A nők többet profitálhatnak a rendszeres testmozgásból

Egy nemrégiben publikált kutatás rávilágít: a nőknek egészen más edzési intenzitásra van szükségük, mint férfi társaiknak. Szalóky Bálint írása.

Azt, hogy biológiailag mennyire különbözik a két nem, régóta tudjuk. Az is többször szóba került, mennyire hátrányosan érinti a nőket, hogy egyes orvosi eredmények a férfiakra szabva születtek meg, és ezeket adaptálták mindenkire úgy, hogy kizárólag a korosztályban differenciálnak. Szerencsére azonban a világ változik. Mára sokkal inkább szempont lett, hogy precízebb, vagy legalábbis demográfiailag és etnikailag kiegyensúlyozottabb vizsgálatok szülessenek, amelyek néha egészen meglepő eredményeket hoznak. Most éppen azt, hogy nagyságrendekkel eltér, mennyi testmozgásra van szüksége a két nemnek ahhoz, hogy hasonló eredményt érjen el fittség terén. Hogy a kutatás rávilágít erre a különbségre, talán mindenki számára egyértelmű volt, az viszont már egyáltalán nem, hogy ekkora.

Meglepő eredmények

Nem újdonság, hogy az egészséges életmód természetes velejárója a sport. Arra szintén voltak eddig is különböző ajánlások, hetente mennyi időt érdemes minimum erre áldoznunk. Az Egészségügyi Világszervezet témába vágó kalauzában heti 150-300 perc testmozgást javasol a felnőtteknek, a gyerekeknek pedig legalább 60 percet naponta. Az egyébként gyakran hivatkozott dokumentum szépséghibája, hogy ennél jobban nem konkretizál. Egy nemrégiben megjelent kutatás igyekszik árnyalni a képet azzal, hogy nemek szerint állapítja meg a szükségleteket.

A most publikált eredmények fontosságát jelzi, hogy több mint 410 ezer amerikai felnőtt adatait vizsgálták meg. 55%-uk volt nő, az átlagéletkor 44 év, a legfiatalabb 27, a legidősebb 61 éves volt. A felmérésben résztvevők a szabadidős fizikai aktivitásaikról szolgáltattak adatokat. Lehetőség volt mérni azok gyakoriságát, időtartamát, intenzitását és típusát.

Az eredményekből újfent teljesen egyértelművé vált, hogy azok jártak jól, akik rendszeresen folytattak valamilyen fajta testmozgást.

A vizsgálatban részt vevők között a 1997 és 2019 közötti időszakban 39935 haláleset történt, ebből 11670 kapcsolódik valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedéshez.

A férfiaknak bele kell húzniuk

A rendszeres fizikai aktivitást végző nők esetében 24%-kal csökkent az elhalálozás kockázata, míg a férfiak esetében ez csupán 15% volt. Ráadásul a nők esetében az ugyanannyi idejű befektetett munka lényegesen komolyabb eredményhez vezet: nekik ugyanis heti szinten mindössze 140 perc elegendő ahhoz, hogy a kockázatokat az elérhető legnagyobb mértékben csökkentsék, míg a férfiaknál ugyanehhez az eredményhez már nagyjából 300 percre van szükség. A kutatók következő nagy kihívása, hogy ennek a pontos okait feltérképezze. Jelenleg ugyanis nem bizonyított az a vélekedés, hogy az ilyen fokú eltérés az érhálózat felépítésében és a testméretekben való eltérés okozza, illetve, hogy részben ezek hatásaként mennyi tényleges erőkifejtés szükséges egy-egy feladat elvégzéséhez.

A kutatás eredményei rávilágítanak, hogy érdemes lenne mindenféle ajánlást minimum nemek szerint finomhangolni, és nem olyan általános érvényű megállapításokat tenni, amelyek könnyen lehet, hogy tévútra visznek – például azért, mert a férfiként a heti teljesített 150 perccel még csak a szükséges testmozgás minimumánál vagyunk. Ugyanakkor a WHO álláspontja is védhető, hiszen a lehető legegyszerűbb módon szeretnék felhívni a figyelmet arra, amit az ehhez hasonló mérések csak újra és újra alátámasztanak: ha szeretnénk lehetőség szerint hosszú és betegségektől mentes életet, akkor a legközelebb azzal kerülhetünk ehhez, ha beiktatjuk a mindennapjainkba a rendszeres testmozgást.

Fotó: Pexels / Andrea Piacquadio

Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: 3 okos edzőterem, ahová non-stop betérhetsz.

