Tigris és Eufrátesz, Törökország
A mai Törökország területén végigfutó két folyó olyan elképesztően gyönyörű élmény, amit nehéz szavakba önteni. Ahogy az ember a folyókon hajózik, vagy épp egy vízparti étteremből nézi a vizet, nem csak térben, hanem időben is utazik: vissza az ókori Mezopotámiába, a civilizáció bölcsőjének szelíd ringatásába.
Míg a Tigris körüli sziklák vadabb és megrázóan szép képet rajzolnak az útnak, addig az Eufrátesz zöldeskéken csillogó, nyugodt vizét simogató faágak közt hajózni olyan, mintha a végtelen földanya ölelne át folyékony karjaival. Szerencsére a környék még egyáltalán nincs túlzsúfolva turistás gagyival, hanem megmaradt természetes szépségében: szerintem érdemes még most, ebben az érintetlenségében végighajózni rajtuk, egészen felejthetetlen élmény, amire még évek múlva is csodálattal emlékszem vissza.
Como-i tó, Olaszország
Olaszországnak annyi csodálatos vízparti helye van, hogy az már nem is fair, és nehéz is belőle csak párat kiemelni. De mivel szubjektív a lista, ezért az egyik top versenyző számomra mindenképp Como, és nem csupán a gyönyörű tó miatt, hanem a tó körüli csodálatos villák és paloták, kis falvak és lehetetlenül kanyargó utak miatt.
Comóban az egy másodpercre jutó varázslatos épületek száma olyan öt: nehéz jobbra és balra kapkodni a fejünket, hogy ne maradjunk le egyről sem. A tóba lógó kastélyok sokszáz éves lépcsőit, a virágdús giardiniket és büszkén álló villákat a tavaszi napsütésben elnézve nehéz nem elábrándozni arról, milyen lehetne emellett a szépséges tó mellett kastélytulajdonosnak lenni.
Ravenna és a szerelmes tenger, Olaszország
Igen, nehéz egy helyet választani Olaszországban, de ígérem, megállok kettőnél! Ravennához rengeteg emlék fűz: először Utas és Holdvilág-os okokból látogattam ebbe a “dekadens városba, amely több mint ezer év óta állandóan hanyatlik. (…) Három fénykora volt, az utolsó a nyolcadik században Krisztus után” – ahogy Mihály mondja.
Azután pedig nem irodalmi élményeim és Dante sírja vonzott vissza; megszerettem, hogy megismertem ezt a várost a bizánci mozaikokon túl is és kedves ismerősök köszöntöttek évek óta a kedvenc tengerparti báromban, a Hanabiben, ahol ha épp nem a habok közt fürödtünk, kártyáztunk a helyiekkel, koncerteken buliztunk vagy a homokdűnéken ücsörögve merültünk a végtelenbe. Ravennai barátaim mondtak egy gyönyörű kifejezést arra, mikor a naplemente vörösre színezi a tengervizet: Il mare innamorato, azaz a tenger szerelmes.
Ha neked nem Ravenna lesz az, ahol Olaszországban a szerelmes tengeredet megtalálod, teljesen megértem, de a helyedben egy próbát biztosan tennék vele!
Ezer tó és egy mökki, Finnország
Míg sok esetben az ember úgymond csak “vendégségben” van egy vízben, azaz a tenger szélén fürdik vagy épp egy folyót csupán a partról vagy hajóról szemlél, addig a finneknél a tavak teljes hosszukban a hétköznapi élet részei. Végigcsónakáznak rajtuk az átellenben lakó szomszédjukhoz, horgásznak bennük, átússzák, füstölt lazacot sütnek a partján vagy épp szaunától felforrósodva belecsobbannak.
Kevés nyugisabb nyaralási forma van annál, minthogy egy finnországi tó partján kiveszünk egy mökkit, azaz hagyományos finn nyaralóházikót és hetekre vagy akár hónapokra átadjuk magunkat a tó melletti egyszerű, szaunázós-sütögetős élet szépségének.
Sopoti móló, Gdańsk és a Trójmiasto, Lengyelország
Végül még egy móló erejéig maradunk északon, csak tavak helyett a hidegkék Balti-tengert vesszük célba. Idén látogattam először Gdańskba, és a város fantasztikusan kedves, Hanza-városos építészete, kedves mézeskalácsházai és gazdag polgári palotái azonnal lenyűgöztek, ahogy az is, milyen különleges vízi tájat formál a Vistula folyó és a tenger találkozása a szűk Gdański Öbölnél. Gdańsk a Trójmiasto, azaz Háromváros egyik városa; a másik kettő Sopot és Gdynia, melyek alig húsz-negyven perc vonatúttal könnyedén elérhetőek. Gdyniát sajnos eléggé megtépázták a háborúk, így kevés szép épülete maradt fent, viszont a sopoti mólót (Molo w Sopocie) semmiképp se hagyjuk ki!
Ez Lengyelország leghosszabb mólója, és egyben a Balti-tenger legnagyobb mólója is. A móló hossza körülbelül 511,5 méter, és a tengerre nyúlik ki, így csodálatos panorámát nyújt a tengerre és a városra: itt aztán Leopardisan édesen merülhet a tekintetünk a Balti-tenger határtalanjába!
Fotók: Pexels, Unsplash
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!