hirdetés
A Kanadában élő, magyar származású világhírű orvos több könyvében foglalkozott már a mentális betegségek hátterével, nyíltan beszélt saját, felnőtt korában felismert ADHD-járól, a függőségek lelki hátteréről. Idén megjelent kötetének különlegessége, hogy azt fiával együtt jegyzi. Többek között a testi és lelki betegségek hátterében meghúzódó társadalmi okokat, traumákat firtatják, és az életünkön egyre inkább eluralkodó stressz káros hatásaira is kitérnek.
Piczkó Katalin könyvével rátapintott arra a témára, amely kivétel nélkül mindannyiunkat foglalkoztat: vajon hogyan érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, amikor a külső körülményeink közel sem mondhatók ideálisnak? Mit tehetünk azért, hogy megtaláljuk a stabilitást az életünkben, miközben a szomszéd országban háború zajlik, a világválság rányomja a bélyegét a hétköznapjainkra, és éppen csak kilábaltunk a pandémiából? És vajon melyek azok a belső erőforrások, amelyekre támaszkodva nemcsak a közvetlen környezetünkbe, de akár a világba is békét hozhatunk?
Boldizsár Ildikó kötete az általa megalkotott Metamorphoses Meseterápiás Módszert bemutató könyvekből kirajzolódó kirakós eddig hiányzó darabja. Belőle nemcsak azt a hatvan segítőből és tizenhat segítő kapcsolatból álló hálózatot ismerhetjük meg, amely a segítségnyújtás ősi formáit mutatja be, hanem megtudhatjuk azt is, hogy a meseterápiás folyamatnak miért a mesebeli segítő a kulcsfigurája, és hogyan segíthet a hősön és a páciensen egyaránt. Akár a Metamorphoses Meseterápia módszertanával szeretnénk behatóbban megismerkedni, akár a saját éltünk kormányzásához keresünk iránytűt, a kötet mindenki számára hasznos útravalóval szolgál.
A boldogság nem cél, a boldogtalanság pedig nem ellenség, tartja Arthur C. Brooks, a Harvard Egyetem professzora, aki megszállottan kutatja a boldogság mibenlétét. Élj úgy, ahogy élni akarsz című könyvében hosszú évek eredményeit és tapasztalatait osztja meg, amelyek mind arra mutatnak, hogy tevékenyen tehetünk egy boldogabb és kiegyensúlyozottabb életért. Az általa körvonalazott módszereket Oprah Winfrey jegyzetei színesítik, aki számára munkája során nyilvánvalóvá vált, hogy ha képesek vagyunk felülemelkedni a körülményeinken, egészen más színben láthatjuk a világot.
Minden változás egy apró lépéssel kezdődik, és ha ezt tudatosítjuk magunkban, jó úton járunk ahhoz, hogy egészséges és hosszú élet elé nézzünk. Dr. Michael Mosley kötete hasznos kézikönyv mindazok számára, akik nehezen mozdulnak ki a komfortzónájukból, akiket megriaszt a változáshoz vezető, fáradtságos út. Mosley szerint ugyanis a jó szokások kialakításában lényeges, hogy ne akarjuk fenekestől felforgatni az életünket. Harminc olyan apró szokást ajánl könyvében, amelyeket ő maga is beépített napi rutinjába, és érzi azok áldásos hatásait.
Ötlet, ihlet, inspiráció – bárhogy nevezzük, mind- annyian szeretnénk, hogy megtaláljon minket, és ha egyszer sikerül, onnantól kezdve attól rettegünk, mi lesz, ha elhagy minket kreatív képességünk. Elizabeth Gilbert – akit elsősorban az Ízek, imák, szerelmek című könyv szerzőjeként ismerünk, arról ír, hogyan készítsük fel magunkat a „kincsvadászatra”, arra, hogy felszínre tudjuk hozni a bennünk megbúvó tehetséget, egyedi ötletet.
Miért vágynak az emberek a félelem nélküli élet titkos receptjére? Miért fél mindenki a félelemtől? Al Ghaoui Hesna az elmúlt tizenöt évben számtalan háborús övezetet és békés terepet megjárva ezekre a kérdésekre kereste a választ, és vizsgálni kezdte a félelmeit, tudósítóként, anyaként, félig arab nőként, magyar állampolgárként. Rájött, hogy a félelem üzemanyagként működik bennünk, ami kihozhatja a legjobb és a legrosszabb oldalunkat is. De mitől függ, hogy éppen melyiket? Erre a kérdésre kereste a választ, amikor elindult a félelem feltérképezésének útján. Megrázó események túlélőit, valamint neves kutatókat és világhírű szociálpszichológusokat kérdezett arról, hogyan formálja át a félelem a testünket és a lelkünket, miképpen alakítja át a szokásainkat és viselkedésünket.
„El tudsz képzelni egy madarat, amint ráaggatott, nehéz súlyokkal felszabadultan röpköd a levegőben? Ugye nem? Pedig így él egy parentifikált ember, aki nehezékkel a hátán is szárnyalni próbál.” Bibók Bea első kötetében a parentifikációt, vagyis azt a jelenséget járja körbe, amely a túl korán felnőtt gyerekeket érinti. Ha gyerekként a szüleid azt várták tőled, hogy talpraesettebb legyél kortársaidnál; ha felnőttként önmagadra vállalod mások boldogságának a felelősségét; ha nem szívesen kérsz segítséget; ha folyton tökéletességre törekszel; ha úgy zsigereled ki önmagad, hogy megfeledkezel a saját szükségleteidről, hasznos olvasmány lehet számodra az Ellopott gyermekkor, amelyben Bibók Bea érzékletes példákon keresztül mutatja be, hogyan alakul ki, és milyen hatással van életünkre a parentifikáció.
Nem csupán képességeinktől vagy tehetségünktől, sokkal inkább szemléletmódunktól függ, elérjük-e céljainkat. A megfelelő szemlélettel nemcsak gyerekeinket motiválhatjuk iskolai teljesítményük javítására, de mi is rengeteget fejlődhetünk mind személyes, mind szakmai téren. Carol S. Dweck, a Stanford Egyetem világszerte ismert pszichológiaprofesszora évtizedekig kutatta a siker titkát. Könyvében számos kutatás segítségével, a legkiválóbb vezetők, sportolók, szülők és tanárok példáin keresztül bebizonyítja, hogy ha fejlődési szemlélettel tekintünk önmagunkra és a világra, az olyan tudásvágyra és kitartásra sarkall bennünket, amelynek köszönhetően az élet minden területén sikeresebbek leszünk.
A neves generációkutató könyvének legfontosabb célja, hogy letisztítsa a generációkról az igaztalan sztereotípiákat, valamint feltárja értékeiket. Így mindenki felismerheti a saját generációs korlátait, és a nemzedékek között dúló csatározások helyett képesek leszünk magunkat kívülről szemlélni, másokat megérteni – vagy akár nevetni is azokon a szituációkon, amikor csupán a generációnk beszélt belőlünk.
Fotó: George Milton / Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
hirdetés