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

Egy csésze idő – amikor a kávézás hétköznapi luxussá válik

A reggeli eszpresszótól a specialty filteren át a délutáni kávészünetig ma már egészen másképp gondolkodunk a kávéról, mint néhány évvel...

Őszi karrier audit: 5 kérdés, amit érdemes feltenned magadnak

Szeptemberben visszatérünk a megszokott ritmushoz, de a nyár után nem biztos, hogy minden ugyanúgy folytatódik, mint előtte. Lehet, hogy más...

Adam Gries: „A biológiai megfiatalítás nagyon is elképzelhető” – interjú a Vitalism alapítójával

A hosszabb élet nem feltétlenül jelentene nagyobb terhet a társadalomnak, ha az egészséges éveink száma is növekedne. Adam Gries, a...

Miért alkotunk, ha senki sem látja? – Vivian Maier nyomában

Ma már szinte furcsa elképzelni, hogy valaki évtizedeken át alkosson úgy, hogy közben eszébe sem jut megmutatni, amit létrehoz. Pedig...

Lángos-csapda: miért fogy a vendéglátás, ha közben jönnek a turisták?

Magyarországon csökken a vendéglátó-vállalkozások száma, miközben a turizmus 2025-re gyakorlatilag visszatért a járvány előtti szintre. Egy friss kutatás szerint nem...

Egy este, ahol a kultúra és a gasztronómia találkozik

Egy jó előadás gondolatai még napokkal később is velünk maradhatnak – ahogy egy emlékezetes vacsora vagy sütemény íze is. A...

Személyes történeteink ékszerbe foglalva – megjelent a Pandora Talisman új kollekciója

A Pandora Talisman új kollekciója az asztrológia szimbólumain keresztül mesél önazonosságról, változásról és azokról a személyes történetekről, amelyek életünk különböző...

Mi is benne vagyunk a saját buborékunkban?

Mennyire látunk túl a saját tapasztalatainkon, meggyőződéseinken és azon a világon, amelyet az algoritmusok építenek körénk? Csermely Ákossal arról beszélgettünk,...

Seychelle-szigetek: egy ősi szigetvilág nyomában

A Seychelle-szigetekről nehéz úgy beszélni, hogy ne a jól ismert képek jelenjenek meg: türkizkék víz, hófehér homok, hatalmas gránitsziklák és...

Szenes Iván dalai generációkat kötnek össze

Tízezer ember énekelte együtt Szenes Iván legismertebb dalait szeptember 13-án a róla elnevezett józsefvárosi téren. A 17. Szenes Iván Emlékkoncert...

EZ IS ÉRDEKELHET

Egy csésze idő – amikor a kávézás hétköznapi luxussá válik

A reggeli eszpresszótól a specialty filteren át a délutáni kávészünetig ma már egészen másképp gondolkodunk a kávéról, mint néhány évvel...

Őszi karrier audit: 5 kérdés, amit érdemes feltenned magadnak

Szeptemberben visszatérünk a megszokott ritmushoz, de a nyár után nem biztos, hogy minden ugyanúgy folytatódik, mint előtte. Lehet, hogy más...

Adam Gries: „A biológiai megfiatalítás nagyon is elképzelhető” – interjú a Vitalism alapítójával

A hosszabb élet nem feltétlenül jelentene nagyobb terhet a társadalomnak, ha az egészséges éveink száma is növekedne. Adam Gries, a...

Miért alkotunk, ha senki sem látja? – Vivian Maier nyomában

Ma már szinte furcsa elképzelni, hogy valaki évtizedeken át alkosson úgy, hogy közben eszébe sem jut megmutatni, amit létrehoz. Pedig...

Lángos-csapda: miért fogy a vendéglátás, ha közben jönnek a turisták?

Magyarországon csökken a vendéglátó-vállalkozások száma, miközben a turizmus 2025-re gyakorlatilag visszatért a járvány előtti szintre. Egy friss kutatás szerint nem...

Egy este, ahol a kultúra és a gasztronómia találkozik

Egy jó előadás gondolatai még napokkal később is velünk maradhatnak – ahogy egy emlékezetes vacsora vagy sütemény íze is. A...

Mi is benne vagyunk a saját buborékunkban?

Seychelle-szigetek: egy ősi szigetvilág nyomában

Szenes Iván dalai generációkat kötnek össze

Őszi ritmusváltás: mire van szüksége a testünknek?

A munkahelyi határok nem falak, hanem átjárók

A kifogás nem probléma, hanem tünet. És rossz helyen keresed az okát