A Covid és az azt követő időszak nagy felfedezése volt a home office. Rengeteg kis- és nagyvállalat igyekezett megtalálni annak a kulcsát, hogyan lehet hatékonyan tovább üzemeltetni az üzletet távolról anélkül, hogy az jelentős teljesítményromlással járna. Kezdetben azért akadtak buktatók. Például, hogyan húzza meg a munkavállaló a határvonalat a munka és magánélet eleje és vége között? Hogyan lehet úgy dolgozni otthonról, ha a család összes tagja ugyancsak otthon van? Mostanra azonban beállt valamiféle egyfajta egyensúly, és úgy tűnt, mindenki felfedezte, milyen előnyöket tartogat számára ez a fajta szabadság. A dolgozók nap mint nap spórolnak az utazási időn, a munkáltatók pedig tetemes összeget takarítanak meg azzal, hogy nagyságrendekkel kisebb méretű irodák elégségesek a cégek üzemeltetéséhez.
Visszaáll a rend?
Most mégis olyan trend van kibontakozóban, hogy egyre több cég dönt amellett, visszaáll a Covid előtti időszak munkamódszereihez, búcsút intve az otthoni munkának. Talán ezt olvasva sokaknak a MÁV esete ugrik be, azonban ennél van kézzel fekvőbb példa. Még a nagy otthoni munka innovációból meggazdagodó Zoom is arra jutott, hogy jobb, ha a dolgozók bejárnak – de azért persze nem mindig, és nem mindenki.
Az webkamerás konferenciáiról és megbeszéléseiről ismert Zoom szabályosan szárnyalt 2020-ban: egyetlen hónap alatt a 10 millió napi meeting résztvevőből 200 millió lett, a részvényárfolyamok pedig ehhez hasonló módon lőttek ki az egekbe, hogy aztán hatalmasat zuhanjanak vissza. A Zoom értéke jelenleg azt az összeget közelíti, ahol a járvány előtt állt, a járványügyi intézkedések feloldását követően pedig kénytelen volt a munkavállalói 15%-ától megválni. A legmeglepőbb azonban a cég vezérigazgatója, Eric Yuan döntése, miszerint itt az ideje, hogy a dolgozók személyesen térjenek vissza az irodába. A vállalat jelenleg alkalmazottaitól azt várja el, hogy akik valamelyik irodájuktól nem laknak 50 mérföldnél (80,5 kilométernél) távolabb, azok legalább heti két napot járjanak be.
Mindehhez a Zoom egy új, innovatív irodát épített Londonban, a dolgozóknak pedig azzal érvel, hogy ha az ügyfeleik használják az irodáikat, akkor márpedig nekik is kell, hiszen így tudják csak felmérni igazán, milyen szolgáltatásokra lesz szükség. A Zoom célja, hogy sokkal többé váljon, mint a videóhívások céleszköze. Egyfajta vállalati munkaterületté szeretne duzzadni, amihez jó úton halad: legújabb, mesterséges intelligencia segítséget igénybe vevő szolgáltatásai közé tartozik például, hogy összefoglalót ír a megbeszélésen elhangzottakról.
A napos oldal
A Zoom nem az egyedüli vállalat, amely megköveteli a visszatérést az irodai munkához. Jelenleg a legtöbben a hibrid munkavégzést preferálják, azaz a Zoomhoz hasonlóan bizonyos időszakokban be kell járni, míg a hét többi részén történhet otthonról a munkavégzés. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ennek megvannak a maga előnyei.
Az irodába járva könnyebben szerzünk barátokat, tulajdonképpen már-már bele vagyunk kényszerítve a társas interakciókba, és így sokkal kisebb az esélye az elmagányosodásnak. Az „élő” munka mellett szól az akarva-akaratlan tudásgyarapítás is, hiszen beszélgetve másokkal új információk birtokába kerülünk, olyan szemléletmódokat ismerhetünk meg, amelyekre egyébként nem gondolnánk. Ugyanígy a közelünkben lévők inspirálóan hathatnak, hiszen könnyebb bevonódni, ha egy feladatot közösen, csapatként igyekszünk megoldani.
Végezetül a dolgok anyagi vonzatáról sem érdemes megfeledkezni: egy felmérés szerint ha otthonról dolgozunk, akkor 31%-kal kisebb az esélye az előléptetésnek.
Fotó: Pexels / fauxels
