltalán nem mutattak egységes mintázatot a teljes csoportban: ami az egyik embernél az öregedéssel együtt növekedett, az egy másiknál csökkent vagy szinte változatlan maradt.
Ez azért fontos, mert a legtöbb öregedéssel kapcsolatos kutatás sokszor különböző életkorú emberek adatait hasonlítja össze. Ez azonban csak egy pillanatfelvételt ad. Nem feltétlenül tudjuk meg belőle, hogy egy adott ember szervezetében mi változott az idő múlásával. Ez a kutatás viszont ugyanazokat az embereket követte éveken át.
Az immunrendszer sem egyszerűen „elhasználódik”
Az immunrendszer változása különösen érdekes eredményt hozott. A kutatók tíz különböző immunsejttípus aktivitását vizsgálták, és azt találták, hogy az öregedés nem egyszerűen az immunrendszer fokozatos gyengülését jelenti. Az úgynevezett adaptív immunrendszerhez tartozó sejtek aktivitása általában csökkent az idő múlásával, miközben a természetes ölősejtek, vagyis a natural killer (NK) sejtek aktivitása inkább növekedett.
Vagyis a rendszer nem egyszerűen kikapcsol, hanem átrendeződik. Az immunrendszer egyes részei gyengülnek, mások aktívabbá válhatnak. Ez újabb bizonyíték arra, hogy az öregedés inkább összetett átalakulás, mint egyetlen irányba tartó hanyatlás.
Még az sem mindegy, mikor vesznek vért
A kutatás egy másik meglepő eredménye, hogy a szervezet molekuláris működését nemcsak az életkor befolyásolja. A vizsgált gének körülbelül 26 százalékának, a metabolitoknak pedig mintegy 39 százalékának változott a szintje a napszaktól függően. Az évszaknak is számottevő hatása volt: a gének körülbelül 25 százaléka, a metabolitok mintegy 24 százaléka mutatott szezonális változást.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen vérvizsgálat sem feltétlenül meséli el a teljes történetet. Ugyanaz az ember, ugyanazokkal az alapvető tulajdonságokkal, más molekuláris képet mutathat télen és nyáron, vagy reggel és később a nap folyamán.
Akkor hány éves is a testünk valójában?
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a biológiai korunkat talán nem is lehet egyetlen számmal megadni. Az úgynevezett öregedési órák ma már azt próbálják megmutatni, hogy a szervezetünk biológiai szempontból idősebb vagy fiatalabb-e annál, amit a naptári korunk alapján várnánk. Az új eredmények azonban arra utalnak, hogy a szervezet különböző rendszerei eltérő ütemben változhatnak. Más tempóban öregedhet például az immunrendszerünk, az anyagcserénk, az izomzatunk vagy az idegrendszerünk.
Vagyis könnyen lehet, hogy nincs egyetlen szám, ami megmutatja, „hány éves” a testünk valójában. Lehet, hogy sokkal többet mond el rólunk, ha azt nézzük, hogyan változnak az egyes rendszereink az idő múlásával. Ez a longevity kutatás számára is fontos irány lehet: nem feltétlenül az a kérdés, hogyan lassítsuk le mindenkinél ugyanúgy az öregedést, hanem az, hogy minél pontosabban megértsük, kinél mi zajlik a háttérben.
Hiszen két azonos korú ember között is hatalmas különbség lehet abban, hogyan működik a szervezetük. És ha ezt egyre pontosabban tudjuk mérni, talán az egészséges hosszú élethez vezető megoldások is személyre szabottabbá válhatnak.
Fotó: Getty Images, Pexels
Forrás: Live Science – Aging doesn’t look the same for everyone at the molecular level — it’s ‘individualized and context-dependent’
