Három éve jelent meg a Magunkról című köteted, ami a nőiség legfontosabb állomásait mutatja be közérthető módon. A most megjelent Megvan? című új könyvedben a menstruációt vetted górcső alá. Miért épp ezt választottad témának, mi indította el ezt az írást?
Én a Magunkról könyvre úgy tekintek, mint egy „must have” esszenciális tartalomra, egy praktikus összefoglaló a nőgyógyászat fontos kérdéseiről. A menstruációs életminőség viszont annyira meghatározó része egy nő életének, hogy nem lehet néhány oldalon elintézni.
Az új könyvben olyan gyakorlatokat gyűjtöttünk össze, amelyek a menstruációs hétköznapok minőségét tudják emelni. Nőgyógyászként az a tapasztalatom, hogy nagyon sokszor nincsenek meg a menstruációs alapok, hogy pontosan mi miért történik. Sokszor látom azt sajnos, hogy valaki több évet szenved egy menstruációs diszkomfort miatt, legyen az fájdalom vagy vérzési malőr, és sokszor maga sem jön rá, hogy már kilóg a normál tartományból.
Milyenek az első visszajelzések a könyvről?
Nagyon jók. Mindig le vagyok nyűgözve az új generáció nyitottságától. Nagyon tetszik, hogy a fiatalok mernek kérdezni és úgy érkeznek meg a termékeny éveikbe, hogy eltökélten azt gondolják, hogy ők egészségesek szeretnének lenni. Priorizálják azt, hogy fizikailag is jól érezzék magukat a bőrükben, ami egy újdonság a milleniálokhoz képest. Ez a generáció már nem fogadja el, hogy a szenvedés része a női életnek, és érdeklődve, lelkesen képesek tekinteni a menstruációra.
A Megvan? borítója már önmagában szókimondó. Miért volt fontos, hogy a külalak is erős üzenetet közvetítsen?
Határozottan kiállunk amellett, hogy a menstruáció természetes, és nincs benne semmi szégyellnivaló. Ugyanolyan hétköznapi dolog, mint amikor nátha esetén folyik az orrunk. Szeretnénk megmutatni, hogy a menstruáció látványa is könnyen megszokható a mindennapokban, akár egy könyvesboltban vagy otthon a nappaliban. A fiataloknak is azt szeretnénk üzenni, hogy ez a téma lehet menő is. Büszke vagyok a grafikusom munkájára (Kránicz Dorottya – a szerk.), mert nem sablonos, nem „cukiskodó”, hanem tárgyilagos, és mégis vagány borítót alkotott. Ez segíthet formálni a menstruációs attitűdöt, aminek a kiépítésén dolgozunk.
Az elsődleges célcsoport a nők és tinédzserek, de milyen szerepe lehet a férfiaknak a menstruációs edukációban?
A kortárs egészségügyi edukációban fontosnak tartjuk, hogy ne válasszuk külön a nemeket, amikor egymás testéről beszélgetünk. Az együttélést is nagyban megkönnyíti, ha van alapvető tudásunk arról, min megy keresztül a másik. Arra biztatjuk az iskolákat is, hogy a szexuális felvilágosítás közösen történjen, és ugyanezt gondoljuk a menstruációs oktatásról is. A menstruáció nemcsak a lányok ügye, hanem mindenkit érintő téma. Egy felnövő férfi is sokkal magabiztosabban tud eligazodni a fogamzásgátlási lehetőségek között, ha érti, hogyan működik a megtermékenyítés és a női test. Azt gondolom, hogy a mai apukák fantasztikusak. Egyre gyakrabban látjuk őket a rendelőben, elkísérik a lányukat, a párjukat, és egyre nagyobb szerepet vállalnak a szülés és a gyermekágy időszakában is. A könyvet elsősorban a kislányoknak szántuk, de bátorítjuk a szülőket, hogy először ők is olvassák el. Orvosként azt tapasztalom, hogy minél egyszerűbben fogalmazunk meg valamit, annál tartósabban megmarad. Akinek esetleg hiányosak az ismeretei a női test működésének alapjairól, annak is érdemes időt szánnia rá: egy nyugodt, körülbelül 55 perces olvasással megszerezhető ez a hasznos tudás.
A menstruációt illetően milyen tévhitekkel találkozol még mindig a praxisodban?
A menstruáció napjairól már évek óta próbáljuk lerázni a szégyen és a „piszkosság” érzését. A 80-as és 90-es évek menstruációs edukációja a higiéniára helyezte a hangsúlyt. Úgy tüntették fel, mintha a menstruáció elsősorban tisztasági probléma lenne, amit minél illatosabban, diszkrétebben és tisztábban kellene kezelni. Természetesen a menstruációról való információknak csak nagyon kicsi szelete az, hogy mivel fogjuk fel a vérzést, és annak milyen szaga van. A menstruáció ugyanolyan tiszta vér, mint ami az orrunkból folyik, vagy a térdünkből, amikor megsérülünk. Ez a legkitartóbb tabu, amely még mindig benne van a köztudatban.
A menstruációt nemcsak biológiai szempontból vizsgálod, hiszen hatással van a hangulatunkra, bőrünk állapotára, a táplálkozásra és a mozgásra is. Ez a holisztikus megközelítés milyen hatással lehet a mindennapi életünkre?
