A Richter hosszú ideje foglalkozik a női egészség kérdéseivel. Mi hívta életre ezt a nemzetközi kutatást, hogyan kapcsolódik ez a vállalat küldetéséhez és társadalmi szerepvállalásához?
A Richter a nőgyógyászat területén vezető pozíciót foglal el a világ gyógyszergyártói között. A liège-i nőgyógyászati kutatóközpontunkban originális, új hatásmechanizmusokra épülő kutatásokat folytatunk, hogy választ találjunk a női egészség számos kérdésére. Ennek köszönhetően a Richter széles körű nőgyógyászati portfóliójával a női élet számos szakaszában jelen van, támogatva a nők változó igényeit a serdülőkortól a menopauzáig.
A nemzetközi tendenciákat figyelve azt látjuk, hogy elindult egy paradigmaváltás a női egészség valódi jelentőségének felismerésében. Ahhoz azonban, hogy ez a téma a társadalmi párbeszéd szerves és tartós részévé váljon, következetes és hiteles edukációra van szükség. A Richter felelősségének érzi, hogy aktívan hozzájáruljon ehhez: ennek érdekében először pontosan meg kellett ismernünk, milyen panaszok nehezítik a nők mindennapjait, és milyen tabuk gátolják őket abban, hogy ezekről nyíltan beszéljenek.
Mik voltak az előfeltételezések és milyen kérdésekre keresték elsősorban a választ a női egészséget övező tabukról?
Az volt a hipotézisünk, hogy bár rengeteg nőt érintenek olyan témák, mint a fogamzásgátlás, a meddőség vagy a menopauza, a nyílt párbeszéd mégis hiányzik. A nők nem fordulnak panaszaikkal szakemberhez, így azok enyhítése is várat magára, miközben életminőségük jelentősen romlik. Előfeltételezésünk sajnos igazolódott: sok a tévhit, kevés a hiteles információ, és a gyötrő tünetekkel a legtöbben inkább csendben együtt élnek, ahelyett, hogy nyíltan beszélnének róluk, vagy szakszerű segítséget kérnének.
Hogy minderről magam is meggyőződjem, saját eszközeimmel, a közösségi médiában több külföldi és hazai zárt csoportba is regisztráltam, ahol a nők egymás között kérnek tanácsot tüneteikkel kapcsolatban. Olyan mértékű a szégyenérzet például a menopauza természetes jelenségével kapcsolatban is, hogy még ezekben a zárt csoportokban is személyazonosságukat elrejtve írnak róla egymás között a nők. Ez mutatja, milyen súlyos teherként nehezedik rájuk a hallgatás.
Az eredmények alapján milyen kép rajzolódik ki arról, hogyan élik meg a nők a menopauzát? Volt olyan felismerés vagy visszatérő mintázat, amely különösen meglepte Önt?
Az eredmények azt mutatják, hogy a menopauza tüneteinek enyhítését célzó kezelési lehetőségekről az érintetteknek mindössze harmada hallott korábban. Ugyanakkor, a megkérdezettek több mint háromnegyede nyitott lenne rájuk. A 45-59 év közöttiek kétharmada szívesen élne terápiával – tehát nem az elutasítás, sokkal inkább a tájékozottság hiánya jelenti az akadályt.
A megkérdezettek közel fele úgy érzi, egyedül marad a problémájával. A fogamzásgátlás kérdését pedig ma is sokan kizárólag „női feladatként” kezelik, a partner bevonása nélkül. Bár a közösségi média csoportok átmenetileg enyhíthetik az „egyedül vagyok a problémámmal” érzést, a tévhiteket és a félretájékoztatást sajnos gyakran tovább erősítik. A klinikai bizonyítékok nélküli, barátnőktől származó tanácsok veszélyesek lehetnek, hiszen a megfelelő kezeléshez minden esetben személyes, szakorvosi anamnézisre van szükség.
A menopauzának ráadásul több olyan atipikus tünete is lehet – például ízületi fájdalom, inkontinencia vagy bőrszárazság –, amelyeket sokan nem kötnek a változókorhoz. A kutatás szerint az érintettek egyharmada naponta akár tizenkét különböző tünetet is megtapasztal, mégsem beszél róluk. Ezek a panaszok jelentősen megnehezíthetik a mindennapokat, ezért ez az időszak sokak számára fizikailag és lelkileg is megterhelő lehet.
Miért beszélnek a nők ennyire nehezen ezekről a tapasztalatokról? Mit gondol, mitől alakul ki bennük a szégyenérzet, a tabu jelenség, a hallgatás és a bizonytalanság?
