Szakértőként miben és hogyan tudod majd segíteni a remind.hu olvasóit?
Leginkább a hitelességemmel és a személyes tapasztalatommal fogok tudni tanácsot, vagy sokkal inkább segítséget és támpontot adni olyan élethelyzetekre, melyeken én már keresztülmentem, és úgy érzem, hogy azokban valóban sikerült változtatnom és fejlődnöm. Nyilván ehhez nekem is szükségem volt segítségre, hiszen meg kellett tanulnom, hogyan találhatok megoldást bizonyos élethelyzetekre. Az elmúlt időszakban számtalanszor megtapasztaltam, hogy nem vagyunk egyedül a kérdéseinkkel, a problémáinkkal, egy ponton túl sok nő, köztük én is, szinte ugyanazokkal a dilemmákkal szembesül. Ezekben segíthetek majd tisztábban látni.
Milyen életesemények formáltak téged, a gondolataidat? Melyek azok a területek, ahol te tapasztalatot szereztél, és a megszerzett tudással segíteni tudod mások életét is?
Az én esetemben két területről beszélhetünk. Az egyik egy olyan esemény, ami nyilván nem mindenkivel történik meg, de sok mindenki átélt már veszteséget. Az én életemet jelentősen formálta és befolyásolta az első kisfiam halála. Az ő elvesztése rengeteg olyan tapasztalatot adott, ami által ma már képes vagyok erről az életeseményről beszélni, és a veszteséget értékké tudom formálni magamban. Nemcsak megváltoztatott, hanem meg is erősített az, ami történt, és ezáltal máshogy látom a világot. Úgy érzem, a veszteség még mindig egy olyan téma – sok más között -, amiről nehezen beszélnek a nők, az anyák. Amikor életet adtam a gyermekemnek, és utána nem tudtam hazavinni őt a kórházból, úgy éreztem, összedőlt a világom. Nagyon nehezen nyitottam mások felé, nagyon nehezen engedtem be segítséget az életembe, pedig nagyon vágytam a támogatásra, és nagyon szerettem volna ezen valahogy felülkerekedni, és vinni tovább a hétköznapokat, de ez csak nagyon sokára sikerült. Most már, ha visszatekintek, a mai gondolkodásommal sok mindent másképpen csinálnék, éppen ezért érzem úgy, hogy igazán a tapasztalataimból tanulva tudok másoknak segíteni. Mert ma már tudom, hogyan lehet egy veszteségből felállni, és új életet teremteni magam körül. A másik terület jóval általánosabb, hétköznapibb, hiszen sok nő megéli, hogy számtalan szerepben anyaként, feleségként, dolgozó nőként vagy tulajdonosként is egyszerre helyt kell állnia. Nekem sokáig nagyon összetett szerepem volt a cégünkben. Ma már csak tulajdonosként vagyok jelen, de közel 20 éven keresztül a napi operatív munkában is részt vettem, különböző területekért, és sok emberért voltam felelős.
A napi küzdelmek, a megfelelési játszmák pedig nagyon kifárasztottak idegileg, sokat elvettek belőlem, sokszor kimerültem, és sajnos sokáig nem is tudtam a módját annak, hogy hogyan töltekezhetnék fel. Mára azonban ezt is megtanultam, például tudatosan kialakítottam egy napi rutint, és nagy akarattal, valamint egy pici odafigyeléssel egy pörgős napba is bele tudok illeszteni olyan, pár perces megnyugvókat vagy kapaszkodókat, amelyek segítenek a belső egyensúly megtartásában.
Ebben volt segítségedre a szomatikus jóga, mint egyfajta kapaszkodó?
