hirdetés
A téli hónapokban imádok színházba járni. A korai sötétedés, a hideg, ködös esték egyik legjobb ellenszere egy lélekmelegítő, vagy éppen felkavaró színházi előadás, amiről utána sokat lehet még gondolkodni. A Centrál Színház az Egy bizonyítás körvonalai című darabja pontosan egy ilyen előadás, bárcsak másfél óra színházi élményt nyújt, a hatása tovább tart.
Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója és a darab rendezője nem nyúlt mellé, amikor eldöntötte, hogy színre viszi a Broadway egyik legsikeresebb darabját, amelynek ősbemutatója 2000-ben az Off Broadway-on volt, ahonnan hamarosan átkerült a Broadway-re. Itt 917-szer adták elő, így jelenleg ez a XXI. század legtöbbet játszott Broadway előadása. A mű 2001-ben a legjobb drámának járó Pulitzer- és Tony-díjat is elnyerte. A
darabból John Madden rendező 2005-ben filmet is forgatott Bizonyítás (Proof) címmel Sir Anthony Hopkins és Gwyneth Paltrow főszereplésével.
A Centrál Színház bemutatójának másik vonzereje a főszereplők személye. Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó színészek balesetéről a Nemzeti Színház színpadán és annak visszhangjáról sokat hallhatott a publikum, a színészek iránti tisztelet és a velük való szolidaritás is hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan kíváncsiak rájuk, és jegyet váltanak az előadásra. Nem beszélve arról, hogy két nagyon tehetséges színészről van szó, akiknek
játéka most is megkoronázta az előadást.
Jóllehet, ennek a sztorinak elkészült a filmváltozata, nekem mégis az egyik kedvenc filmem, az Egy csodálatos elme jutott róla az eszembe, Russell Crowe fantasztikus alakításával. Az alap kérdésfelvetések mindkét alkotásban ugyanazok: hol a határ a zsenik különcsége és a betegségbe forduló őrülete között? Hogyan reagál a külvilág viselkedésükre? A megértés, az elfogadás, a szeretet a gyógyír a különcségek elfogadására és támogatására?
Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó, apa és lánya egy elvarázsolt házban élnek együtt, az apa hol életében, hol halálában jelenik meg a történetben. A lány évekig gondját viseli a ragyogó szellemű, ám labilis matematikusnak, miközben saját élete szép lassan tönkrement.
Az apa halála után a lány egyedül marad mély fájdalmával és olyan lényeges kérdésekkel, mint hogy mihez kezdjen önmagával, és vajon ő mennyit örökölt apja őrültségéből vagy éppen zsenialitásából.
A tudós jegyzeteit a férfi egykori tanítványa, Tom tanulmányozza át, abban reménykedve, hogy talál bennük valami zseniális, az utókor számára hasznos felfedezést. És amikor tényleg talál valamit, kiderül, hogy azt nem az idős matematikus, hanem lánya, Catherine írta. Innentől egy újabb konfliktus rajzolódik ki a darabban: hisznek-e a fiatal lánynak, aki nehezen tudja bebizonyítani, hogy az ő gondolatai szerepelnek abban a bizonyos füzetben. Felmerül a bizalom kérdése is a két fiatal között, akik időközben egymásba szeretnek.
A darab negyedik szereplője, Catherine testvére, egy sokkal inkább két lábbal a földön járó, erős nő, aki úgy dönt, kezébe veszi húga sorsának irányítását. Őt még nehezebb meggyőzni arról, hogy a fiatal lány valóban képes volt egy ilyen nagy horderejű, tudományos felfedezésre.
Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia párosa végig magával ragadja a közönség figyelmét, még azt is elhihetnénk nekik, hogy a való életben is rokoni szálak fűzik egymáshoz. Mindketten több más szerepben, más színházakban bizonyítottak már, de nem „elhasznált”, celeb színészek, éppen ezért üdítő volt nézni őket a színpadon.
Szász Júlia különleges szépsége, friss és hiteles játéka kapcsán felmerült bennem a kérdés: miért nem látjuk őt gyakrabban magyar és külföldi filmekben, a kamera biztos, hogy nagyon szereti őt. Tom szerepében a Puskás-Básti házaspár kisebbik fiát, Puskás Dávidot ismerhetjük meg, az elsőszülött színész-rendező Samu után, most ő is bebizonyította, hogy szülei tehetségéből ő is örökölt valamit. Balla Eszter, a nővér szerepében a tőle megszokott kedves, szomorúan mosolygó, az érzelmek cunamiját hitelesen átélő színésznői formáját hozta, ami szintén sokat adott az előadáshoz.
Fotó: Horváth Judit / Centrál Színház
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
hirdetés