A menopauzát sokan még a párjuk elől is titkolják. Talán mert a női ciklust, a termékenységet és a női mintát hajlamosak vagyunk összekapcsolni. Amikor pedig a termékenység megszűnik, sokakban tévesen megjelenik az a gondolat, mintha ezzel ők maguk is „megszűnnének nőnek lenni”. Ki ne hallotta volna már azt a rendkívül önsorsrontó tézist, hogy „a nő 50 fölött láthatatlan”? Ez abszurd.
Az élethelyzetek valóban változnak – a gyerekek kirepülnek, átalakul a családi dinamika és a szerepek –, de mindez természetes folyamat, és ettől a nő még ugyanúgy nő marad. A menopauzát azonban sokan még mindig az öregedéssel azonosítják, és ezzel együtt rávetítik mindazokat a negatív társadalmi megítéléseket is, amelyek a köztudatban ezt az életszakaszt kísérik.
Eleinte meglepett, hogy az Egyesült Királyságban a menopauzás tüneteikkel orvoshoz forduló nők aránya még a magyarországi aránynál is alacsonyabb, később azonban megértettem az okát. Az ottani betegellátási rendszerben a menopauza kezelésére szolgáló gyógyszereket nem nőgyógyász, hanem háziorvos írja fel – és sok nő ezeket a tüneteket olyannyira intimnek érzi, hogy nőgyógyászával még megosztja, a háziorvossal azonban már szégyell beszélni róla.
Noha sok nő számára még mindig nehéz eligazodni az információk között az elmúlt években mégis egyre többet hallani a menopauzáról a médiában és a közösségi térben is. Ön hogy látja: ha lassan is, de változik a társadalmi hozzáállás? A makroszinten felismert probléma megoldása begyűrűzni látszik mikroszinten is?
A téma ma már valóban az asztalon van. Az Európai Parlament által létrehozott Women’s Health Working Group is azon dolgozik, hogy a női egészség kiemelt hangsúlyt kapjon, és a felülről induló kezdeményezések fokozatosan elérjék a társadalom szélesebb köreit is. Nemzetközi és hazai szinten is egyre több menopauza-aktivista – köztük Magyarországon a témában kivételesen jártas Iványi Orsi – valamint számos influenszer igyekszik felhívni a nők figyelmét arra, hogy a menopauza nem betegség, hanem a női élet természetes szakasza, melyről fontos nyíltan és megfelelő fórumokon beszélni.
Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a nők hiteles tanácsot és megbízható információt nőgyógyász szakorvostól kapjanak. Az egyéni egészségi állapot, a tünetek jellege és a személyes élethelyzet figyelembevételével a szakember tud segíteni abban, hogy milyen megoldási lehetőségek jöhetnek szóba. Sok nő számára az orvos által javasolt, szakszerűen összeállított kezelések adnak érezhető támogatást a változókor kihívásainak enyhítésében, miközben az életmódbeli változtatások és a rendszeres mozgás is fontos részei lehetnek a folyamatnak.
Azok számára pedig, akik korábban nem sportoltak rendszeresen, ez az élethelyzet különösen jó alkalom lehet arra, hogy fokozatosan, szakember segítségével alakítsanak ki egy számukra megfelelő mozgásrutint.
Mit üzenne azoknak a nőknek, akik még bizonytalanok abban, hogy érdemes-e beszélniük a menopauzával kapcsolatos tapasztalataikról vagy segítséget kérniük?
A kutatásból egyértelműen látszik, hogy sok nő hosszú időn át egyedül viseli a menopauzával járó nehézségeket. A tünetek enyhítésére többféle orvosi lehetőség is létezik, amelyekről a szakemberek részletesen tudnak tájékoztatást adni. Ezek a megoldások – a megfelelő kivizsgálást követően – többeknek jelenthetnek támogatást olyan panaszok esetén, mint a fáradékonyság, a hangulatingadozások, a hőérzékenységgel kapcsolatos kellemetlenségek vagy az alvás zavara.
A menopauzával kapcsolatos terápiás lehetőségek folyamatosan bővülnek. A Richter originális kutatásai egy új készítmény európai engedélyezési folyamatában is előrelépést hoztak, amely a jövőben új alternatívát kínálhat az orvosok számára a páciensek támogatásához. A készítmény részleteiről és alkalmazhatóságáról minden esetben a kezelőorvos tud hiteles és személyre szabott tájékoztatást adni.
A fenti cikk támogatott tartalom.
