Megszűnnek a ‘fiús’ és a ‘lányos’ foglalkozások az alfa generációban? 

Egy friss kutatás szerint a 2010 után született generáció kislányai egészen mást tartanak ‘lányos’ és ‘nem lányos’ foglalkozásnak, mint a szüleik. 
 

Rábukkantunk egy nagyon érdekes kutatásra, mely a Developmental Psychology című folyóiratban jelent meg, és arról értekezik, miszerint a fiatal lányok egyre inkább úgy látják, hogy a nők jártasak a tudományban. Ez az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változás arra utalhat, hogy a STEM (science, technology, engineering and mathematics, azaz tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területein közeledhetünk a nemek közötti egyenlőséghez.

A Louisville-i Egyetemen Khushboo Patel, Judith Danovitch és Nick Noles kutatók 257 óvodás és általános iskolás gyereknek mutattak képeket különböző felnőttekről, majd megkérdezték őket, szerintük ki tud többet a tudományról, és kitől szeretnének tanulni.

Míg más tényezők, például a felnőttek bőrszíne nem játszott jelentős szerepet a gyerekek véleményében, a felnőttek neme azonban igen – döntő többségben azt a felnőttet választották, akinek a neme megegyezett a sajátjukkal. Azaz a fiúk úgy gondolták, hogy a férfiak értenek jobban a tudományhoz, míg a lányok szerint a nők.

„Ez jelentős változást jelez a gyerekek gondolkodásában: a lányok kezdik úgy látni, hogy a nők jártasak a tudományban, és tőlük szeretnének tanulni” – mondta Patel. A változás okainak megértése segíthet csökkenteni a nemek közötti különbséget a STEM területeken. Bár az elmúlt évtizedben jelentősen szűkült ez a szakadék, 2021-ben a STEM-munkahelyeknek még mindig csak egyharmadát töltötték be nők. Patel szerint egy évtizeddel ezelőtt végzett korábbi kutatások azt mutatták, hogy a legtöbb gyerek a férfiakat tartotta alkalmasabbnak a tudományos munkára, nemtől függetlenül.

 
Remind magazin
 

Judith Danovitch szerint a változás egyik kulcstényezője a reprezentáció. A fiatal lányok és fiúk egyaránt egyre több példát látnak női tudósokra mind a való életben, mind a mesékben, például Doc McStuffins (magyarul Dr. Plüssi) vagy Ada Twist, Scientist (Ada, a tudós) karakterei.

„Régebben a STEM területeket kifejezetten fiús dolognak tartották” – mondta Danovitch, a Pszichológiai és Agytudományi Tanszék professzora. „Ezt tükrözte a média és a játékboltok kínálata is. De ma már a lányok is kezdenek úgy tekinteni a nőkre, mint akik értenek a tudományhoz.”

„A szülők és pedagógusok számára ez a változás lehetőséget jelent arra, hogy támogassák a lányokat, ha érdeklődnek a STEM iránt”– mondta Patel. Ez történhet példaképek bemutatásával, női tudósokkal való megismertetésükkel, valamint azzal, hogy elkerülik az akár jó szándékú, de nemi alapú megfogalmazásokat a tudományról való beszélgetésekben.

„Például, ha azt mondjuk, hogy ‘a lányok éppolyan jók a tudományban, mint a fiúk’, az csak megerősíti azt az elképzelést, hogy a fiúk jelentik az alapmércét” 

– magyarázta Patel. „Összességében reméljük, hogy kutatásunk emlékeztet arra, milyen fontos a reprezentáció a tudományos oktatásban. Bárki lehet tudós, ha szeretne az lenni.”

 
Remind magazin
 

Mindezek mellett, habár még az alfa generáció minden szempontból alakulóban van (2010 és 2025 között születettekről van szó, tehát most cseperednek fel), de minden jel arra utal, hogy az eddigi leginkább gender-tudatos, feminista szemléletű és egyenlőségpárti generáció lehet. Ennek számos oka van: egyrészt az alfák többsége nagyon korán találkozott a gender-egyenlőséggel, és olyan családi és iskolai környezetben nőnek fel, ahol a nemi szerepek rugalmasabbak.

Szintén fontos, hogy egyre több országban már az óvodákban és iskolákban is szóba kerül a nemek közötti egyenlőség, és a tananyagokban is nagyobb figyelmet kapnak a női tudósok, vezetők és történelmi szereplők, nem is beszélve a média és a popkultúra hatásáról, valamint az olyan nem hagyományos mesehősökről, mint Moana, Merida (Brave), Elsa (Frozen), akik erős, független női karakterek.

Amellett, hogy valószínűleg sok ártó hatása is lesz, de az alfa az első generáció, aki nem élt a digitális világ előtt. Számukra az első perctől teljesen egyértelmű a közösségi média, ahol a feminista, nemi egyenlőség fontosságát hangsúlyozó gondolatok számukra sokkal láthatóbbak, mint a korábbi generációk számára. Az alfa generáció szinte beleszületett az olyan mozgalmakba, mint a #MeToo, és már kisgyerekként hallhat a nemi diszkrimináció különböző formáiról, melyek természetesen nagyon is szemléletformálóak.

