Tudatosan vagy pillanatnyi ötlettől vezérelve?
Az elmúlt években egyre többen és többet vásárolunk az online térben, hangsúlyozza dr. Csóka László, a Pécsi tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa. A Covid idején volt egy felívelés, és azt gondolták, hogy utána visszaesik a forgalom, de nem így történt. „A járvány lecsengése után is folyamatos növekedést láttunk az online vásárlásokban. Ebben a térben ma már szinte mindenki jelen van, itthon a lakosság 95 százaléka használja a netet, életkorukról függően más platformokat. A tudatos vásárlók azokat a lehetőségeket keresik, amelyek az előre kigondolt szempontjaiknak megfelelnek. Ők például azért várják a Black Friday-t vagy a kuponnapokat, mert már előre eltervezték, hogy mit szeretnének venni. Az impulzusvásárló az adott helyzetben megpróbálja megvenni a legolcsóbban ajánlott terméket, vagy olyan dolgot vásárol az ár miatt, amire valójában egyáltalán nincs szüksége.
Digitális marketing mesterséges intelligencia támogatással – mi lesz ebből?
A fogyasztókat adatgyűjtéssel és digitális marketinggel bombázzák a cégek, mindezt a mesterséges intelligencia támogatásával teszik. Egyre több visszautasíthatatlan ajánlat jöhet, hiszen a szokásainkon keresztül egyre jobban megismernek minket. Az MI ugyanis messze túlmutat az általunk ismert Chatgpt-n.
„A mesterséges intelligencia valójában olyan szoftveres és hardwares megoldások kombinációja, amelyek már-már az emberi gondolkodást modellezik. Ezek az algoritmusok képesek a hihetetlen mennyiségű adattömegekben megtalálni azokat az akár hajmeresztő és egyáltalán nem kézenfekvő kapcsolatokat, amelyek a fogyasztó legmélyebb, saját maga számára is láthatatlan motivációira is rávilágíthatnak. Az online kommunikáció szentháromsága, amikor a megfelelő tartalom a megfelelő csatornán eljut a megfelelő közönséghez. A mesterséges intelligencia képes arra, hogy minderre megtalálja a megfelelő időpillanatot, az adattömegek rendkívül gyors átvizsgálásával. Ez gyilkos kombó, ha a megfelelő ember a megfelelő ajánlatot kapja, ráadásul megfelelő időpontban. Ember legyen a talpán még a tudatos fogyasztó is, ha vissza tudja utasítani.”
De hogy is működik az MI a fogyasztó feltérképezésében?
A szolgáltatók szinte mindent megtudnak rólunk, ha egyszerűen csak elkezdjük használni az online teret. Gondoljunk csak bele, hogy naponta hányszor és hány helyen fogadjuk el a sütiket, ez is arra irányul, hogy adatokat tudjanak meg rólunk.
„A Google használatával elfogadjuk a felhasználási feltételeket, és ettől kezdve olyan, mintha megfogná a kezünket, és mindenhova velünk jönne, mindent megnézne, amit csinálunk. Mindent figyel: hogy mi érdekel bennünket, mit tervezünk, legyen szó akár moziról vagy utazásról, a hobbijainkról. Gondoljunk arra a jelenségre, amikor megemlítünk valamit és néhány percen belül már abban a témakörben találunk ajánlatokat. Az MI alapú rendszerek képesek arra, hogy a nagy cégek által összegyűjtött tonnányi adatot olyan módon „túrják fel”, és olyan módon lássák meg az összefüggéseket a háttérben, ahogy korábban még soha nem volt rá lehetőség.”
Előnyök vs. hátrányok
Dr. Csóka László szerint ha feltételezzük, hogy egy cég etikusan használja a mesterséges intelligencia által kinyert adatokat, akkor ennek csak az előnyeit élvezhetjük. A rendszerek személyre szabják a tartalmainkat, pontosan tudva, mit szeretünk csinálni, mi iránt érdeklődünk, milyen emberek vagyunk. Amikor alig tudunk kiszállni az idővonalunkból, mert az érdeklődésünknek megfelelően dobja fel a tartalmakat, az etikus adatfelhasználás eredménye egy win-win pozíció. Értéket jelent a fogyasztó számára, hogy az általa használt online tér személyre szabott, és érték a vállalat számára, mert profitot tud elérni. A mesterséges intelligencia használata akkor válik etikátlanná, ha a marketing-kommunikációs szakemberek a döntési hibákat használják ki.
„Mondok erre egy nagyon szemléletes példát. Az Amazon Amerikában egy olyan rendszerrel kísérletezett, amelyben megfigyelték, hogy az adott személy hol barangol, milyen termékeket néz meg, és a mesterséges intelligenciával támogatott rendszer még azelőtt megállapította, hogy milyen termék lehet számára releváns, mielőtt eldöntötte volna az illető, hogy megveszi. Elindították a célszemély felé a csomagot, pedig még meg sem rendelte. A futár becsöngetett, és azt mondta: az Amazon rendszere jelezte, hogy önnek nagyon tetszett egy termék, hát itt van, nyugodtan bontsa ki, nézze meg, ha kifizeti, marad, ha nem, akkor visszaviszem. A legtöbben megvették. Ez nem etikus, betiltották Amerikában.”
Egyre több pénz költenek arra, hogy manipuláljanak
A törvénykezés is próbál lépést tartani, a szabályozás célja, hogy egyre kevesebb adatot gyűjthessenek be, szigorú keretek közé szorítva. Erre Európában itt van a GDPR. Egyre kevesebb elérhető adat lesz, azonban a mesterségesintelligencia-rendszerek egyre ügyesebbek lesznek, olvasnak a sorok között és olyan összefüggéseket vesznek észre, amelyek alapján a megfelelő időpillanatban tudják megcélozni a megfelelő ajánlattal a vásárlókat. És ami nagyon félelmetes, hogy a mesterséges intelligencia alapú algoritmusok egyfajta fekete dobozként működnek onnantól, hogy létrehozzák őket. Nem látjuk pontosan, hogy mi történik bennük. Rájöhetnek a döntési hibáinkra, manipulálhatnak minket. Egy biztos: jelentős mennyiségű pénzt tolnak ebbe az iparágba, hogy egyre jobb algoritmusokat hozzanak létre.”
Hogyan maradhatunk tudatos vásárlók?
Az MI által uralt térben akkor lehetünk és maradhatunk tudatos vásárlók, ha megpróbáljuk megérteni, hogy amit látunk, azt miért látjuk, és miért úgy, ahogy. Ezzel a legtöbb manipulatív hirdetést kizárhatjuk, de nem az összeset. Előfordulhat, hogy az elveinkkel is szembemenve mégis megveszünk valamit, amit nem is akartunk. Ezért mielőtt elindul az idei Black Friday és a karácsonyi vásár, érdemes előre tervezni, kuponokat gyűjteni, és nagyon is tervezetten nekivágni a shoppingolásnak, hogy a pénztárcánkat csak annyira ürítsük ki, amennyire terveztük.
Fotó: Andrea Piacquadio/pexels.com; freepik.com
