Tudatos újságíróként, érintett nőként eddig azt gondoltam, a menopauza témájában engem már nem érhet meglepetés. Az elmúlt években hála a téma lelkes támogatóinak, egyre több információval rendelkezünk a változókorral kapcsolatban, újságcikkek, podcastok, kerekasztalbeszélgetések szólnak a női lét ezen időszakáról, a nehézségekről és a lehetőségekről egyaránt. Amikor a sajtótájékoztató során a kutatás eredményeivel szembesültem, rájöttem arra, hogy van még bőven miről írni, beszélni.
Az utolsó helyen vagyunk
A Richter Gedeon Nyrt. Tabutémák a női egészségben című nemzetközi kutatása szerint a menopauzát átélő magyar nőknek mindössze 27%-a fordul orvoshoz a tüneteivel – ez a legalacsonyabb arány a vizsgált hat európai ország között. Olaszországban az érintettek 58%-a, Portugáliában 56%-a kér orvosi segítséget menopauzális panaszaival. Ez azt jelenti, hogy a magyar nők 67%-a egyáltalán nem kér orvosi segítséget a tüneteivel. Akik mégis orvoshoz fordulnak, jellemzően már a tünetek megjelenésekor megteszik, vagyis az adatok alapján a fő kérdés nem a késlekedés, hanem az, hogy az érintettek jelentős része el sem jut orvosi konzultációig.
Soktünetes és érzelmileg is megterhelő időszak
A menopauza ritkán jelent egyetlen panaszt: a magyar nők átlagosan 5,4 tünettel élnek együtt egyszerre – a legtöbb tünetről az Egyesült Királyságban számoltak be, ahol az átlag 7,1 –, a leggyakoribbak a hőhullámok (63%), az alvászavar (57%) és a fáradtság (53%). A fizikai tünetekhez érzelmi teher is társul: a magyar válaszadók 41%-a inkább magányosnak érzi magát ebben az időszakban. Ez az arány a nemzetközi mezőny közép-alsó részébe sorolja hazánkat – a legmagasabb az Egyesült Királyságban (57%), a legalacsonyabb Portugáliában (35%) –, de jól mutatja, hogy a menopauza nemcsak testi, hanem érzelmi és személyes megterhelést is jelenthet. A nők a legnegatívabb hatásként az általános egészségük, a mentális jóllétük és a szexuális életük romlását élik meg.
Tájékozódás és segítségkérés: inkább az internet, mint az orvos
A menopauzával kapcsolatos tájékozódás és az orvosi segítségkérés két külön területet mutat meg. Előbbi azt jelzi, hogy a nők honnan szereznek információt a menopauzáról, utóbbi pedig azt, hogy panaszaikkal eljutnak-e orvosi konzultációig.
Magyarországon a nők 77%-a online forrásból informálódik a menopauzáról – ez a legmagasabb arány a hat ország között –, 45% kér információt orvostól vagy más egészségügyi szakembertől, 39% pedig ismerősöktől tájékozódik. Több országban ugyanakkor jóval erősebb az egészségügyi szakemberek szerepe az információszerzésben: Portugáliában 75%, Olaszországban 67%, Németországban pedig 66% tájékozódik egészségügyi szakembertől.
Tájékozottnak érzik magukat, mégis sok a bizonytalanság
A magyar válaszadók körében a legmagasabb azok aránya, akik szerint megfelelő – bár fejleszthető – tudásuk van a menopauzáról: ezt a nők 42%-a mondta, ami a vizsgált országok között a legmagasabb arány, megelőzve az Egyesült Királyságot is (39%). A valóban magabiztos tudás azonban ennél jóval szűkebb körre jellemző: erről csak 9% számolt be, miközben 16%-nak szinte semmilyen ismerete nincs, további 33% pedig csak alapszinten tájékozott. Összességében a nők közel fele (49%) bizonytalannak vagy alul informáltnak érzi magát.
Ismert lehetőségek, alacsony tényleges igénybevétel
Ugyanez az eltérés jelenik meg a kezelési lehetőségeknél is. Egyes megoldások viszonylag ismertek a magyar nők körében: a természetes készítményeket 63%, az életmódbeli változtatásokat 59% említi. A hormonpótló terápia ismertsége ugyanakkor 36%, ami Spanyolország kivételével minden más vizsgált országnál alacsonyabb.
A tényleges igénybevétel azonban minden kezelési lehetőség esetében alacsony: életmódbeli változtatást 19%, természetes készítményt 15%, nem hormonális gyógyszert 2%, hormonpótló terápiát pedig mindössze 1% alkalmaz. A különbség nemzetközi összevetésben is szembetűnő: a hormonpótló terápiát az Egyesült Királyságban a nők 75%-a ismeri és 16%-a használja, Németországban 55%, illetve 7% a megfelelő arány.
A nyitottság ugyanakkor megvan: a hazai nők mintegy kétharmada alapvetően nyitott a kezelésekre, és csak körülbelül ötödük zárkózik el a hormonális megoldásoktól. Az attitűdök alapján három jól elkülöníthető csoport látható: 35% szerint a menopauza megfelelő terápiával kezelhető, 32% szerint kezelés nélkül is jól menedzselhető, 11% pedig elsősorban veszteségként éli meg ezt az életszakaszt. A nemzetközi átlag ezekben a csoportokban 31%, 29%, illetve 14%.
Miért fontos ez a kutatás?
„A kutatás számunkra mindenekelőtt arra világít rá, hogy a menopauza kapcsán Magyarországon még jelentős tér van a hiteles tájékoztatás és a szakértői segítség szerepének erősítésére. Fontosnak tartjuk, hogy a nők ne maradjanak egyedül a kérdéseikkel, és könnyebben felismerjék, mikor érdemes szakértőhöz fordulniuk” – mondta Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Csoportszintű PR, CSR és Kormányzati Kapcsolatok vezetője.
A vizsgálatot az Inspira Research Kft. készítette online adatfelvétellel, országonként reprezentatív mintán, 18–59 éves nők részvételével. A kérdőív minden fő témakörhöz validált tabu-kérdésblokkokat tartalmazott. A kutatás témái kiterjedtek a szexuális szokásokra, a termékenységre, a menopauzára, a női betegségekre, a szűrővizsgálatokra és az egészségtudatosságra is.
Fotó: Getty Images; Richter Gedeon Nyrt.
