A hamvasztás, mint a temetkezés preferált opciója, az Egyesült Államokban csak az 1960-as évektől kezdődően lett népszerű. Ezt követően hatvan évbe telt, míg számuk megelőzte a hagyományos temetkezését. Pedig, ha belegondolunk, kizárólag praktikus szempontokat nézve és a különféle hit- vagy meggyőződésbeli érveket figyelmen kívül hagyva sok minden szól mellette. Elsősorban kellően helytakarékos és nincs szükség a sok talajszennyező, koporsótartó acélra és betonra a föld alatt, nem beszélve a közvetlenül a földbe szivárgó balzsamozófolyadék okozta szennyezésről. A hamvakkal a temetési szertartás lehetőségei ráadásul könnyen átléphetik a temető határait, hiszen sokakban merül fel az igény, hogy sírhely helyett inkább az elhunyt szívének kedves helyen szórják el a hamvakat.
Ugyanakkor környezetvédelem tekintetében ez a megoldás is hagy maga után kívánnivalót, mert bár az emberi test 70%-a víz, a kemence 1-1100 fok körüli felhevítésével járó eljárás füstképződéssel jár. Ez, számítások szerint, nagyságrendileg annak a szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, mintha 750 kilométert vezetnénk. Azonban a Recompose nevű amerikai cég lehetővé tette a temetkezés hamvasztásnál is sokkal környezettudatosabb alternatíváját. Ők az emberi komposztálás – valódi nevén természetes szerves redukció, vagy egyszerűbben: terramáció – folyamatára esküsznek.
Környezettudatosság a túlvilágon
Az eljárás olyan, mintha a hagyományos temetkezés folyamatát vegyítenénk a komposztálással. A folyamat egy speciális berendezésben zajlik, amit kizárólag temetkezési vállalkozások üzemeltethetnek, így szó sincs arról, hogy a rokonok otthon, a kertben kivitelezhetnék valamilyen szeánsz formájában. A testet lucernából, szalmából és fakéregből álló alapra fektetik egy nagy méretű kehelyben. A bomlás felgyorsításának folyamatát különféle mikrobák segítik, miközben egy szellőztetőrendszer gondoskodik megfelelő mennyiségű oxigénről. A végeredménye öt-hét hét múlva komposzt lesz, ami további néhány hét pihentetés után felhasználható például a kertben, vagy a Recompose segítségével odaadományozható egy erdőtelepítéssel foglalkozó nonprofit szervezetnek.
Porrá leszünk
A mögöttes ideológia, hogy így az emberi test teljes egészében visszajut a természetbe. Nem elég, hogy maga a lebomlás folyamata környezettudatosan valósul meg! A holttest valóban eggyé válhat az anyafölddel, hozzájárulhat annak gazdagságához és akár ahhoz, hogy ott a növényzetnek köszönhetően új élet szülessen.
Természetesen nem mindenki ennyire derűlátó. Számos vallás szigorú tradícióként tekint a temetkezésre, így egyelőre számukra szóba sem jöhet a terramáció. Egyes vélekedések odáig merészkednek, hogy az eljárás valójában az emberi testet a háztartási hulladék szintjére minősíti át, és a komposztálás folyamatát bizony jobb meghagyni a zöldségek és tojáshéjak számára. Hasonló viták a hamvasztás esetén is lejátszódtak hajdanán, illetve most is akadnak, akik számára továbbra is elfogadhatatlan.
Sci-fi vagy valóság?
Többek között a fenti aggályok miatt terjedhet lassan az új módszer, bár a bizakodók szerint néhány évtizeden belül átveszi a vezető helyet a temetkezési eljárástípusok között. Erre valós esély azért, egyelőre úgy néz ki, kizárólag az Egyesült Államokban van, ahol már most hat államban engedélyezik, közülük idén januártól New Yorkban.
Az üzlet minden szempontból virágzik. A Recompose jelenleg lényegesen kisebb kapacitással üzemel, mint amekkora kereslet van rá, hiszen korlátozott a testet tartó komposztálókelyhek száma. Ugyanakkor a „divatossága” és a folyamat relatíve lassúsága ellenére nem kell prémium árat fizetnünk érte. A szertartás költségét nem tartalmazó alapdíj 7000 dollár, ami olcsóbb, mint egy átlagos koporsós temetés az Államokban, és minimálisan drágább a hamvasztásnál. Természetesen a Recompose mellett más temetkezési vállalkozásokhoz is fordulhatunk. Jelenleg az 4950 dollárról induló Return Home és az egyéni árajánlatokat adó Earth Funeral kínál hasonló szolgáltatást, és bizonyára a lista a jövőben bővülni fog.
Ha mindez felkeltette az érdeklődésünket, már csak abban kell reménykednünk, hogy a mi időnk sokára jön el, arról ugyanis egyelőre nincs hír, hogy a közeljövőben Európában bárhol engedélyeznék.
Fotók: Pexels
Tényleg környezetszennyező a kávéfogyasztás? A választ megtalálod cikkünkben!