Pontosan így van. Amikor harmadszor éltem meg a mélységet az elmúlt 12 év során, akkor azt éreztem, többször már nem szeretnék eljutni ide, és kerestem egy olyan eszközt, amivel naponta és egyszerűen meg tudom nyugtatni magam, amivel ki tudom segíteni magam a nehéz helyzetekből, vagy egyáltalán csak meg tudom magam nyugtatni este elalvás előtt. Vagyis fontos lett, hogy legyen egy olyan gyakorlati részei a napjaimnak, amellyel fenn tudom tartani az idegrendszeri és a hormonális egyensúlyomat akkor is, ha időközben belép a változókor, és annak minden szépsége és nehézsége. Ez az erős alap – az eszköz, amihez nyúlni tudok – számomra a szomatikus gyakorlatsor lett, mellyel egyfajta biztonságérzet is érkezett az életembe. Butaság bárkinek is azt tanácsolni, hogy ne stresszeljen, iktassa ki az életedből azokat a helyzeteket, amelyek stresszt okoznak. Ez csak további stresszt szül. Ezt nem lehet megtenni, hiszen 2025-ben járunk, és a Földön élünk. De tehetünk azért, hogy a stresszhelyzeteket könnyebben viseljük, nekem ebben a szomatikus gyakorlatsor segített. Amikor elhatároztam, hogy ezt megtanulom tanítani is, akkor nem is gondoltam, hogy ezzel sok nőnek fogok eszközt adni a kezébe ahhoz, hogy még közelebb kerülhessen önmagához. Az általam összeállított, 90 perces gyakorlatsor neve Breathe and Flow Somatic Training lett, hiszen a gyakorlatok a tudatos légzés és az idegrendszert újra hangoló mozdulatok összehangolásán alapulnak.
Miért fontos, hogy kifejezetten a nőket segítsd?
Szívesen tartok órát férfiaknak is, és volt is már férfi vendégem csoportos órán – mert nagyon érdekelte, amit tanítok -, de épp a saját önazonosságom vagy a hitelességem veszne el, ha nem a nőkre specializálódnék. Tudom és érzem, hogy anyaként, feleségként óriási felelősségünk van abban, hogy magunkat egyben tartsuk, hiszen még ha van is mellettünk egy támogató társ, akkor is mi vagyunk azok, akiknek sok élethelyzetben tartaniuk kell a frontot, akár a háttérből is. Ez a helytállás független attól, hogy ki milyen munkát végez, többgyerekes háziasszony, vagy épp egy gyerekkel, esetleg gyerek nélkül él, és egy nagyvállalatot vezet. Abban nem lehet különbséget tenni, hogy kinek nehezebb a helyzete, mindenki a sajátját érzi annak. A felelősségemet abban látom, hogy én nőként már sok mindent megtapasztaltam, és ezekkel a tapasztalatokkal gazdagabban támogassam a nőtársaimat. Volt, amikor még nem volt gyerekem, és úgy álltam helyt, annak is megvolt a maga nehézsége, majd, amikor megérkezett Leo, a második kisfiam, akkor az azért volt nehéz, mert nem mertem „csak anya” lenni, hanem próbáltam megfelelni, ugyanúgy dolgozni, mint korábban, és azt hittem, azt várják el tőlem, hogy meetingről meetingre hurcoljam magammal hordozóban a gyerekemet.
Ezt később megbántam, és akkor meg azért lett bűntudatom, hogy miért így csináltam. Egy nő életében millió ilyen történet van, nagyon sokszor el tudunk veszni az életben, és fontos, hogy ezeknek az életszakaszoknak a megélésében minden nő támogatást kapjon. Vagy azért, mert éppen azért küzd, hogy gyereke legyen, vagy azért, mert már megvan a gyereke, és azon szorong, hogy fenn tudja tartani az egyensúlyt, majd később azért, mert már a gyereke kirepült, és újra meg kell találnia önmagát. Ha végig nézzük a nővé válás időszakát, azt, hogyan lesz a kislányból serdülő, majd termékeny nő, ezt követően pedig egy bölcsülő, változókorban lévő nő, akkor minden időszakban más-más nagyon komoly szerepnek kell megfelelni, és talán ez a típusú változás a férfiaknál nem jellemző, vagy legalábbis máshogyan van jelen. Talán ezért is alakult úgy, hogy én nőkkel tudunk hitelesen foglalkozni, számukra tudok érdemben támaszt lenni.
Emlékszel, mi volt az a pont az életedben, amikor azt mondtad, hogy most akkor állj, mindenből elég, és innentől kezdve te leszel a sorsod kovácsa, te fogod irányítani az életedet, és nem vagy hajlandó bűntudatot, lelkiismeretfurdalást érezni semmiért?
