Milyen sokan vagyunk, akik egy olimpiai sportoló sikereit látva bátran mertünk nagyot álmodni! Amikor a tévé képernyőjén láttuk, hogy Egerszegi Krisztina bravúros fölénnyel hagyja maga mögött ellenfeleit, kis időre elhittük, hogy ez nekünk is sikerülhet, és kamasz fejjel róttuk a köröket a helyi uszodában. De nem lehet mindenkiből olimpiai bajnok, és ez így van rendjén. Az a hit, remény és erő, amit Egerszegi Krisztina, Gyulay Zsolt vagy Kovács Katalin adott, amikor célba értek, majd az olimpiai dobogó legtetején állva átvették az aranyérmet, elég volt ahhoz, hogy elhiggyük, az emberben igenis több van! Ezek a sportolók utat mutattak és motivációt adtak nekünk, amiért valahol mindig hálásak leszünk, talán éppen ezért érdekel minket annyira, hogy mi lett velük. Hol vannak most, mit csinálnak? Mert bármennyire is nagy teljesítmény, ne feledjük el, hogy az olimpiai dobogón csupán néhány percet állnak a sportolók, utána folytatódik az életük. Nézzük, merre haladt a híres olimpikonok útja.
Egerszegi Krisztina
Az egyik legsikeresebb magyar úszónő összesen öt olimpiai aranyérmet és egy ezüstérmet nyert élsportolói karrierje alatt. Először tizennégy évesen állt fel az olimpiai dobogó legfelső fokára, amikor 1988-as szöuli olimpián 200 méter háton elsőként ért célba, ezután sorra lenyűgöző teljesítményt hozott a következő ötkarikás játékokon. 1992-ben Barcelonában három, majd 1996-ban Atlantában egy aranyérmet szerzett. Huszonkét éves volt, amikor az atlantai olimpia után visszavonult a versenyzéstől, de még ebben az évben újra megkapta az Év sportolója díjat, amelyet profi versenyzői pályafutása során hétszer ítélt neki a szakma.
Visszavonulása után a Magyar Úszó Szövetség tiszteletbeli tagja lett, és aktívan segítette az úszás népszerűsítését, de már a háttérből. Egerszegi Krisztina ma Budapesten él családjával, férjével és három gyermekével. Hogy mit hoz a jövő az olimpikon számára? Ezt nem lehet megjósolni, annyi biztos, hogy most is és ezentúl is igazi példakép lesz a magyar úszók számára. Érdekesség, hogy Egerszegi Krisztina ötvenedik születésnapját a 2024-es párizsi olimpia záróünnepsége után, augusztus 15-én ünnepli.
Gyulay Zsolt
A legendás kajakozó élsportolói pályája során két olimpiai aranyérmet nyert. Mindkettő aranyérmét az 1988-as szöuli olimpián szerezte, majd az 1992-es barcelonai olimpián bronzérmet nyert, de még ebben az évben visszavonult a versenyzéstől. Huszonnyolc éves volt, amikor igazi sztársportolóként új kihívásokat keresett, és a sportvezetés területén folytatta karrierjét.
Visszavonulása után Gyulay Zsolt a Magyar Kajak-Kenu Szövetség alelnökeként, majd elnökeként dolgozott, emellett a Hungaroring Sport Zrt. vezérigazgatói posztját is betöltötte, így nagy szerepet játszott a magyar autó- és motorsport fejlesztésében is. Később az Európai Olimpiai Bizottság tagjaként dolgozott, miközben a sportdiplomácia területén is bemutatkozott. Az egykori kajakozó ma is kulcsember a magyar sportéletben. A hatvanéves, háromgyermekes édesapa most is aktívan dolgozik azért, hogy a magyar sportolók még sokáig méltó ellenfelei legyenek a világ legjobb versenyzőinek.
Kovács Katalin
Kovács Katalin a kajak-kenu sportág egyik legsikeresebb női versenyzője, aktív sportolói évei alatt három olimpiai aranyérmet (2004. Athén, 2008. Peking, 2012. London), öt ezüstérmet és egy bronzérmet nyert, ezen kívül harmincegy világbajnoki és huszonkilenc Európa-bajnoki címmel büszkélkedhet. Minden idők legeredményesebb női kajakozója kilenc éves korától negyven éves koráig aktívan kajak-kenuzott, 2016-ban vonult vissza a versenyzéstől, persze ezután is a víz közelében maradt, majd edzőként és sportszervezőként folytatta pályafutását.
A „Kajakkirálynőként” is emlegetett sportoló ma az általa alapított Kovács Katalin Nemzetközi Kajak-Kenu Akadémián dolgozik, ahol a fiatal tehetségek felkészítésére fókuszál, miközben kétgyermekes családanyaként is helytáll. Férje Dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár. Hogy mit tartogat a jövő Kovács Katalin számára? Talán a „Kajakkirálynő” esetében mondhatjuk legnagyobb eséllyel, hogy még sokáig reflektorfényben lesz, mint a magyar kajak-kenu sport legmeghatározóbb alakja.