A menstruáció az első igazi egészségügyi élmény a legtöbb felnövekvő lány számára. A menstruációs és a petefészek-ciklus pedig kiváló modell arra, hogy megmutassuk, az ember és a környezete folyamatos kölcsönhatásban áll egymással, és az életmódbeli döntéseink jelentősen befolyásolják a hétköznapjaink minőségét. Ez a téma azért is különösen jól szemléltethető, mert már kisebb változások is gyorsan megmutatkoznak a ciklusban. Elég például a decemberi vizsgaidőszakra gondolni, ilyenkor gyakran kimarad egy menstruáció, vagy januárban késik a ciklus. Az év végi hajtás, a karácsonyi stressz és a rendszertelen étkezés jól mutatja, hogy a környezeti hatások még egy teljesen egészséges nő működését is befolyásolják.
A menstruációs szegénység, amikor valaki nem tudja megfizetni a minőségi menstruációs termékeket, ma számos országban komoly probléma. Mit lehet tenni közösségi, oktatási vagy akár állami szinten, hogy ez a probléma csökkenjen?
Egyrészt Magyarországon is létezik menstruációs szegénység. Másrészt azért is tartottuk fontosnak, hogy írjunk róla, mert szeretnénk, ha a felnövekvő generáció más szemlélettel érkezne meg a felnőttkorba. Azok a lányok, akik ezt a könyvet olvassák, később maguk is formálni fogják a világot. Fontos, hogy már most felismerjék, hogy különféle szerencsével születünk erre a világra. A mai napon is vannak olyan lányok, akik Magyarországon újságpapírral vagy vattával próbálják felfogni a vérzésüket. A közösségi kezdeményezések és civil szervezetek munkája rendkívül értékes, és örülök, hogy hazánkban is több ilyen szervezet – például a HoldOn Projekt – foglalkozik edukációval és menstruációs eszközgyűjtési akcióval. Ugyanakkor ezek önmagukban nem oldják meg a problémát sem itthon, sem globálisan. Inkább abban segítenek, hogy kialakuljon egy olyan szemlélet, amely később a politikai döntésekben is megjelenik, és támogatja a hátrányos helyzetű csoportok egészségügyi felzárkózását. Például a menstruációs termékek adómértéke vagy állami támogatása jól alakítható, bevezethető eszköz lenne. Az első lépés azonban az, hogy megteremtsük ehhez a szükséges társadalmi szemléletet itthon és világszinten egyaránt.
A világ különböző részein léteznek már menstruációs szabadságra vagy home office lehetőségre vonatkozó munkahelyi gyakorlatok, ahol a menstruáció idejére engedélyeznek pihenést vagy rugalmasabb munkavégzést – akár fizetett nap formájában is. Mit gondolsz ezekről az intézkedésekről?
Fontos célja a menstruációs edukációnak, hogy tudjuk különválasztani az egészséges menstruációt a nem egészségestől. Ha nem élünk át kifejezett fájdalmat és funkcióvesztést, akkor a távmunka lehetőség és a menstruációs szabadnap nem indokolt. Abban az esetben, ha ez rutinszerűen elérhetővé válik egészséges nők számára is, az hosszú távon nem feltétlenül segíti a munkahelyi egyenlőséget. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A fájdalmas, komplikált menstruáció diagnosztikája világszerte még mindig nehézkes, gyakran évekbe telik, mire valaki pontos diagnózist kap. Pedig, ha valakinek valóban erős fájdalmai vannak – például endometriózis miatt, akkor teljesen reális, hogy ezekben a napokban nem tud dolgozni, és nem is érdemes úgy tenni, mintha képes lenne rá. Ilyenkor fontos, hogy legyenek rugalmas, alternatív munkavégzési lehetőségek. A fájdalmas menstruáció rendszerszintű diagnosztizációjának minőségén kell javítani, jó hír, hogy az utóbbi években ez sokat fejlődött. Ha menstruáció alatt valaki nem tudja ellátni a mindennapi feladatait, az komoly figyelmeztető jel, és mindenképpen kivizsgálást, orvosi konzultációt igényel.
Mi az a legfontosabb üzenet, amit a könyvön keresztül szeretnél átadni minden menstruáló nőnek és tinédzsernek?
Azt szeretném, hogy a menstruációt ne kísérje értékítélet. Számunkra az a legfontosabb, hogy mindenki hozzáférjen azokhoz az információkhoz, amelyek alapján saját maga alakíthatja ki a viszonyát a menstruációjához. A megfelelő tudás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a saját menstruációnkkal kiegyensúlyozottan tudjunk együttélni.
Milyen jövőbeli terveid vannak?
Nekem ez az egész életem, hogy női életszakaszokkal foglalkozom, és minél többet beszélek róla, annál hálásabb vagyok, hogy van, aki meghallgatja. A következő célunk az óvodai edukáció elindítása. Én azt látom, hogy az egészségügy és a szexuális edukáció nem egy pont, hanem egy kontinuum. Minden egyes állomáson és életszakaszban más-más információk izgalmasak, és döntően befolyásolja az életminőséget, hogy az ember mennyire tudja és érti, hogy mi történik a testével.
Fotó: Freepic
