Van az a pont, ahol egy nő ráébredhet, hogy valami elnémult benne. A teste még itt van, tapasztalata is van már, de a vágy mintha eltűnt volna valahol útközben, a házasságban, az anyaságban, a mindennapok túlélésében. Sokak számára a felszabadulást nem egy új kapcsolat hozza el, hanem a kérdés: hol hagytam el magam nőként. Csörgits Kinga szexuális tanácsadóval arról beszélgettünk, mi ez a bizonytalanság, hogyan kezdhetünk új életet és mit kezdjünk a szexualitásunkkal.
Nemcsak a hormonok dolgoznak
Vajon mi az oka annak, hogy sok 40-50 éves nő a kamaszkorához hasonló bizonytalanságot és tapasztalatlanságot él meg az intimitásban? A szexuális tanácsadó szerint a 40-50 éves kor tipikusan az az életszakasz, ahol hirtelen sok minden összeér, a perimenopauza-menopauza kapujában nem pusztán hormonális változás történik, hanem egyúttal egy komoly önismereti útra is lépünk, hiszen kénytelenek vagyunk odafigyelni a megváltozott igényeinkre – hangsúlyozza a szexuális tanácsadó.
„Ez az az életszakasz, amikor azok a hosszú kapcsolatok, házasságok, amelyek bármilyen okból nem működtek, gyakran véget érnek. Az a nő, aki ebben az életszakaszban akár egy új kapcsolatban, akár egyedül gondolkodik magáról, biztosan nagyon mást képzelne el a már megváltozott igényei mentén, ám a tapasztalásokban még nem minden esetben tart ott, hogy a vágyait meg is valósítsa. Ezért egyrészt azt érzi, hogy újrakezdő, másrészt az élete első és középső szakaszában megszerzett tapasztalásból, traumákból, fájdalmakból egy nőnek az élete derekán felállni, építkezni, újraépíteni magát, sőt többet építeni magából, mert minőségre vágyik, nagyon nehéz.”
Miért nem működik az, ami régen jó volt?
Arról nem beszélve, hogy ha valaki ennyi idősen kikerül egy hosszú házasságból vagy komoly kapcsolatból, azt sem tudja, hogyan kellene randiznia, viselkednie. A szakértő azt mondja, az is kérdés, hogy ez a nő egyáltalán el akarja-e „adni” magát. Nem várhatjuk el magunktól, hogy ugyanazokat a mintázatokat működtessük, amelyeket tízen-huszonévesen gond nélkül „eljátszottunk”. Merthogy ez a nő már nem az a nő.
„Éppen ez a felismerés az egyik legjobb lehetőség, és egyúttal védőfaktor is, hiszen, ha a korábban megszokott útvonalon próbáljuk működtetni a szerelmi életünket, akkor szinte borítékolható a kudarc. A régi mintázatok már nem működnek – most a tudatosság és a saját igények számítanak.”
Mit tudnak a férfiak a vágyról, amit mi nem?
Ha már pontosan tudjuk, mit szeretnénk, mik az igényeink, és olyan szerencsések vagyunk, hogy még egy igazán jó kapcsolat is beköszön az életünkbe, akkor viszont gyakran megesik, hogy nem tudjuk megfogalmazni vágyainkat, mert nem ismerjük a szexuális kommunikáció nyelvét. A szakértő egyet értett abban, hogy a szexualitás terén a férfiak jobban kommunikálják az igényeiket, vágyaikat, határaikat.
„Sokat tanulhatunk tőlük, mert ők nagyon tudják, hogy mire vágynak. Néhány kattintás a „pornókategóriák” között és kiválasztják, hogy mi izgatja őket, ezt kommunikálják is, felszabadultan. Számukra sokkal inkább az jelenti a nehézséget, hogy ezt a fókuszt a nő kapja meg, pedig ez a felszabadult szexualitás kulcsa. Tehát ha a férfi a nőre fókuszál, a nő pedig saját magára, akkor mindenkinek jó lesz. Ha egy férfi rendben van magával, akkor a nő élvezete fontosabb lesz számára, mint a sajátja. És ha egy nő is eljutott már odáig, hogy ezt meg tudja engedni, bele tud lazulni, abból felejthetetlen együttlétek tudnak születni. Az évek során sok férfival dolgoztam együtt, és valamennyiük számára fontosabb volt a saját élvezetüknél, hogy lássák a vágyott, szeretett nő orgazmusát.”
Amire soha nem tanítottak meg
Nagyon fontos tehát, hogy a nők, bár természetükből fakadóan hamar rá tudnak hangolódni a férfira, ismerjék saját igényeiket, tudják, nekik mi a jó. „Van egy orgazmus-kihívás programom, melyen tavaly kétszáz nő vett részt, és azt tapasztaltam, hogy sokan csak nehezen tudták megfogalmazni, mi izgatja őket, mire vágynak, és segítségre szorulnak, hogy ezeket a vágyakat meg tudják engedni maguknak.
Nem véletlen, hogy erre a szintre csak hosszabb tanulási folyamat után jutnak el, hiszen tizenévesen gyakran hallhatták, hogy „Ne rosszalkodj!” „Minden nő kurva!” „Nehogy teherbe ess!” „Ha megtörténik, előttem nem állsz meg!” és így tovább. Majd, amikor elkezd szexuális életet élni, még egyáltalán nem ismeri a testét, ezért könnyen belevihető olyan szituációkba, amelyeket valójában egyáltalán nem akar, és megalázóak számára. De a szülés is sok mindent megváltoztathat. Van, aki bezárkózik, van, akinek épp a szülés után szabadul fel a szexuális energiája. Majd a következő nagy kihívás a menopauza kapujában várja a hölgyeket. Szerencsére ma már számos lehetőség van arra, hogy a nők el tudjanak kezdeni foglalkozni a szexualitásukkal. Erre jó időszak a perimenopauza és a menopauza, de nagyon fontos, hogy akkor induljunk el ezen az önismereti úton, ha igazán motiváltak vagyunk, és kifejezetten szükségét érezzük a változásnak.”
Nincs olyan, hogy túl késő
Ha valakiben van igény a változásra, akkor a szexuális tanácsadó szerint soha nincs késő a változásra. „A legidősebb nő, akivel együtt dolgoztam, és aki életében először érte el az orgazmust, csaknem 70 éves volt. Ez egy meghatározó szakmai pontja volt a hivatásomnak, és bizonyíték arra, hogy soha nincs túl későn. Kivétel nélkül mindig vannak a csoportomban 60-70 éves emberek is, de alapvetően a 35-55 év közti korcsoport jár az önfejlesztő kurzusaimra.”
A bizonytalanság egyúttal lehetőség is
A bizonytalanság nem kudarc, hanem egy kapu. Nem annak a jele, hogy elrontottunk valamit, hanem annak, hogy eljutottunk egy pontig, ahonnan már nem tudunk tovább ugyanúgy élni. A női vágy a bizonytalansággal nem tűnik el, legfeljebb elhallgat, amikor túl sokáig nem figyelünk rá. A kérdés nem az, hogy késő-e visszatalálni hozzá, hanem az, hogy merünk-e még odafigyelni rá, kérdezni, tanulni, fejlődni. Mert ahol kérdés van, ott válaszok is lesznek, és elindulhat egy izgalmas utazás, melynek középpontjában mi magunk állunk.
