A 2024-es év egyik legnagyobb társadalmi és politikai vihart kavart eseménye a „kegyelmi ügy” volt, amely rávilágított az állami gondoskodásban élő gyermekek sebezhetőségére, és a gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira. A közfelháborodás nyomán szigorúbb jogszabályok születtek, többek között a gyermekvédelmi dolgozók alkalmassági vizsgálatára, a jelzőrendszer működésére, valamint a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények elévülhetetlenségére vonatkozóan.
„A gyermekvédelem nem csak intézményrendszer. A gyermekjogok érvényesülését a szülőktől a döntéshozókig mindenkinek támogatnia kell. Ehhez pedig átlátható, adatvezérelt működés és a gyerekek aktív bevonása szükséges” – hangsúlyozta a jelentést jegyző Hintalovon Alapítvány.
Gyermekjogi Jelentés
A jelentés arra is rámutat: bár számos törvényi változás történt, ezek közül több a szankciókra, nem pedig a megelőzésre és rendszerszintű fejlesztésre fókuszál. A szakemberhiány minden szektorban komoly kihívást jelent, különösen azért, mert egyre több gyerek igényel fejlesztést, támogatást, segítséget.
- A jelentésben bemutatott adatok szerint évről-évre rohamosan nő a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek aránya. 2024-ben, 8. osztályban, a gyerekek 11%-a minősült annak.
- A pszichiátriai gondozóintézetek száma 2010 óta 26-ról 17-re csökkent, miközben a gondozottként nyilvántartott kiskorúak száma folyamatosan növekszik.
- A megelőző évekhez képest ötszörösére nőtt az önsértéssel, 2,5-szeresére az öngyilkossági gondolatokkal küzdő gyerekek száma a lelkisegélyt keresők adatai alapján.
- Minden bántalmazási típusban nőtt a gyermekvédelmi rendszerben nyilvántartott gyerekek száma.
- Ezekkel a kihívásokkal pedig egy olyan rendszer néz szembe, amiből 16.000 pedagógus, több ezer pszichológus, gyermek pszichiáter, iskolaorvos, gyermekvédelmi és fejlesztő szakember hiányzik – ezeket részletesen, szektorok szerint mutatja be a jelentés.
Számít a gyerekek véleménye
A jelentés külön figyelmet szentel a gyermekek véleményének is: a Kiskorú Kollégák aktív részvételével készült anyagban 13–17 éves fiatalok mondják el, mit jelentett számukra a 2024-es év az infláció megtapasztalásától a bántalmazásokkal kapcsolatos megélésükig.
„A gyerekeknek egyre kevesebb szabadidejük van, és emellett a szabadidős programok és hobbik az infláció hatására egyre drágábbak és emiatt például már nem az lett az elsődleges szempont, hogy mit akarsz csinálni, hanem az, hogy mit tudsz csinálni abból a pénzből, ami nálad van, vagy mi a legreálisabb.”
„Sokszor tapasztaltuk a kortárs bántalmazást közösségekben, de sokan nem ismerik fel, hogy ők bántalmazottak vagy bántalmazók. És az ilyen helyzetekben sokszor nem tudjuk, hogy mi a helyes döntés, és van bennünk egy olyan félelem, hogy ha szólunk, akkor később minket fognak bántalmazni. A bántalmazásba beletartozik az önbántalmazás is, amikor az illető önmagát bántja, és igazából itt sem biztos, hogy felismeri azt, hogy ez bántalmazás.”
Fotó: Anna Svehts / Pexels
Tetszett a cikk? Ez is tetszeni fog!
Hiánypótló magyar alkalmazás segít jelezni, ha egy gyermek nagy bajban van