Kásás Tamás
A vízi sportok képviselői közül nem lehet kihagyni Kásás Tamás háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót sem, aki a magyar vízilabda-válogatott tagjaként először 2000-ben Sydneyben, 2004-ben Athénban, majd 2008-ban Pekingben vehette át az olimpiai aranyérmet. Kásás Tamás a magyar vízilabda-válogatott mellett több klubcsapatban is sikeresen szerepelt, viszont a 2012-es londoni olimpián már nem indult. Még ebben az évben bejelentette, hogy a fiatal vízilabdázók nevelésében fog segíteni az Amerikai Egyesült Államokban, karrierje tehát a tengeren túl folytatódott, de csupán néhány hónapig.
Hamarosan újra Magyarországon dolgozott edzőként és sportvezetőként. Családi állapotáról keveset tudunk, az olimpikon szinte sosem nyilatkozik magánéletéről, míg a vízilabdáról annál többet. Ami meglepő, hogy nemcsak egykori élsportolóként szerepel a neve a Komjádi uszodában, hanem az uszoda melletti étterem bejárata fölött is, ugyanis a bajnok Tommy di Napoli néven éttermet nyitott a sportközpont tövében. Minden valószínűséggel még sokat fogunk hallani róla.
Ónodi Henrietta
A vízis portok mellett van még egy sportág, amelyben a magyarok hosszú évtizedek óta kimagasló eredményeket érnek el az ötkarikás játékokon, ez pedig nem más, mint a torna. Ónodi Henrietta olimpiai bajnok magyar tornásznő neve egykor beégett minden fiatal lány emlékezetébe, akik hasonlítani akartak a tehetségéről és szépségéről is híres sportolóra. Ónodi Henrietta az 1992-es barcelonai olimpián nyert aranyérmet, amikor több versenyszámban is indult, ezen kívül több világbajnokságon és Európa-bajnokságon is számos aranyérmet szerzett. Bár elindult a 1996-os olimpián, csapata a kilencedik helyen végzett, Ónodi Henrietta teljesítménye ennek ellenére mindig is emlékezetes lesz.
Huszonhárom éves volt, amikor végleg abbahagyta a versenyzést, visszavonulása után pedig az Egyesült Államokba költözött, ahol egy sportklub vezetőjeként folytatta pályafutását. Az olimpikon egy Miamihoz közeli városban ma is támogatja a fiatal tornászokat, miközben háromgyermekes édesanyaként orvosként praktizáló férjének segít a rendelőben. Sokan kérdezték tőle, hogy mikor tér vissza végleg Magyarországra, de Ónodi Henrietta az USA-ban talált új otthonra, amelynek közel huszonöt év után már nem fog hátat fordítani. Az olimpikont egy súlyos szívroham miatt március óta kórházban kezelik. Testvére, Klausler-Ónodi Barbara adománygyűjtést indított, hogy finanszírozni tudják a gyógyulásához szükséges kezelést.
Csollány Szilveszter
A férfi torna egyik legkiemelkedőbb alakja, Csollány Szilveszter húszévesen szerzett olimpiai aranyérmet a 2000-es Sydney-i olimpián, amely azért is emlékezetes, mivel egy csuklósérülés miatt kérdéses volt az indulása is. A magyar sportoló teljesítményét látva egy egész világ megjegyezte a nevét, a tornász azonban már nem indult a következő olimpián, és 2003-ban, közel húsz év élsport után visszavonult a versenyzéstől.
Ezt követően edzőként folytatta karrierjét, de a vendéglátóiparban is dolgozott, miközben rendszeresen látható volt különböző televíziós műsorokban is. 2021-ben a koronavírus áldozata lett. A legendás tornász, a háromgyermekes édesapa, a felejthetetlen edző 51 éves volt. Ma többek között egy Baranya vármegyei iskola tornaterme őrzi emlékét, amelyet Csollány Szilveszterről neveztek el.
A dobogó után
Edző, sportdiplomata, étterem tulajdonos, asszisztens. Hosszú a sor, ahány olimpikon, annyi történet. De legyenek bárhol a világban, és foglalkozzanak bármivel, ezek a sportolók bebizonyították, hogy az ember többre képes, mint gondolná. Ma pedig jó okkal emlékszünk rájuk akkor is, amikor a következő generációk sportolóinak szurkolunk a 2024-es párizsi olimpián.
Ha tetszett a cikk, ez is tetszeni fog: magyar gyártású tőrökkel vívnak a párizsi olimpián!
Fotó (Egerszegi Krisztina 1993-ban): Fortepan / Urbán Tamás