2013-ban éltem meg életem egyik legnagyobb veszteségét, utána volt egy nagyon nehéz időszakom, amikor próbáltam ebből fölállni, majd három évvel később megszületett a második kisfiam, és az ezt követő három évben zsonglőrködtem a különböző szerepekben, miközben nagyon kizsigereltem magam. Nyilván ez nem volt tudatos, sokkal inkább egy családi, női minta volt, illetve a társadalmi elvárásnak való megfelelés. Vagyis nagyon sok minden pakolódott bele abba a bizonyos hátizsákba, amit én akkor még nagyon erősen fogtam és cipeltem magammal, mert azt gondoltam, nekem ezzel együtt kell élnem, és ezekkel a nehezítésekkel együtt kell megtalálnom az egyensúlyt. A kiégés közeli állapot 2019-ben jelentkezett, és azt éreztem, változtatni kell, de mire megérkeztem volna ebbe a változásba, egyidejűleg a Covid is beköszöntött, és mint oly sok mindenkinek, nekem is egy újabb nehezebb időszakot hozott. Ez egy embert próbáló időszak volt számomra, amiből nem egyik napról a másikra gyógyultam fel. De ráébredtem arra, hogy a változásnak én magam vagyok a záloga. Ahhoz, hogy megváltozzon az életem, nekem kell a napi működésemet átalakítani, a napi leterheltségeimet alább adni. Ez a változás egy folyamat volt, amibe Covid idején fogtam bele, és ez a folyamat, én azt merném neked mondani, hogy mindössze tavaly érett be, amikor el tudtam engedni a napi céges jelenlétet, és az üzleti életben való intenzív részvételemet. Esetemben ez azért is volt nehéz, mert a munkahelyem nemcsak egy cég, ahol anno elkezdtem dolgozni, hanem ez a mi cégünk, amit 20 évvel ezelőtt alapítottunk ketten, a férjemmel, és ma már 600-an dolgozunk benne. Olyan, mintha ez a cég, a dolgozókkal együtt a második családunk lenne, és talán furcsán hangzik, de éppen ezért egy picit olyan, mintha a gyermekemet engedtem volna el. Ilyennek képzelem azt is, amikor majd Leo lesz nagykorú, és kilép a nagybetűs életbe, de én mindig ott leszek neki háttérben, bár már nem leszek jelen a mindennapjaiban. Így volt ez a cégünk esetében is: két évtizeden keresztül rengeteget dolgoztunk azért, hogy jó irányba fejlődjön, hogy jó emberekkel dolgozzunk együtt, hogy át tudjuk adni az általunk képviselt értékeket. Nehéz volt belátnom, hogy szükségem van a változásra, és évekig tartott a folyamat, amire képes voltam kimondani, hogy már nem veszek részt a cég mindennapi életében, de továbbra is itt vagyok a háttérben, és mindenben támogatom a csapatot. Ez a döntés nem köthető egy pillanathoz, ez egy hosszú és nehéz folyamat része volt. Úgy érzem, a megszerzett tapasztalatokkal, valamint a jelenlegi élethelyzetemben most már mást tudok hozzátenni a cégünk életéhez, fejlődéséhez. Továbbra is kiemelten fontosnak tartom a social eseményeket, a charity rendezvényeket, ahol kapcsolódhatunk, és picit visszaadhatunk abból az értékből, amelyet közösen teremtettünk.
A női közösségek összetartása, női workshopok szervezése a jövőben is prioritás számomra. Úgy érzem, ezek azok az alkalmak, ahol lehetőségünk nyílik a tapasztalatok megosztására, tanulhatunk egymás történeteiből, és megérezhetjük, milyen fantasztikus érzés, ha számíthatunk egymásra. Soron következő, hasonló eseményem szintén az általunk üzemeltetett Continental Citygolf Club csodás rendezvénytermében lesz október 19-én, ahol vendégem Feller Adrienne lesz. Mindketten elkötelezettek vagyunk abban, hogy az öngondoskodás fontosságára felhívjuk a figyelmet, és egy tartható, napi rutin kialakításával segíthessük a nőket abban, hogy harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb életet élhessenek.