És számukra, ahogy ez a kutatás is mutatja, nem újdonság, hogy a férfiak is lehetnek gondoskodó apák, ápolók vagy tanítók, míg a nők mérnökök, űrhajósok vagy politikai vezetők lehetnek, ahogy a játékboltokban egyre kevésbé különülnek el a „fiús” és „lányos” játékok, és a reklámokban is egyre inkább eltűnnek a klasszikus nemi szerepek.

Az alfa generáció valószínűleg történelmileg az egyik legfeministább generáció lesz, de hogy mennyire tudják majd ezt a szemléletet a társadalomban is érvényesíteni, az persze a jövő zenéje. De ami biztos, hogy a nemi egyenlőségről szóló diskurzus az ő életükben már sokkal természetesebb és nyíltabb lesz, mint a mi generációinknak.

 

Fotók: Unsplash

Tetszett a cikk? Akkor ez is tetszeni fog: 

5 erőt adó idézet az öregedésről az Oscar női jelöltjeitől

Legújabb podcastjaink

Nem vagy elrontva! Így találd meg a kedvenc önmagad

Szinetár Miklós: "Soha nem volt bennem pánik, hogy mi lesz holnap”

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

A longevity kifejezésről sokaknak elsőre a biohacking, a különleges étrendek, a hidegzuhany, a vörösfény-terápia vagy a legmodernebb genetikai vizsgálatok jutnak...

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Elsőre futurisztikus, második pillantásra pedig kifejezetten szerethető. A Toyota új elektromos SUV-ja nemcsak a megjelenésével, hanem a helykínálatával, a teljesítményével...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot...

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

Szász Mátét régóta ismerem. Beszélgettünk már együtt a Remind Connect színpadán, és sokszor váltottunk szót a háttérben is különböző témákról....

A választásaink adják az életet az életünknek – Krizsó Szilvia podcastjának vendége Ungár Anikó

Mit jelent jól lenni akkor, amikor az élet nem mindig úgy alakul, ahogy terveztük? Ungár Anikó szerint elsősorban azt, hogy...

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Van, aki hajnalban kel, meditál, fut, naplót ír és már reggel hétkor meghódítja a világot. Más pedig háromszor nyomja ki...

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

Közel minden második felnőtt magyar internetező fordult már mesterséges intelligencián alapuló alkalmazáshoz egészségügyi kérdésben. A fiatalok körében ez az arány...

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Van egy pillanat minden önfejlesztési úton, amikor kiderül, hogy amit csinálunk, az valódi belső munka volt-e, vagy csak egy sebtapasz....

EZ IS ÉRDEKELHET

A hosszabb, jobb élet nem csodamódszerekkel kezdődik

A longevity kifejezésről sokaknak elsőre a biohacking, a különleges étrendek, a hidegzuhany, a vörösfény-terápia vagy a legmodernebb genetikai vizsgálatok jutnak...

Mi történik a vággyal, amikor minden azonnal elérhető?

Esther Perel húsz évvel ezelőtt megjelent Erotikus intelligencia című könyve ma talán aktuálisabb, mint valaha. Miközben biztonságra és állandó kapcsolódásra...

Kávé, energiaital helyett precízebb koffein? – interjú Sánta Ábellel, a FRISS alapítójával

A jó ötletek ritkán érkeznek készen. Kérdésekből, kísérletekből, kudarcokból és abból a makacs vágyból születnek, hogy valamit jobban csináljunk, mint...

Szerelem második látásra – teszteltük a Toyota bZ4X Touringot

Elsőre futurisztikus, második pillantásra pedig kifejezetten szerethető. A Toyota új elektromos SUV-ja nemcsak a megjelenésével, hanem a helykínálatával, a teljesítményével...

Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy megtaláld a saját hangod

Julia Cameron több mint harminc éve megjelent könyve, A művész útja nem egyszerűen a kreativitásról szól: egy tizenkét hetes programot...

Szász Mátéval az egészségről – és arról, miért kell néha egyszerűen kimenni az erdőbe

Szász Mátét régóta ismerem. Beszélgettünk már együtt a Remind Connect színpadán, és sokszor váltottunk szót a háttérben is különböző témákról....

A jó reggel titka nem a hajnali 5 óra – 5 sikeres nő reggeli rutinja

Előbb kérdezzük a gépet, mint az orvost?

„A boldogság lassú, a siker lassú” – a The Long Story podcast vendége Limpár Imre

Az éhség tényleg elveszi az eszünket?

2 könyv arról, hogyan találhatunk vissza ahhoz az élethez, amely valóban a miénk

A DJ, amikor „megérkezik”