Faragó Attila nem kertel: szerinte az élethez elengedhetetlen egy erős belső tartás. Saját bevallása szerint jelentős önbizalommal rendelkezik, amit nem tart nagyképűségnek, inkább egyfajta stabil önismeretnek. Úgy véli, ha az ember valóban ismeri és elfogadja önmagát – a hibáival együtt –, akkor egy idő után „sebezhetetlenné” válik. Nem fél a jövőtől, nem rágódik a múlton, és nem érdekli különösebben mások véleménye. Ez a hozzáállás nem egy veleszületett tulajdonság, hanem egy tudatosan felépített önelfogadás, ami a személyisége alapja.
Egy könyv, ami mindent megváltoztatott
Az üzletember életére nagy hatással volt Dale Carnegie: Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket című könyve, amelyet saját bevallása szerint több mint harmincszor olvasott el. Attila a könyvben szereplő alapelveket nemcsak megértette, hanem be is építette a mindennapjaiba. Ilyen például az a szemlélet, hogy minden emberben meg kell találni valami jót. Nem üres dicséretről beszél, hanem sokkal inkább egy tudatos figyelemről. Arról, hogy ha nyitottan állunk másokhoz és észrevesszük az értékeiket, az nemcsak a kapcsolatainkat javítja, hanem vissza is hat ránk.
Az önszuggesztió ereje
Faragó Attila hisz abban, hogy az, ahogyan magunkról gondolkodunk, alapvetően meghatározza, hogyan lát minket a világ. Szerinte, ha valaki elég sokszor mondja magának, hogy jól néz ki, értékes vagy képes bizonyos dolgokat megtenni, egy idő után ezt nemcsak elhiszi, hanem ennek megfelelően is kezd el viselkedni, és ezt a környezete is visszaigazolja. Ez az önszuggesztió nála nem felszínes motivációs eszköz, hanem tudatosan gyakorolt belső munka.
Megfontolandó gondolat tőle továbbá az is, hogy szerinte nem a valóságot kell a céljainkhoz igazítani, hanem sokszor épp fordítva kell cselekednünk. Faragó Attila úgy látja, az életben könnyebb és egészségesebb rugalmasan kezelni az elképzeléseinket, mint mindenáron ragaszkodni hozzájuk. Ez nem feladás, hanem sokkal inkább alkalmazkodás.
Nem bánja meg a döntéseit
Az üzletember egyik legmarkánsabb állítása, hogy szinte semmilyen döntését nem bánta meg. Ha hibázik, azt tapasztalatként kezeli. Ha pedig valaki visszaél a bizalmával, azt az élet természetes velejárójának tartja. Hisz abban, hogy amit elveszítünk, azt máshol visszakapjuk, éppen ezért nem aggódik túl sokat.
Krizsó Szilvia vendégeként Faragó Attila azt is megfogalmazta a podcastbeszélgetés során, hogy szerinte az egyik legnagyobb hiba, amit az emberek elkövetnek, hogy másokhoz, például szerepmodellekhez, influenszerekhez, színészekhez, sikeres emberekhez próbálnak hasonlítani. Véleménye szerint azonban ez zsákutca. Ennél sokkal fontosabb, hogy megismerjük önmagunkat, megértsük, hogy kik vagyunk valójában, nem pedig az, hogy valaki más másolatává váljunk.
Konfliktusok, lelki béke és gyors váltások
Bevallása szerint Faragó Attila nem kerüli a konfliktusokat. Sőt, kifejezetten fontosnak tartja, hogy az ember kiálljon magáért, még akkor is, ha ez néha feszültséggel jár. Ugyanakkor ebben is van egy saját „technikája”: ha rosszul érzi magát, gyorsan megkeresi az okát, és tudatosan változtat a helyzeten, így nem ragad bele a negatív érzésekbe. Szerinte a valódi szabadság ott kezdődik, amikor az ember képes irányítani a saját belső állapotát.
A boldogság nem bonyolult
A Kösz, jó(l) vagyok! harmadik epizódjának talán az egyik legletisztultabb gondolata nem más, minthogy a jó élet nem bonyolult. Ahogyan Faragó Attila filozófiája sem az: „Ma legyek jól.” Ezt pedig nem a nagy, elérhetetlen célokkal, hanem az apró, mindennapi döntéseinkkel fogjuk elérni. Vagyis sokkal inkább azzal, hogy mire figyelünk, mit erősítünk magunkban, és hogyan beszélünk saját magunkról és saját magunkkal.
De nemcsak az kifizetődő, ha saját magunkkal vagyunk őszinték. A podcastból az is kiderül, hogy Faragó Attila és Krizsó Szilvia több mint húsz éve él kiegyensúlyozott házasságban. Elmondásuk szerint ennek egyik kulcsa a mély beszélgetésekben rejlik.
