Az egyik nagy londoni piackutató cég, a Mintel gyakran végez különböző fogyasztási szokásokra irányuló felméréseket. Az egyik elemzésükben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak a divathoz a fiatalok. A véleményeket kiértékelve egészen meglepő eredményeket kaptak: a 25 és 34 év közöttiek több mint fele vásárol használt ruhákat, és már abban is tudatosan gondolkoznak, hogy nem kell azt eldobni, ami már nem felel meg az igényeiknek.
Varrodák, kölcsönzés és a swishing
A ruhák élettartama nagyságrendekkel kitolható (amennyiben persze minőségi darabokról beszélünk), ha viselőik megfelelően bánnak velük. Részben anyagi, részben környezetvédelmi okokból teljesen bevett dolog lett, hogy a huszon- és harmincéves korosztály egy-egy szakadást vagy méretváltozást nem új szerelés vásárlásával orvosol, hanem felkeresi a szívéhez közel álló varrodát, és áldoz rá, hogy kedvence újra a régi fényében tündökölhessen. Ha pedig valamiért mégis meg szeretne válni tőle, úgy elsősorban az ismerősei között keres cserepartnert, vagy az eladás mellett dönt.
A szerkók belső körben történő megpörgetéséhez néhány éve már divatos angol kifejezés, a „swishing” is társul. Ugyanígy a ruhakölcsönzők terén is felfutás figyelhető meg: a korosztály több mint fele vallotta, hogy kölcsönzött, vagy a jövőben tervez kölcsönözni ruhát. Ez az adat azonban vélhetően hatványozottan az Egyesült Királyságra igaz, mivel a magyarországi kölcsönzők még az alkalmi ruházatot kívánó eseményekre fókuszálnak, és nálunk egyelőre nem terjedt el, hogy menő designer ruhákat lehessen egy-egy bulira elhozni.
A Mintel kiskereskedelmi elemzője, Chana Baram úgy véli, korunk fiataljai nagyszüleik szokásait veszik át, akik akkor a második világháború miatt nélkülöztek, és a körülmények miatt kénytelenek voltak feltalálni magukat. „Ahogy egyre-másra jelennek meg a klímaváltozásról hírek, a vásárlói szokások átalakulnak. Most már nem elég, hogy egy ruha megfizethető, a ruhamárkáknak figyelniük kell rá, hogy vállaljanak bizonyos fenntarthatósági célkitűzéseket.
A David Attenborough-n és Greta Thunbergen szocializálódott fiatalok tisztában vannak vele, hogy a fast fashion mennyire kártékony a környezetre” – nyilatkozta Baram a Drapers divatlapnak még a koronavírus-járvány alatt. Ahogy az emberek visszatértek a „normál” életükhöz, azaz ismét kinyíltak a szociális lehetőségek, egész biztos, hogy ez a tendencia, vásárlói igény még jobban felerősödött.
A lázadás új formája?
A second hand nemcsak egyfajta fiatalos dac, hanem az egész szakmára begyűrűző irányzat lett. Már a divatvilágban forgó szakemberek is előszeretettel gondolkoznak „levetett” ruhákban, és öltöztetik még a legnagyobb sztárokat is vintage darabokba. Bay Garnett stylist a februári London Fashion Week egy jótékonysági show-jára készülve például 80 second hand ruhát válogatott össze, és úgy véli, kiemelten fontos, hogy a használt ruha megjelenjen egy ilyen eseményen, hiszen az embereket mostanában ez érdekli. Szerinte azoknak az időknek egyszerűen vége, amikor minden szempontból elérhetetlen ruhákban modellek masíroznak a kifutón, a felső tízezer tagjait lenyűgözve. Ő a show-ban most arra fog koncentrálni, hogy ne méregdrága tárgyakat, hanem különböző személyiségeket jelenítsen meg a ruhák által – olyan személyiségeket, amelyekre könnyedén magunkra ismerhetünk.
A korábban például Kate Moss-t is öltöztető Garnett a PA hírügynökség kérdésére azt jósolta: „Nem hiszem, hogy a fast fashion terjedése folytatódhat. Az emberek tovább fognak ragaszkodni egy-egy ruhadarabhoz, és véget érhet az az időszak, amikor csupán egyetlen Instagram-post erejéig hordanak valamit. Éppen ellenkezőleg: az új trend az, hogy büszkén vállalva veszik fel újra és újra ugyanazt.”
Képek: Canva
Olvasd el a cikkünket, amelyben 6 tippet adunk, hogy tudatosabb legyen a gardróbod!
